Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-12-27 / 50. szám
Thursday, Dec. 27. 1973. AMERIKAI MAGYAR SZO . ............................... • • Ocegkoti betegségek f gy nyolcvanéves ember 29 120 napot, vagy 698 800 órát, vagy 41 922 800 percet élt. Ebből az időből körülbelül harminc évet átaludt, huszonkét évet dolgozott, csaknem két éven át újságot olvasott, kilenc hónapot töltött borotválkozással, sok-sok napon át nevetett több éven át mérgelődött, ugyanennyi ideig folytatott szerelmi életet. Az emberiség fejlődése során nem volt mindig egyforma az átlagos emberi életkor. Az őskorban 18, i.e. 2000-ben 22, a középkorban 33, a múlt század végén 49, tavaly viszont 69 év volt. Függetlenül az évek számától, vannak fiatal öregek és idős fiatalok. Hányán tették már föl a kérdést: Miért nem meszesednek el mindenkinek az erei? Mert ha elmeszesednének, akkor idős emberek nem volnának. Az első emberi közösségekben az időseket tehernek érezték. Ahogy fejlődött a kultúra, úgy örvendtek mind nagyobb tekintélynek. Kü-^ Ionosén a közösség életének irányításából vették ki a részüket. Sokan úgy vélik, hogy az öregség akkor dll be, amikor kimerül az életenergia. Nem kétséges, hogy életünk folyamán változik energia- szükségletünk. Fiatalabb korban több kalóriára van szükségünk. Ha azt a mennyiséget, amelyre 20 és 30 éves korunkban van szükségünk, százzal jelöljük, akkor ez a szám a következő évtizedben 97, 41—50 éves korunkban 94, 51—60 éves korunkban 86,5, 61—70 .éves korunkban 79, később pedig mindössze 69. Az idő múlásával egyre kevésbé tudunk alkalmazkodni környezetünkhöz. Az öregkor jellegzetes tünete ez. A seb is ilyenkor nehezebben heged be, mint fiatalabb korban. Egy hatvanéves ember sebe ötször lassabban heged be, mint egy tízévesé. Idővel megszűnik a csontképződés, megkezdődik a kopási folyamat, csökken a szervek működése, de nemcsak a nemi mirigyeké, hanem a pajzsmirigyé, az agyalapi mirigyé, a kedezmirigyé. Egyesek szerint az idegsejtek is elpusztulnak. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a szervezetünk sejtjei közül egyedül ezek a sejtek nem változnak születésünktől halálunkig. öregkorban csökken az anyagcsere. Minden életfolyamat a kolloidoknak nevezett fehérjéktől függnek, amelyek lekötik a vizet. Ezek egyike a tojásfehérje. Idősebb korban a kolloidok megmerevednek és egyre nehezebben kötik le a vizet. Ezért van az öreg ember testében kevesebb víz, mint a fiatalabbéban, s ezért rosz- szabb nála az anyagcsere. Egy hathónapos csecsemő testsúlyának 9,7 százaléka száraz anyag; a felnőtt embernél ez a százalékszám 23,4. Ezek a folyamatok nem kímélik meg a véredények falát sem. Ezért szokták azt mondani, hogy az ember annyi idős, amennyi idősek vérerei. Az évek múlásával megváltozik azok összetétele és megkeményednek. A vérnyomás is rendszerint emelkedik, a szívfal pedig, amelynek a nyomást ki kell állnia, a szövetek pusztulása következtében egyre vékonyabb lesz. A tüdőhólyagocs- kák száma is csökken, ennek következtében pedig kevesebb oxigén jut a vérbe. Emiatt az idősebb embereknél gyakran jelentkezik tüdőtágulás. A beteg gyorsabban lélegzik. Kevesebb vér képződik, csökken az idegsejtek száma és a reagálás ideje.Testünk fehérjéi 160 nap alatt újulnak meg. Idős korban ez a folyamat lelassul, úgyhogy a betegségek — mivel mindegyik fehérjeváltozással van kapcsolatban — különleges módon folynak le. Említettük, hogy az öreg ember gyorsabban lélegzik. A csontváz egyre merevebbé válik. Mivel a tüdőbe kevesebb levegő kerül, a tüdő- gyulladás ebben a korban gyakran okoz halált. Rákos daganat rendszerint 65 éves korban jelentkezik. Öregkorban már ritkán, mert lelassul a rosszindulatú daganatok képződése. Ezzel szemben a begyógyult gümőkór — hosszú évek után — ismét kiújulhat. Könnyen lehetséges, hogy a köhögést ilyenkor tüdőbaj váltja ki. Csökken a hallás és a látóképesség. A magas vérnyomás és az egyre fokozódó érelmeszesedés könnyen okozhat agyvérzést, depressziót, sőt bizonyos elmebajt is. Jelentkezhet Parkin- son-kór, amely egyes testrészek remegésében nyilvánul meg. A gyakori öregkori betegségek közé tartozik a szívinfarktus, az angina pektorisz, az alsó lábszáron jelentkező kelés, a csaknem fájdalmatlan vakbélgyulladás, különféle fekélyek, különösen a gyomron, amelyek könnyen fölfa- kadnak anélkül, hogy fájdalmat okoznának, valamint vas-, vitamin- és gyomor savhiány következtében beálló vérszegénység. Az alkoholisták idősebb korban rendszerint májzsugorodási kapnak. Sokaknak az életét cukorbaj nehezíti meg. Az epebaj hevennyé válhat. Az ízületekben és a gerincoszlopban egyre erőteljesebb reumás folyamatok mennek végbe. A prosztata megnagyobbodása megnehezíti a vizelési. Ha emiatt a vizelet a vesébe jut, általános mérgezés áll be. Valamennyi öregkori baj könnyen járhat szövődménnyel. Amikor pedig elszakad a leggyöngébb láncszem, az ember meghal. Minden életkornak megvannak a maga előnyei. Az öreg ember nehezebben alkalmazkodik környezetéhez, mint a fiatal, de tapasztaltabb, bölcsebb nála. Ezért nem szabad menekülnie kora elől, mert ha ezt teszi, idegessé válik. Mindezek után föltehetjük a kérdést: Megakadályozhatjuk-e az öregedés beálltát? ()())()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()(()())()()()()()()() I SOBEL OVERSEAS CORP. I Blfff Jl F/tiiAVIlÄlfPrA 2,0 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10026 Ihn A rOUttTnOhwEu — telefon: (212) 535-6490 — UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK 1 IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába Haldoklik a tenger Ezt a vészkiáltást röpítette világgá Jacques Cousteau, az ismert mélytengerkutato. Elő lelkiis- meretkent hívja íel a világ ügyeimet az emberiségre leselkedő borzalmas veszélyre. A tenger — ha csak nem léptetnék eletbe sürgősen rendkívüli hatású védelmi intézkedésekét — elpusztul. Veszélyben van ez a szinte kimeríthetetlen élestár: szennyeződés pusztítja a tenger biológiai tartalékait. Mi okozza a tenger pusztulásait? Elsősorban és mindenekfelett a szennyeződés. Köztudott dolog hogy az emberiség könnyelműen es meggondolatlanul pusztítja a természetet. Az ember kizsigereli a talajt, kiirtja az erdőket, gyomirtó es rovarirtó szerekkel megbontja a biológiai egyensúlyt, meggondolás nélkül, szüntelenül szeny- nyezi a levegőt, a földet es a vizeket. Eltekintve attól, hogy az olaj és mellektermekei súlyosan szennyezik a tenger vizet, károsan befolyásoljak a halak, algak es tengeri madarak biológiai folyamatát is. Az olaj egyébként rákkeltő benzoltartalom révén elpusztítja a nagyobb állatok táplálékául szolgaló algakat. A szénhidrogénnél átitatott algak felhasználhatatlanok. Az ornitológusok felfedeztek, hogy a madarak azért tudnak ellenállni a hidegnek, mert tolláik kozott egyfajta légpárna alakul ki. Amikor azonban a tollak köze bekerül az olajjal szennyezett viz, az olaj kiszorítja a fent említett légpárnát, ezzel egyidöben hirtelen jelentős mértékben csökken a madarak testhömérseklete. Anyagcseréjük leáll, a madarak gyors halálra vaunak i telve. A tenger szennyezodeseneke vizsgálata során nem szabad figyelmen kívül hagy nunk az egyeb eredetű szennyezódeseketsem. 1945 óta,amikora Hirosima és Nagasaki felett felrobbant atombomba rádioak- tiv hamuja visszahullott a földre, a Csendes-óceán es partvidéke radioaktív szennyezésiive vált. Ugyanilyen következmenyekkel jártak azok a balesetek, amelyek során radioaktív hatóanyagok kerültek a különböző tengerek vizébe. Régebben azt hittek, hogy a tenger vize a nagy mélységekben mentes marad az effajta szennyeződésektől. Természetes, hogy a tenger mozgása, az ar-apaly váltakozása során a mélyebb vizrétegek is szennyeződhetnek. Raymond Fürön francia professzor velemenye szerint földünk nem képes elegendő vízzel ellátni több. mint 20,000 millió embert. Az előrejelzések szerint 2000-re a föld lakóinak szama meghaladja a 20.000 milliót. Következésképpen az emberiség ivó- vízszükségletet csak a tengervíz elégítheti ki-Jellemzö meg, inig egyfelől minden erőt latba vetünk azért, hogy kidolgozzuk a tengervíz sotalanitasának leggazdaságosabb módszeret, másfelöl minden tőlünk telhetőt elkövetünk azért, hogy idő előtt használ- hatatlanna tegyük az emberiség számára létfontosságú ivovízforrast. Nemzetközi összefogásra van szükség annak érdekeben, hogy megvédjük az óceánok eddig még érintetlen vizét, a már szennyezett vízrétegeket megtisztítsuk a folyékony es szilárd szennyező anyagoktól es minden lehetőt megtegyunk a jövő ivóvízkészleté biztosítására. ”Ovd a tenger tisztaságát!”- legyen a jelszavunk. Vegyük komolyan Jacques Cousteau intelmet: haldoklik a tenger. ()()()()()()()()()()()()()()()()()()()()(()() 7
