Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-12-13 / 48. szám
óhaza Thursday, Dec. 13. 1973 A TUDÓS KÖLTŐ ES HUMANISTA Az 1973-as Petofi-év egyúttal a haladó magyar irodalom több más, nagy évfordulójának is esztendeje... November 26-a megint az emlékezés napja. Kilencven eve született XX. századi szellemi életünknek, az úgynevezett első Nyugat-nemzedeknek Ady Endre es Móricz Zsigmond után legjelentékenyebb képviselője — Babits Mihály költő, iro, legjelesebb müforditóink egyike. Nagy tekintélyű irodaimar, sokoldalú alkotó; regeny- es általában prózairoi munkásságáról külön kellene megemlékeznünk. Babits Mihalyrol is elmondhatjuk: olyan egyéniség, akit lehet szeretni, ha úgy tetszik, csodálni, — lehet nem szeretni, sót ellenszenvesnek tartani; vele kapcsolatban csak egy valamit nem lehet: kimagasló tehetségét, évszázadra szóló hatását észre nem venni, lekicsinyelni, vagy eppenseggel tagadni. A tizes-huszas évektől napjainkig nem volt és nincs magyar költő, aki ne tanult volna tőle. „Poéta doctus” volt. Ez a latin ,kifejezes tudós költőt jelent. Olyan költőt, aki nem éri be annyival, hogy csak daloljon, mint a madar — nem bizza költészetet csupán az ihletre, hanem jól megalapozott elméleti es mesterségbeli tudással is rendelkezik. Hatalmas műfordítói tevekenysege szintén maradandó értékű. Dante „Isteni színjátékjának magyarra ültetése nemcsak Babits Mihálynak, hanem a magyar irodalomnak is mindmáig egyik legbravu- rosabban sikerült fordítói vallalkozasa. Babitsnak, mint költőnek a jelentőséget legtömörebben talán igy foglalhatnánk össze: a nagy elődök — Vörösmarty, Arany és Ady — nyomdokain haladva, költészetébe a modern kor törekvéseit es életérzéseit is beolvasztotta. Képletesen szólva, életművében a csillag es a villany — a regi es az uj két véglete — békés harmóniában fér meg egymással: Idelenn a varos villanya villog, de fenn a nagy ég száz csillaga csillog: a villany a földi, a csillag az égi, a villany az új, a csillag a régi. Klasszikusaink legnemesebb hagyományait őrizte, ugyanakkor a magyar nyelv kifejező erejet szüntelenül növelte, mesterien tágítottá — valóságos bűvésze volt a verselésnek: nyelvünk hangszerén olyan varázslatos dallamokat játszott, amilyeneket előtte és utana is kevesen tudtak. Néha talán tűlzásba is vitte a szavakkal való öncélú zsonglöröskódést: „Mely, fémfényü, szürke, szepszinü szemedben, edesem, csodálatos, csillogó csengők csilingelnek csöndesen...” (Abból a meggondolásból született Szekszardon — csúfolta kedvesen Karinthy Frigyes —, hogy megírhassa: Szekszardon születtem, színésznőt szerettem...) Amig mások „kitérték jobbra-balra” — o távol a mindennapok zajatol és gondjaitól, „csak a dalra, csak a dalra” figyelt, a sokat emlegetett „elefánt- csonttorony”-ba zárkózott. Igaz ebben a korszakában is szép szambán irt olyan verseket, amelyek a magyar költészet gyöngyszemei közé tartoznak: Megmondom a titkát edesem a dalnak: Onmagat hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van es a sajat lelket hallja minden dalban. Es akinek szép a lelkeben az ének, az hallja a mások éneket is szépnek. Kezdetben vidéki, majd fővárosi gimnáziumokban latin-magyar szakos tanar. Az első világháború eveiben többször és határozottan kifejezi háború- ellenes nezeteit. A forradalmak idején aktívan szerepel, ezért az ellenforradalom üldözi. Babits ettől kezdve megint visszahüzodik, s költészete is befele fordul. Az Öregedő Babits Mihály magatartásában a 30-as evek dereka táján, a szó legjobb, leghaladóbb értelmében törés állt be. A fasizmus terjeszkedése láttán benne is felülkerekedik a nagy műveltségű humanista: Dante, Vörösmarty, Shakespeare és Arany Janos muvenek folytatója. Hitler uralomrajutasa, később az itthoni politika szélsőjobbra tolódása nyílt szembefordulásra készteti. „Pajzssal és dárdával” kilep az „elefántcsont- torony”-bol s 1938-ban mar „örtorony”-bol írja: „Mi lesz, ha elborít bennünket a zsarnokságnak es barbárságnak az az aradata, mely ebben a szomorú Európában mindenütt ott lesz mar az ajtóküszó- bön?” A nagy beteg Babits Mihály egyre szorongobb aggodalommal szemléli az elvaduló világot... ' t 9 Utolso hatalmas müve, az 1940-ben megjelent „Jónás könyve” ugyancsak a tiltakozás jegyében fogant. Ebben már eliteli a világtól, a közélettől menekülő — „csak a dalra” figyelő művészi és emberi magatartást. A „Jónás könyve” biblikusán gyönyörű hitvallás a profétaküldetes vállalásáról, a társadalmi felelősségről — a fasiszta barbárság meresz elutasítása, lelkiismeretvizsgálat és világnézeti kiállás, az emberiség es a haza sorsáért aggódó humanista szózata. Egyik, nagy igazságot kimondó sora — „mert a vétkesek közt cinkos, aki néma” — hires szállóigévé lett, az antifasiszta ellenállás éveiben a magyar nép, a munkásosztály legjobbjai, ezrek es tízezrek idéztek. A költő ezzel is a vesztébe rohano, mindinkább a fasizmus mocsarába merülő magyar társadalmat akarta figyelmeztetni, de Babits szavát az úri Magyarország nem hallotta meg, nem akarta meghallani. Ha évekig tartó súlyos betegsege, majd halala nem akadályozza, bizonyára még sokkal messzebb megy nézeteinek e’s tevékenységének szigorú felülvizsgálatában. Ez nagy műveltségéből, emberi tisztaságából is következett volna. □□□□□□□□□□□□□□□□□□ÓD “LEARN HUNGARIAN” Bánhidi—Jókay—Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal Ara $4.50 és 25 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 18003 '/1V\ KARÁCSONYI ÜDVÖZLETEK I Lapunkon keresztül kellemes karácsonyi ün I nepeket es békés, boldog új esztendőt kivá- I nők barátaimnak és ismerőseimnek úgy itt. I mint az óhazában. Tatár Anna I Corpus Christi, Texas I I Szeretettel köszöntik összes barátaikat cs I a lap olvasóit, jó egészséget cs békességet I kivannak mindenkinek, úgyszintén a magyar I dolgozó népnek Elsinore, Cal.-bői: Németh Rózsi Paczier Flórián és Rózsi Oros John és Ethel Magyari Bözsi I Szenasy Louis és Mary Blahm Louis Schubert József es neje Kellemes karácsonyi ünnepeket és egy bé I kés, boldog új évet kívánunk barátainknak I a Magyar Szó olvasóinak és Magyarország dől I gozó népének Los Angelesi Női Kör Los Angelesi Munkás Otthon Ungár Sándor Locsmandy Steve Kajov János Czigan József Rock Aranka Schuch Ferenc Czoka Gyórgyn'e Fábián Rose Deutsch Helén Schlesinger Aranka Adams Helén Váraiyai Mihály Berkowitz Gizi Kiss Gábor Goldstein Frida Neorcsics Erzsébet Gecse Erzsébet Neuman Anna Rácz Borbála Hatter Miksa es Honor Gaal Ilonka Jakab Lajos és Stella Yanow Paula Kiss Gyula es Anna Cincár Gyula és Bea Szabó József es Margit Bacsó Janos és neje Bartha Sámuel és Anna I Jéhn Ferenc es Flora Varga Janos es Erzsébet I Kardos István és ne je Continental Parcel Service Faragó Zsigmond, Margit es Ilonka Misansky József es Erzsébet Komjadi Géza es Terez Bischof József es Gizi Kellemes karácsonyi ünnepeket, békés, bol- 1 dog uj évet kívánunk barátainknak, a Magyar | Szó vezetósegenck es olvasóinak. Elek Erzsébet es Tit tel bach Mariska Szeretettel gondolok barátaimra Chicagóban I és Californiában és legjobb kívánságaimat kul-l dönt nekik lapunkon keresztül karácsonyra! és újévre, jó egészséget kívánok mindegyikük-1 nek,valamint lapunk szerkesztőinek es munka I társainak. gjL Rose Ruhig C | A'l Los Angeles. Calif. 1 In V n ' 11 B _
