Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-08-02 / 29. szám
Thursday, Aug. 9. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 f * Rákosi Sándor. : MIIRŐL UIRTERGRIE HRLLGRT TŰI a választási harcok piszkos trükkjein, az amerikai alkotmány, a fennálló törvények sárba tiprásán, karakter szennyezésen, a hírhedt ellenségek listáján, betöréseken, telefon-lehallgatasokon, zsaroláson, túl mindezeken, a Watergate-botrany első fontos ténye az amerikai kemszervezet, a CIA aktív szerepe. Ami a CIA munkálkodásáról a világ tudomására jutott a hidegháború kezdete óta napjainkig, számtalan kis része a nagy mozaiknak, amiket, ha gondosan analizálva összerakunk, lassanként kialakul- a felismerhető nagy kép, ami nem egyéb( mint az amerikai monopol-töke próbálkozása, hogy az egesz világot korrumpálja, országokat, kormányokat tetszese szerint manipuláljon, fennálló rendszereket megbuktasson, államfőket a maffia es Ca- pone módszereivel meggyilkoltasson, nepeket .nemzeteket rabigába döntsön. Világszenzáció erejével hatott, amikor az oroszok 1960-ban lelőtték a U-2 kemrepülogepet a Szovjetunió területen és őrizetbe vették Francis Powerst, a CIA emberek A U-2 incidenst megelőzően a kinai hatóságok már 1956-ban jelentettek, hogy CIA kemeket vettek őrizetbe, akik amerikai repülőgépekről ejtőernyőkön szálltak le a kinai területre. Iránban, 1953-ban, a CIA penzelte és szervezte a puccsot a Shah trónja es természetesen az amerikai olajerdekeltsegek érdeke ben,amely megbuktatta Mohamed Mossadegh kormányát. A kudarcba fulladt cubai invázió 1961-ben hajszálnyira atomháború veszelyebe döntötte a világot es egyik szereplője a Watergate botrányban is felbukkant. A CIA szerepét Ngo Dinh Diem, del-vietnami elnök es testvere meggyilkolását 1963-ban még mindig vitatják, de a puccsbanvalo szerepe, amely „leváltotta” az elnököt, minden kétségét kizár. És más mozaik részecskék, melyek segitsegevel a képét teljesse tehetjük: Chile, Laosz és Kambodzsa, a lengyel és kelet-nemet ellenforradalmi próbálkozások, az 1968-as csehszlovák esemenyek es ami bennünket, magyarokat meg közelebbről érint es erdekel, ami szülőhazánkkal 1956-ban történt. A kirobbantott ellenforradalom legkritikusabb szakaszán (amihez a harci zenet es buzdító szózatokat, szégyent nem ismerő nyíltsággal, „Amerika Hangja” radioja szolgáltatta,) a Jo Szamaritánusok „Vörös Kereszt” jelzésű teherautókon gépfegyvereket es muníciót csempésztek at a magyar határon a magyar nép ellen. És pontosan azokban az órákban vajon milyen bokros es azonnali teendő vezérelhette Amerika akkori alelnöket az osztrák-magyar hatarra? Megelégedhetünk azzal a magyarázattal,hogy ahol Nixon megjelenik, ott a Watergate zsánerű ocsmányságok nem lehetnek túl messze? xxxxx Azt naivság lenne elvárni, hogy a több vonalon I t „ f f folyo Watergate-kihallgatasok, bunugyi tárgyalások felelős közegei komoly, nyilvános vizsgalat ala vegyék a kemszervezet szerepet. Ennek pontosan az ellenkezője történik. A „nemzeti biztonság” takarója alatt minden vizsgáló szerv hallgatólagosan megegyezik a Feher Hazzal abban, hogy a kemszervezet szerepét el kell hallgatni, nehogy a monopoltöke világméretű konspirációja napvilágra kerüljön. A Nagy Esküdtszék, a rendkívüli ügyész, a szenátus albizottsága, annak republikánus es demokrata tagjai, a bíróság viselkedése, e térén nyivanvalo. Egy alkalmazható hasonlat: ledobnak egy hidrogén bombát, ami felrobban es felmérhetetlen karokat okoz. Vizsgalatot rendelnek,de a kivizsgalokat nem érdekli, ki nyomta meg a gombot, kinek az erdekeben és utasítására, mindezt kendőzik, eltussolják, elhallgatják. Okét csak a bombarobbanas után lehulló, szennyező anyag, a hamueso érdekli. Hol vannak az ezercsapu szörnyetegek, a kong- lemeratumok gazdai, akik az Amerikai Egyesült Államokat szétágazó világbirodalmuk egyik leany- váll ala taken t kezelik csupán? Hol vannak az ardraI fi | t »I gitok, a hadsereg reszere szállítok, a háborús kons- piratorok, akik milliókat adtak Nixon megvalaszta- sara az elkövetett bűnök végrehajtására es eltusso- lasara? I f t Nem szándékunk lekicsinyelni azokat a felhaboI I I f ' r rito tényékét, melyek a vizsgalatok során napvilágra kerültek. Az amerikai nép szórnyulkódve értesült Nixonek „ellenségek listájáról”, a frame up-okrol, hamis tanúskodásokról, megvesztegetesekról, a biroi kar be- folyasolasarol, karakter gyilkosságokról. Szörnyűség?Igen! Történelmi lecke mindez az amerikai nép szamara? Igen! > » . Újkeletű? Távolról sem! A 19. szazadban, a trösztök kialakulása ide jen a I ? * rablobarok, a Rockefellerek, Morganok, a vasut- bárok az egyeduralomért folyo egymaskozti es az amerikai nép ellen folyo harcaikban szüntelenül használtak a felsorolt eszközöket. „Ellenségek listája?” Fekete lista? Az alapiparokban, a bányamezőkön, az acél es autógyárak számtalan munkása szenvedte el a fekete listát es kovetkezmenyeit. A hírhedt „Amerika-Ellenes” kongresszusi bizottságok, bírósagok bűnei az amerikai nép es elsósorI R f / ban a szervezkedesi harcokat vezető munkások es szervezeteik ellen. Hamis tanúskodások, ,^rame-up”-ok, legális gyilkosságok? Emlékezzünk csak Mooney-ra és Billings- re, Sacco es Vanzelti ,a Rosenberg hazaspar meggyilkolására, a scottboroi perre, a McCarthy — korszak boszorkány üldözéseire. Mindezek figyelembevetelevel nem túlzás, hogy a „ | I f 4, szemünk előtt lezajló watergati drama forgatokony- vét az amerikai monopoltó*ke irta es úgy a vádlottak. mint a kivizsgálok pontosan tudják a szerepűket és úgy viselkednek, mint a magyar közmondás Bo- dónéja, amikor az asszonyságtol a bor árát kertelt. Néha a törvényhozók rátapintanak az igazságra. Ezt tette egykor Boies Penrose, volt pennsylvaniai republikánus szenátor, amikor jótevői, ep csoport üzletember előtt ezt a vallomást tette: Én hiszek. a munkamegosztásban. Önök minkét a Kongreszszusba küldenek, mi törvényeket hozunk, melyek hozzásegítik Ónokét, hogy pénzt kereshessenek es az igv szerzett profitból Önök hozzájárulnák kampányunk költségeihez, hogy továbbra is a Kongresszusban maradhassunk, uiabb törvényeket hoz- hassunk. amik újra hozzásegitik Ónokét, hogy meg több pénzt csinálhassanak.” ! . . I Egy másik szenátor a televízión a minap a npor- tér ama kérdésere, hogy volt-e Nixon elnöknek tudomása a készülő Watergate-botranyrol es az el- tussolási kísérletekről,egy másik kérdéssel válaszolt: Elkepzeli-e Qn, hogy a zenész, aki már vagy húsz esztendeje zongorázik a borbelyház fogado szobájában, nem tudna, hogy az emeleti szobákban mi megy vegbe a vendégek és a ház női kozott? VÁROSUNK VÁLSÁGBAN A dragasag, a munkanélküliség, a magas hazberek. leromlott népjóléti szolgáltatások és a Watergate botrány nagy kiábrándulást okoz az amerikai közönség között. Uj megoldásokat keresnek es meghallgatják, megvitatják a Kommunista Part programját is. A K.P. newyorki polgármester jelöltjének, Rasheed Storey-nak az a meggyőződése, hogy az emberek nemcsak meghallgatják a kommunistákat,- hanem hajlandók velük akcióba is lepni. „Az ország krízisben van,varosunkkrizisbenvan,” mondotta Mr. Storey. „A két regi part teljes csődben van. A két regi partnak a politikája teremtette meg a fennálló krízist. Az emberek ezt tudjak es unják mar, hogy egyik sokatigero hipokritatól a másikhoz forduljanak es szívesen meghallgatják, amit a kommunisták mondanak.” „A szavazok biztosak lehetnek abban, hop ha mi, kommunisták hatalomra kerülünk, a népnek tisztesseges kormánya lesz, penzelesek, mepeszte- getések nélkül! A közönség tisztességes, jó kormányzatban fog visszakapni minden adóban befizetett dollárt, az adók a számukra kisebbek, a gazdagok számára magasabbak lesznek.” „Biztosak lehetnek abban, hop ha a kommunisták kerülnek hatalomra, a dolgozónak nem kell tőnkre menni, hop orvosi kezeleset kifizethesse. Biztosak lehetnek, hop a házbereket jutányos színvonalra redukálják es a rasszista munkaadókat, tanítókat, közalkalmazottakat, bárhol lepenek is, mindenhonnan kifustóljű'k és megtanítjuk demokratikusan viselkedni. Biztosak lehetnek, hop nemcsak abecére tanítjuk majd a permekeket, hanem arra is, hop mit jelent a fajpulolet.” Mr. Storey kifejtette, hop megerett az idő a kommunisták részére. A K.P. programja, mint mondotta, az epetlen reális, neppel kidolgozott, a nép erdekeit szolgáló és megoldható program. Julius 12-én indult meg az aláírás szerzési kami i ' i. pany es augusztus végéig tart. I » BOSTON, Mass. A Penn-Central vasuttarsasag me- gint penzupi bajban van, az ismetelt sokmilliós szövetségi segely ellenere.A csődöt mondott vasuttarsasag azt állítja, hop naponta $ 600.000 vesztesege van, es azzal fenyegetödzik, hop beszünteti az üzemet, amivel százezrek munkába jutási lehetőseget veszélyezteti. Most napban törik a fejüket a „szakemberek”, mit lehetne tenni a vasúttal. Érdekes, hop ep megoldás nem jut az eszükbe, amely Europa legtöbb országában sikeres es jo közlekedést szolgáltát. Államosítani kell nemcsak a Penn-Central-t, hanem az összes vasutvallalatokat, amelyek mind amupis panaszkodnak, hop veszteségre működnek. AMERIKAI ; MAGYAR SZÓ f»*É»*á*ú * AÉOÉ**<S*■»+***»ft Rt Published weekly, except 3rd. & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, .N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March "21, 1879, at the P.0, of _____________New York, N.Y. ____________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50, felevre $ 7.00. Minden másldUfóidi országba ep évre $ 15.- félévre $ 8.00.
