Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-08-16 / 31. szám

Thursday, Aug. 16. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 A század elején a Moszkvától 40 kilométerre lé­vő Kozlov piszkos kis városka volt. A szemetes ut­cák tele voltak kiabáló-játszadozó gyerekekkel. A “Gyermekáldás” jött itt divatba sivár unaloműző­ként. Egy kisfiúra azonban felfigyeltek: nem ug­rándozott a többiekkel, hanem visszavonultan élt apja kertecskéjében, a gyümölcsökkel, almával-kör- tével játszadozott. A fiú felnövekedett, 16 eves lett, s komolyan kezdett foglalkozni a csenevész kertecs- kében a gyümölcsök életének, fejlődésének tanul­mányozásával. Megfigyelte, hogy délre egészen más a föld tápanyagtartalma. Megállapította, hogy ez a terület a Csernoszjom, a Fekete-föld vidéke. A ker- tecskében kiásott két fát, amelyek ott már-mar el­pusztultak volna, s kivitte aVoronyezs folyo men­tére, a csernoszjom vidékére. Kis kunyhót épített magának, dióval, gombával, apró pataki rákokkal táplálkozott. Az uj talajban a pusztulóban lévő fák megerősödtek, terebélyesedtek. Ennek láttán par év múlva egész kertészetet létesített a vidéken, s olyan hire támadt kertészetének 22 éves korara, hogy még az Egyesiüt Államokból, majd Kanadából is ajánlattal keresték fel: ássa ki az átültetett összes növényeket, rakja ládákba és költözzek at mindenes­tül a tengeren túlra. A már komoly férfivé növekedett tudós — Mi­csurin volt, ki hu maradt az ősi röghöz, hazájához, s amennyire a cári Oroszország erre modot nyújtott, tudását hazája felvirágoztatására hasznosította. Egy földbirtokos felajánlotta neki rétjeit, teremtsen belő­le csodakertet, erre azonban nem került sor, mert a forradalom elsöpörte a földbirtokost, s Micsurin a varázsló a Szovjet Államtól kapott birtokán vé­gezhette kísérleteit. Valóban “csodákat” müveit, amelyeket az egész világ tudósainak figyelme kisért. Kertmúvészetének lényege: megszüntette a gyümölcstermő növények számára a meleg del és a fagyos észak fogalmat, addig keresztezett déli fajta oltványokat északi vad­fákkal, amig a hideget biró tőkéket és fákat produ­kált. Kísérleteiben nagy szerepet játszottak a nö­vények alá adott tápföldek, amelyeket maga kever- getett össze, s az a módszere, hogy a növényeket , kísérletképpen kitette bizonyos széljárasoknak, a napfény bizonyos hőhatásainak, sőt villanyárammal is kísérletezett, hogy növényeit ellenállóvá tegye a természet mostohaságaival szemben. Ma is csodájá­ra járnak Micsurin szülővárosában turisták es szak­emberek a déli alma-, körte- és barackfáknak és gyermekfej nagyságú termesüknek. Sőt a messzi északon, Szibériában is megteremnek Micsurin mód­szerei szerint ezek a fák. A Szovjetunió Micsurin csenevesz kertje köré szakintézeteket, iskolákat, kísérleti farmokat, gya­korló-kerteket építettek, tudósok, kémikusok, szakkerteszek rajai telepedtek le az egykori kopár es homokos vidéken. Micsurin kis kunyhója azon­ban megmaradt a maga egyszerűségében az óriási epületek között, amely azt szimbolizálja, mit fej­lődött a Szovjet hatalom a nagy varázsló kézé nyo­mán. Az intézetek ma is százával kapják a külföldi cégek, magánkertészek leveleit, vagy meghívásra személyesen belevetik magukat a “csodakertecske- be”, hogy ellessek a természet “titkát”, amit mar Micsurin megfejtett. A kertecskében sok a csodal- nivaló. Ismeretlen, újfajta gyümölcsök virágoznak benne, a szederrel keresztezett hüvelyknyi málna, a bulgar korai dohánnyal keresztezett tropikus szu- matra dohány, egy liánszerü növény is terjeng osz­lopok között, s a liánokról szölöfú'rt-szerü, tenger­zöld színű, cseresznye nagyságú szemekből álló gyümölcs függ alá, amelyből ananász izű hűsítő nedv omlik ki. Micsurin egyik büszkesége ez a gyümölcs- fajta: az Aktinid. A mandzsuriai őserdőkből hozta magával. * Szakmai vonatkozásban megcsak Ízelítőt sem bír­nánk adni Micsurin művészétéből a szűk keretek miatt, de életébe és csodáiba talán egyetlen bepil­lantást nyerhettünk. Az öreg varázsló 80-ik születésnapja tiszteletére a Szovjet állam a régi Kozlov város nevet Micsu- rinszkra változtatta. Micsurin már nincs többé, de munkássága ittmaradt. A hatalmas intézetek, palo­ták, es a megmaradt kunyhója körében általa ter­mesztett és tovább élő, virágos fái hajbókolva ár­nyékolják be sírját. USA területén kapható szaküzletekben, áruhazakban. KELSO IMPORT. INC. 15 W 18th Street New York, N.Y. 10010 Phone: 212- 255-0099 Védik a ritka vadakat Ausztrália címere. A nemrég megválasztott ausztráliai munkáspár­ti kormány nagy figyelmet fordít a termeszetvéde- lemre. Nemrégen betiltotta a krokodilbőr exportá­lását, mivel a krokodilusok száma fogyatkozöban van. Április elsejei érvénnyel a kengurubör expor­tálását tiltotta be. Az a helyzet állt be Ausztráliában, hogyha a kengurut oly mértékben vadásszák, mint eddig, fennmaradásuk veszelyeztetve lesz. A bárány­termelők ellenzik az új rendeletet, azzal az érvvel. hogy kártékony állatok, eleszik a legelők füvet a birkák elöl. A kenguru gyomortartalmának es trágyájának megvizsgálására alapozva, tudósok cá­folják ezt az állítást. Csupán nagy szárazság idején mennek a kenguruk a legelőkre. Az uj kormány egyetért abban, hogy a kenguruk bizonyos mértékű “kimustrálása” szükséges, hogy a legelőkön túlságosan ne szaporodjanak el. Ezért megengedi, hogy belföldi feldolgozók konzerválhas­sanak kenguru-hust és szőrméjét is felhasználhassak. Az uj rendszabályok értelmében ezután is szabad lesz Ausztráliában gyártott kenguru-kabátokat, játé­kokat és más szörmeárukat külföldre szállítani. A szigorító rendelet főképp az Egyesült Államo­kat érinti. Amerikai importőrök kb. 1 millió kengu­rubőrt vásárolnak meg évente es az allateledelnek hasznait konzervált kenguruhus 75 százalékát. Az Ausztráliában honos kenguruk számát' még hozzávetőlegesen is nehéz megállapítani. Nagyon nehéz repülőről megszámolni, mert nem barangol­nak csordákban. De mivel évente közel 2 milüó kengurut ölnek meg kereskedelmi célokra, az álta­lános vélemény az, hogy ezt nem szabad ilyen mére­tekben folytatni. A kenguru annyira Ausztráliához tartozik, hogy az ország címeren az emu mellett a kenguru is szerepel. ÚJABB ELMÉLET iA KŐOLAJ KELETKEZÉSÉRŐL Az általánosan elterjedt nézet szerint a kőolaj növényi és allati maradványok átalakult terméke. Több leningradi geológus ezzel szemben azt vallja, hogy mind a koolaj, mind a földgáz a forró föld­köpenyben a nagy nyomás alatt egyesülő szenmo- noxidból és hidrogénből keletkezett és meg mindig keletkezik. Hogy a Föld “forró lehelete” hozza lét­re az egyesülést, azt azokból az egyszerű szénhid­rogénekből következtetik, amiket vulkáni eruptív kőzetekbe zarva találtak. E hipotézis szerint a ko- olajkeszletek nem merülhetnek ki, amig a Fold bel­sejében magas hőmérsékletek uralkodnak. Amennyi­ben e feltételezés igazolódik, különösen a tengerfe­nék igér sok kőolajat, mivel ott a felső földköpeny a felszínhez közelebb van. Dénes Géza AZ ÖREG VARÁZSLÓ 4 W ........... ■ l i ... W ..... HÉTVÉGÉN USZODÁBAN. TENGERPARTON, SÁTORBAN ÉS WEEKENDHÁZBAN HASZNÁLJA ÖN IS MMMI A VILÁGHÍRŰ paima FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT I

Next

/
Thumbnails
Contents