Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-12-27 / 50. szám
Thursday, Dec. 27. 1973 s-----„ AMERIKAI MAGYAR SZÓ A világ legfurcsább operabáxa Szeptember végén nyill meg az ausztráliai Sydney uj operaháza. Tizenhat évi építkezés, vita és huzavona után lett készén. Annak idején 30 ország építészei 232 tervet küldtek be a pályázatra. A zsűri a dán Jőrn Utzon tervét fogadta el. Ez még 1957-ben volt. S ekkor kezdődött meg a szenvedélyes vita, egyáltalában “normális-e” a terv. Igen sokan keresztülvihetetlen- nek tartottak. Vegiil is bár ket-ket évig prolongálták a megnyitását s minden ausztráliai képviselőválasztás idején a jelöltek kötelezőnek ereztek, hogy nyilatkozzanak a terv mellett, vagy ellen, ilyen érdekes külsejű opera épült fel Sydney-ben. Amikor a dán építészt megkérdeztek, nem bántja-e az építkezés elhúzódása, azt válaszolta, hogy ennyi év igazan nem különleges: a hires chartresi katedrális száz évig é- pült. . . Az építkezés viharos történetéhez tartozik, hogy 1966-ban ausztrál építészekre bíztak az operaház belső terének kialakítását. így sem lett gyorsabb a munka üteme, de a dán építesz extravagáns elképzelését egy kissé át tudtak formálni. Tizenegy éves késéssel nyílt meg az opera. Építési költsége: százharminc millió dollár A LEGÚJABB ENERGIAFORRÁS: A SZÉLMALOM Francia, svájci és nyugatnémet kutatók közös munkájuk eredményeképpen bejelentették, hogy uj ener. giaforrást tártak fel napjainkban, amikor a modern civilizáció egyik legégetőbb gondjává kezd nőni az energiahiány. A tudoscsoport a szélmalmot javasolja, a gondok könnyítésére. Olyan modellt szerkesztettek, amely működése esetén öt családi ház teljes elektromos aramszükségletet fedezi, beleértve a fűtést, világítást, főzést es a háztartási gepek működtetését. Az ősi szerkezet uj feladatokra történő reak- tivizálása két alapvető megfigyelésre épül. Több európai ország statisztikája nyomán megállapították hogy a szél átlagban havonta csak három napig nem fúj. Ezeken a “kihagyasos” napokon az üzemeltetést bőségesen biztositja a szeles napokon felhalmozódott energia. A szélcsend tehat nem veszélyezteti az uj energiaforrás üzembiztonságát. Az újítók másik leleménye már műszaki jellegű. Olyan szárnyfelületet konstruáltak, amely az eddigi harmincszázalékos kihasználás helyett a szél erejének hetven-nyolcvan százalékos hasznosítását biztositja. A kísérleti modell ára mintegy Ötvenezer dollár. A szakértők véleményé szerint, szériagyártás eseten lényegesen olcsóbban, sokkal nagyobb teljesítményű szélmalmok állíthatók elő. PÉNZVERÉS Péaevercsi ábrázoló XVIII, századi metszet. Az okor királyai sajat képmásukat verettek pénzeikre. A pénzverés, eremkészites ősi tudomány es mesterség, művészet. A régi pénzverők acélból véstek ki a verendő minta negativját, azutan a verőtőkere arany-, bronz-, vagy ezüst lemezt helyeztek, a verószerszamot ráhelyeztek es nagykalapáccsal ráütöttek. így a minta ranyomödott a femre. A verö- szerszam elkészítésé roppant nehez volt, azért a régi érmék nem pontosan köralakuak. A XVIII. században kezdtek felváltani a “verést” sajtolasra. A sajtoloszerszamon magas — meredek — emelkedésű csavarorsó végén volt a verószerszam, az orsóra két nagy súllyal terhelt kar nehezedett. A kart kötéllel megrántották es a leszaladó veröszer- szam rányomta a kívánt mintát a nemesfémre. A fém rugalmassága következteben az orso visszaper- dult. A mai művészi érmékét altalaban öntik, csak a nagyobb számban készülőkét verik. Készítettek olyan érmékét is, amelyeket két részből lehetett összecsavarozni és az erem belsejében kép rejlett. Politikai nagyságok titkos szerelmeik kepét őrizték ily módón Állattemető New York Bronx kerületének adatkertjében szimbolikus temető látható. Minden sirkövön egy-egy olyan állatfaj neve olvasható, amely a földtörténet során pusztult ki. Az állandóan változó környezet minden olyan élőlényt kipusztitott, amely nem tudott alkalmazkodni az uj környezethez. Az állatkerti temetőben az a megrázó, hogy a sírkövek azokra az állatfajokra emlékeztetnek, amelyek kipusztulása az utóbbi háromszáz évben az emberi tevékenység hatásara történt. I beszélő delfinek Tudósok mar hosszabb idó óta tanulmányozzak a delfineket es eddigi megfigyeléseikből megállapítottak, hogy intelligenciában kozelállnak az emberhez. John Lilly tudós velemenye szerint ésszerű es hasznos különböző élőlényekkel értelmi kapcsolatot megkísérelni, tekinlve , hogy az emberiség a jövőben más égitestek lakóival fog érintkezni. Erre a kísérletre sok “emberi” tulajdonságuknál fogva a delfinek a legalkalmasabbak. Az emberekhez hasonlóan, van humorérzékük, kiváncsiak és érdeklődésüket, valamint félelmüket is sokáig tudjak fenntartani. Találékonyak és problémákat sikeresen tudnak megoldani, kepesek barátságot kifejleszteni es gyengéd jóindulatot mutatnak serült társaikkal szemben. A delfinek emberi tulajdonságai között a legérdekesebb, hogy bizonyos módón beszelni tudnak. Orruk mindkét oldalán egy-egy hangadó szerv van. Tudnak egyszerre az egyikkel csettintő, a másikkal suttogó hangokat leadni. Haragjukat alkapcsuk csat- togtatásával mutatják, de tudnak miákolni, reszelő hangokat adni, melodikusán fütyülni, mint a kanári. Torkukban egy radarhoz hasonló, visszhangkere- so hangkiado szerv van, mellyel mindenütt tudnak tájékozódni. Visszhangjukról meg tudnak különböztetni különböző anyagú és formájú tárgyakat a legzavarosabb vizekben és éjjel is. i.e. 300 evvel Arisztotelész mondta, hogy a delfin a levegőben ugyanolyan hangokat ad, mint az ember, hogy magánhangzókat és mássalhangzókat tud kiejteni, de nem tudja a kettőt kombinálni. A legújabb kísérletek ezt bebizonyították. Dr. J. Dreher a delfineken végzett tanulmányokból megállapította, hogy 60 különböző hangot tudnak kiadni és mindegyik mást jelent. Az “A” például köszöntést, a “B” nőstényt, es igy tovább. A California-i Point Mugu-ban , Dr. D. Batteau egy 13 szóból álló szótárt szerkesztett, amit egy vizi telefonon keresztül egy villany-szerkezet segítségével delfin hangjelekre fordított. így utasíthatta a delfineket, hogy lökjék a labdát, vagy ússzanak partra. A delfinek elismételték a hangokat és azutan engedelmeskedtek. A színeket is meg tudják különböztetni. A fekete szint nem szeretik, fekete fürdóruhás vendégre vizet es kavicsot fújnak. A keket ellenben nagyon kedvelik és határozottan megállapítottak, hogy számolni is tudnak. Dr. Lilly azt is eierte, hogy a delfin megnevezte es megszámolta a tudós kezében tartott labdakat anélkül, hogy a tudós egy szót is szólt volna. A delfinek rendkívül tanulékonyak és tanításuk folyamán mi is megtanulhatjuk, hogyan lehet más élőlényekkel értelmi kapcsolatot fenntartani. NŐ A TALAJVÍZ SÓTARTALMA A fejlett uthálozatu mérsékelt övi országokban az utak téli sózása következtében bizonyos területeken jelentősen megnőtt a talajvíz konyhasótartalma. Az USA-ban nehány körzetben már 180 mil- lip-amm/liter a talajvízben oldott konyhasó mennyisege. Az egészséges ivóvíz konyhasötartalma nem lehet több, mint 50 mg/1, igy a sóbó talajvizek ivóvíz nyerésére mar nem használhatók fel.
