Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-12-20 / 49. szám
Thursday, Dec. 20. 1973 7 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Rohamosan közeledik az év szenzációs csillagászati objektuma: a KOHOUTEK ÜSTÖKÖS. A különös es várhatóan rendkívüli látványos égitestet ez év szeptemberétől már újra fényképezték a világ különböző csillagvizsgálóiban. Sikerült pontosabb pályát is számítani. Amint azt Brian Marsden amerikai hires üstökös szakértő jelezte: még nem lehet teljesen pontosan meghatározni vajon a Kohoutek üstökös hosszúra nyúlt ellipszis pályán halad-e, esetleg nyílt szaru parabolán, annyi azonban bizonyos, hogy amennyiben a pálya ellipszis, úgy az üstökös keringési ideje meghaladja az egymillió esztendőt! Ez annyit jelent, hogy minden valoszinüség szerint először jár Napközeiben az égitest, es ezert is lehet számítani arra, hogy rendkívüli látványos lesz. Feltűnően érdekesen alakul a Kohoutek üstökös égi környezete is december hónap folyamán Néhány érdekességet Eszak-Amerikára vonatkozó adatokkal érdemes megemlitenünk. December 6.-án a Mars erősen megközelítette a Hold korongját, miközben a Hold lassan kelet felé vándorolt a Marstól (balkéz felé).December 9.-én részleges holdfogyatkozás volt, melyet az egész Eszak-Amerika területéről láthattak, jóllehet a holdkorongnak csak egy kis részét takarta el a Föld árnyéka. A Hold 8:09 órakor (pm Eastern Standard Timejlépett a földárnyék kúpjába és mintegy 10 százalékát takarta el a holdkorong jobbfelső sarkának az árnyék, a fogyatkozás jelenség közepén. A fogyatkozásnak 9:20 pm volt vege. A Hold egyébként december 10.-en volt földközelben. Ugyanazon napon, tehát december 10.-en a holdkorong keresztezte a vele majdnem egyidoben kelő, napnyugta után kb. egyórával feltűnő Szaturnusz útját az égbolton. Az USA területén élok szamára élményt nyújtott, hogy a holdkorong kb. egyórás időre eltakarta a szem elől a Szaturnuszt. Ez a jelenség az un. okkultáció, amely 6 orakor kezdődött, pm, de a jelenseg a megfigyelesi helytől függően kissé eltolódhatott. December 13.-án volt a Geminida Meteorraj gyai »' r korisag maximuma, amikoris egy megfigyelő egy óra alatt kb. 50 meteor felvillanást észlelhetett December 19.-en erte el a Vénusz bolygó az ez- időszakra esedékes legnagyobb fényességét, ezt követően amint távolodni kezd a Földtol, már fokozatosan szökken a fényé. December 21.-én éri el a Nap a téli napforduló pozícióját: ezen a napon a legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka, és az északi féltekén ezen a napon fejeződik be az ősz és kezdődik a tél. December 24.-én következik be az 1973-as esztendő harmadik napfogyatkozása, amely Dél-Ameri- kából es Nyugat-Afrikából nézve gyűrűs fogyatkozás lesz, mig Közép és Kelet-Amerika területeiről nezve részleges fogyatkozásként figyelhető meg majd. Ezen a napon a Nap már fogyatkozott állapotban emelkedik a láthatárra az USA említett vidékeiről nezve! Ezen a napon már egészen a napközeiben lesz látható a Kohoutek üstökös, és a gyűrűs nap- fogyatkozás észlelőinek páratlan élmenyben lesz részük, amikor a majdnem egészen elsótétedö napkorong mellett megpillantják majd az üstököst! Az üstökös december 15.-ig a hajnali égbolton jár a Nap környezeteben, december 15. után azonban napközelség miatt csak a fogyatkozáskor lesz latható. Ezt követően az esti égbolton majd januar lO.és 30.között lesz látható. December 28.-án megy át napközelponton, ekkor 21 millió km-re lesz a Naptól (13 millió mérföld) Az üstökös csóvaképzódése máris megkezdődött. Úgy tűnik, hogy először sárga szinü elsősorban a por és gázrészecskék által visszavert napfényt tükröző csóvája lesz. Később azonban a magból kiáramló szénmonoxid gázt ionizálni fogja a Nap és ekkor kékesszinu csóva is kialakul. A számítások szerint valószínű legalább hat csóvája fejlődik a Kohoutek üstökösnek, mert rendkívül nagy lesz a kiáramlási sebesség és nagy a napközelség. A csóva várható hossza a legújabb adatok szerint 100 millió kilométer körül lesz, ami annyit jelent, hogy legalább 40 telehold korongnak megfelelő hosszúságban húzódik majd az égbolton a föcsova. Egyre valószínűbb, hogy az üstököst a nappali égbolton is látni lehet majd január középén! ■ooom ■■dód" ■•cod" ■■ooo Nixon gazdasági tanácsadói jósoljak: 1974-ben 8 százalékos inflációra számíthatunk, amiből 3 százalék csupán az olajtermékek arának emeléséből szármázik. E gazdasági szakértők 50 százalékos olaj- aremelkedesröl beszélnek. Mennyi vizünk van? De vajon mekkora a Főidőn található viz meny- nyisége. A választ — J.P. Peixoto lisszaboni, és M.A. Kettani szaud-arábiai professzor számítása alapjan — az alábbi tablazatban köbméterben adjuk meg. Az abra az egyes vizkészletfélesegek egymáshoz való mennyiségi viszonyát segíti érzékeltetni. 1. Óceánok és tengerek 1 350 000 000 OOO 000 000 2 Gleccserek és sarki jégtakarók 29 000 000 000 000 000 3 Felszín alatti vízkészletek 8 400 000 000 000 C00 4. Tavak és folyók 2 000 000 000 000 000 5. Légköri vízkészlet 13 000 000 000 000 6. Az élő szervezetek víztartalma 600 000 000 000 A legnagyobb vizmennyiseget az oceanok es a tengerek tartalmazzak; ez a viz azonban közvetlen fel- hasznalasra — a bennük levő magas sótartalom miatt — nem alkalmas. A gleccserek és a jégtakarók ugyan nem tartalmaznak ásványi anyagokat, de megolvasz - tásuk hatalmas mennyiségű energiát igényelne, és az éghajlat tartós — esetleg nem is kedvező — megváltozását eredményezné. A felszín alatti es a felszíni (tavak, folyók) mar könnyebben hozzáférhetők. Természetesen a hozzá - ferhetóseg biztosítása ezek eseteben se egyszerű feladat. A légköri viz — annak ellenére, hogy mennyisége lényegesen kisebb az előzőknél — mindennapi életünket jelentős mértekben befolyásoló tényező. Gyors mozgása alakítja es meghatározza a többi készlet változásait. Elegendő talán, ha csak arra utalunk, hogy egy-égy csapadékos vagy száraz hónap milyen nagy mértékben kihat a folyók és tavak vízállasára, a kutak szintjére vagy az évi termes nagyságara, tehat az elő szervezetekben felhalmozódó vízkészletre is. A fejlett ipari országokban a vizek elszennyezö- dese, a fejlődő országokban pedig a vízkészletek fel tárasa és ésszerű felhasználasa jelent nagy problémát. A táblázatban közölt óriási számok láttán kony- nyen arra a következtetesre juthatunk, hogy aggodalomra nincs ok, van vizünk bőven. Ez az utóbbi megállapitas valóban igaz. Azonban nagy gondot és figyelmet kell fordítani a vízre, illetve annak helyes felhasználására és különösen ü - gyelni kell a vizek tisztaságának védelmére. Óvjuk vizeink tisztaságát ! SZUPERTISZTA VÍZ Szovjet kutatók uj módszert dolgoztak ki szupertiszta víz előállítására. Vízzel telt edenybe vaselektro- dokat helyeznek. Egyenáram hatasara avaseiektro- dók feloldódnak, vashidroxid keletkezik. A vas- hidroxid magához vonzza a vízben levő összes szeny- nyezódéseket, többek között az éló és a holt mikroorganizmusokat is. Az első ilyen ipari víztisztító berendezést már üzembe helyeztek a novoszibirszki vegy- és gyógyszergyárban. Az injekciókhoz szükséges rendkívül tiszta készítmények előállításához használjak. A KOHOUTEK ÜSTÖKÖS ÉS A DECEMBERI ÉGBOLT A Kohoutek üstökös útja 1973. október 1. és 1974. április 1. között. Rajzunk térben illusztrálja kissé torzított formában az égitest pályáját és a Föld útját ugyenezen idő alatt. A valóságban az üstököspálya hajlásszöge az ekliptika síkjához az ábrázoltnál valamivel kisebb: 14,3 fok. A pálya érkezési része az ekliptika síkja alatt, távozási része pedig az ekliptika síkja felett húzódik. December 21. és január 1. között a Nap közelsége miatt nem lesz megfigyelhető. Ezt követően azonban február végéig jól látható annak ellenére is, hogy a Föld már távolodik az üstököspálya leszálló ága alól
