Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-08-16 / 31. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 16. 1973 AUGUSZTUS 20.: AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPE Már csak sárguló ujságlapokon, az úri Magyarország egy-egy úri politikusának szónoklataiban, vagy egy-egy, a feudális rendet vagy a tókésvilág örökkévalóságát dicsőítő könyvben olvasunk “az ezeréves” magyar alkotmányról. Ezeréves alkotmány, sőt akar- miféle írott alkotmány ugyanis, bármennyit beszeltek róla, sohasem volt Magyarországon. Először 1919 junius 28-án a Tanácsköz tarsasag alkotott alap tör - vényt. Ezt az alkotmányt azonban néhány héttel később a feher augusztus, az ellenforradalom tépte szét, s csak 1949. augusztus 20.-an, kerek három évtizeddel később fogadta el az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Hajnóczy József, a magyar jakobinusok egyik vezetője, a Martinovics-mozgalomnak a Vérmezőn lefejezett harcosa irta, hogy a nemesek “. . . mind a törvényhozó hatalmat, mind a végrehajtó és biroi hatalmat maguknak tulajdonítottak, s a legfőbb fel- ségjogoknak e magukban való összpontosítása révén az összes törvények hatását a végrehajtás során lehetetlenné teszik, ha a nemességnek — akár törvényes f akar igényelt — jogaival összeütközésbe kerülnek; kérdezem: vajon ezek és hasonló sarkalatos törvények megérdemlik-e az alkotmánynak, azaz a természeti szabadsággal rendelkező és a polgári társadalomba egyesülő emberek áltál kötött eredeti szerződésnek nevét?” Berzeviczy Gergely, a XVIII. és XIX. szazad fordulójának kiváló magyar közgazdász-jogtudósa hasonlóképpen magyarázza meg a múlt “alkotmánytiszteletét”: “Világosan szólva, közjog dolgában nincs megszabott alkotmányunk; az, amit annak hiszünk, minden irányban hajlitható és inkább szokásjognak nevezhető. . . Mivel pedig a magyar alkotmány eszméje éppen nem áll szilárdan, minden^ ki a magáéval pótolja, és mindenki a maga személyes érdekét keresi és találja benne. . . Az alkotmányról szóló lárma és kiabálás a réginek fenntartása mellett mindenütt hallatszik. De ez a törekvés nem igazi hazaszeretetből fakad, amely feláldozza személyes érdekét a közjónak, hanem álhazafiság, álarcos ónzés, és ebben a korban, midőn az állam érdeke össze nem férhető a hűbéres rendszerrel, az alkotmány megváltoztatása és megújhodása az igazi ha- zafiság.” Az első írott magyar alkotmány — a Tanácsköztársaság alkotmánya — a dolgozo ember jogait, hatalmát rögzítette első paragrafusában: “A Tanács - köztársaságban a proletársag minden szabadságot, jogot es hatalmat a kezebe vett abból a célból, hogy megszűntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia uralmat es ennek helyebe a szocialista termelési es társadalmi rendet tegye. A proletáriátus diktatúrája azonban csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás es mindenfajta osztályuralom megszűntetésére és elokeszitese annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályokat es amelyben megszűnik az osztály uralom legfőbb eszköze, az állam hatalma is.” Az ellenforradalmi rendszer 1920-ban első, az “alkotmányosság helyreállításáról” szóló törvénycikké ben rögtön kimondta: “Az úgynevezett népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek néptörvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezései érvénytelenek. . . Az Orszá gos Törvénytárból az oda beiktatott úgynevezett néphatározatok es néptörvények töröltetnek”. Magyar földön akkor lépett életbe az első igazi alaptörvény, amikor a dolgozó nép felszabadult az elnyomás alól, megszabadult kizsákmányolóitól és a szocializmus felépítéséhez látott. “1949-ben a felszabadult nép a kommunisták, a munkásosztály vezetésével vette kezébe sorsának i- ranyitását, vívta ki a hatalmat, s teremtette meg államát, a Magyar Népköztársaságot. Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte az addigi harc, munka eredményeit, meghatározta az új államszervezet felépítését, alapvető intézményeit; az állampolgárok jogait es kötelességeit, s kinyilvánította, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Közel egy negyedszázad történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy az 1949-es alkotmány megfelelt rendeltetésének,”— mondotta 1972 áprilisban Kádár jános( amikor az országgyűlés elfogadta az alkotmány módosítását. Az 1949 óta, az alkotmány, a Magyar Népköztársaság alaptörvényének megalkotása óta történelmi változások zajlottak le. Ezek a társadalom életében végbement minőségi változások szükségessé tették az alkotmánymódosítást, hiszen az alkotmány több eredeti 1949-es te tele már nem fejezi ki kellőképpen a társadalmi, gazdasági és politikai vivmanyokat, s előfordul az is, hogy meg célként szerepelnek, azóta már elért eredmények. Az alkotmány társadalmi, állami és jogi élet alapvető törvénye, annak alapjan kell a közéletet és általában a mindennapi életet berendezni, természetes tehát, hogy a változott viszonyok közepette szükségesnek mutatkozott az alkotmány modositasa. Az alkotmány, most már modósitva, természetesen megtartva az 1949-es alaptörvény legtöbb tételét, bevezető szövegében mint a magyar történelem uj korszakának nyitányát emeli ki a Szovjetunió felszabadító tettét és kimondja, hogy a magyar nép, nemzeti egysegbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Ott áll az alkotmány szövegében az a megállapítás, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam; a hatalmat — a szövetkezetbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiseggel es a társadalom többi dolgozó rétegével együtt — a munkásosztály gyakorolja, az állam változatlanul betölti a proletárdiktatúra funkcióit. Ott áll az alkotmány új szövegében, hogy a társadalom vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja, s szol az alaptörvény a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek, a tömegszervezetek fontos szerepéről. Az állampolgárok jogainak, kötelességeinek az állam - elet rendjének és védelmének, a szocialista termelési viszonyok fejlesztésének és védelmének, a szoAz ülésterem. cialista országokkal való baráti kapcsolatok erősítésének fejlesztéséről is szól. A kormány politikájának homlokterében a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, elmélyítése áll: abban a vitában, amely az alkotmány módósitá- tásárol 1972. áprilisában a parlamentben folyt — s azt megelőzőleg a széles körű társadalmi vitában ig - többen hangoztatták, hogy az alkotmánymódosítás maga is ennek a folyamatnak fontos aktusa. A parlamenti vitában mondotta Kádár János: “Meggyőződésünk szerint az alkotmány hid, amely a megpróbáltatásokkal terhes, több mint ezeresz- tendös múltból a jelenen at a szebb, boldogabb jövő fele vezet. . . A Magyar Szocialista Munkáspárt az alkotmány betartása fölött mindig őrködött, betűinek és szellémének feltétlen tiszteletbentartása- val tevekenykedett eddig is; ezt fogja tenni a jövőben is.” Ugyanebben a beszédben hangzott el az alaptörvény szép, tömör minősítésé: ”Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja.” Kisköre újabb haszna: 120 kilométeren hajózható a Tisza A kiskörei vízlépcső épitesevel összefüggő szaba- lyozasi munkaiatok, illetve a vízlépcső duzzasztó hataga következtében újabb 40 kilométeres, eddif erősen zatonyos szakaszon vált biztonságosait hajózhatóvá a Tisza. E fontos vizi utón igy most ■ mar 120 kilometer hosszúságban közlekedhetnek ■ t / f egesz evben akadalytalanul a hajok. VÁMMENTES IKKA-CS0MAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓSNE, igazgató Bejarat: 1545 2nd Ave.
