Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-08-02 / 29. szám

Aki valami csöndes helyen kívánja vakációját el­tölteni, ahol senki,vagy semmi sem zavarja nyugal­mát, az Aleuti-szigetek Atka szigetén, Atka falu­ban megtalálhatja azt. Úgyszólván garantálva van, hogy ott senki sem tudja elérni. A kis helységben nincs postahivatal, nincs repülőtér es jármüvek sem közlekednek oda, kivéve egyszer havonta a tengeré­szet egyik hajojat, amit a 120 mérföldre fekvő Adak bázisról küldenek ki, feltéve, ha az idő es mas kö­rülmények lehetóve teszik. Mivel nincs posta, zip- száma sincs a helységnek. A 87 orosz-aleut lakosból álló település annak köszönheti elszigeteltségét, hogy senki sem törődik velük. Az 1100 merföldön elterülő, 144 szigetből álló Aleuti-szigeteknek kevesebbtmint 3000 benn­szülött lakosa van. Mivel Atka település fekszik leg­északabbra, ez még a többi településtől is elkülönül- tebb. Lakosai nagyon nehezen dolgoznak a meg­élhetésért. Az év egy részében a szigeten kivül dol­goznak, máskor hazahozott szerény keresetükből és vadászatból teremtik elő a legszüksegesebbet. Villany nincs a községben, azért hütőszekrenyek sincsenek es állandóan vadászni kell, hogy friss hús legyen a háznál. De a lakosokat sok kötelek fűzi egymáshoz es nem kivannak megszokott, nyugal­mas életük helyett másutt Szerencset próbálni. A csendes, nyugalmas élet mellett Atkában van a legrosszabb időjárás a világon. Egy útleírás szerint, “ezek a szigetek rendszerint kopárak es sziklásak.. sok vulkanikus hegycsúccsal... és az év nagy része­ben ködbeborult ormokkal.” Ennek ellenére, még­is sok természeti szépsége van Atkának. A 200 mér­föld kerületű sziget olyannak latszik, mintha puha, zöld szarvasborrel lenne kárpitozva. Sok meleg for­rása, vizesese van, tavakban gazdag és fantasztiku­san függő gleccserek teszik a tájat érdekessé. Állat­világa is változatos: sas, kék róka, fóka, rozmár honos a szigeten és vadonjaiban 4000 rénszarvast számlálnak. Kies hegyek között, a falu lankas dombokkal környezett völgyben terül el. A település házait, a régi halászfalvak mintájára időviselt deszkákból építették. Kimagaslik a fehérfalu, csinos, óhitű orosz templom smaragdzöld hagymatomyos kupolája es piros teteje. A cári Oroszország szörmevadászai kegyetlenül lemészárolták az eredeti aleuti lakosság nagy részét és kizsákmányolták a szigeteket. Mire 1867-ben el­adták Alaszkát az Egyesült Államoknak, az aleuti lakosság az eredeti 25 ezerről 2 ezerre csökkent. A tengeri állatok, amiktől a megélhetésük függött, szinten kiveszőben voltak. Regi kultúrájuk is majd­nem teljesen kiveszett, egyedül Írott nyelvük ma­radt meg. Amerikai kézben II. Világháború alatt a tengere­szet a japánok elöl Atkát kiürítette es talpig le­égette. A japánok három szigetet elfoglaltak, de a U.S.egy év múlva kiűzte őket es azóta az aleutiak, habár nehéz körülmények között, de békében élnek. Újból felelevenítették kulturális hagyományaikat és büszkék ősi eredetükre, az eszkimóval rokon aleut nyelvet pedig ott beszelik a legtisztább for­mában. Ezt a nyelvet, amit valamikor az amerikai­ak betiltottak, most sajat elemi iskolájukban tanít­ják. Az atkaiak a kosárfonást is felelevenítették, az öreg asszonyok tanítják ezt a fiatal lányoknak. Az apák ismét vadászatra és hajózásra tanítják fiaikat. Az orosz hangzású nevek is megmaradtak és a ha­gyományos etelek: a peruga nevű, tésztával fedett lazac lepeny, az aladika nevű ropogós, zsírban sült kenyér és az orosz húsvéti kalacs. Középiskola nincs, a fiatalok azonban nagyszám­ban visszamennek és ott telepednek le. A modem élet mégis beszivárog hozzájuk. A gyermekek bicik­liznek és kerekes korcsolyáznak, háziállatnak fokát, vagy sirályt tartanak. A fiuk serdülő korukban már rénszarvast is tudnak lőni. Az elszigeteltséghez szokott aleutok között nyu­galmat találhat az, aki legalább egy ideig nyugalom­ra vágyik. v K Az izlandi nők élnek a legtovább Világszerte számos ember számara tartalom nél­küli, üres mondat az a közhely, hogy “negyven éves korban kezdődik csak igazan az élet”. Ezeknek az embereknek az élete ugyanis már negyvenéves kor­ban véget ér. f t i f t Afrika lakosainak adagos életkora 35 ev. Ázsiá­ban és számos fejlődő országban az emberek általá­ban 40—50 éves korukban halnak meg. Hasonló a helyzet Latin-Amerikában is. Ezzel szemben Európa, Észak-Amerika, Ausztrália r Japan lakossága átlago­san megéri a 70 éves kort, sőt többet is. Összehason­lítva az ENSZ által gyűjtött egyéb, az életszínvonal­ról és a gazdasági fejlettségről szóló adatokkal, egy dolog világosan kitűnik: a korai halál oka a szegény­ség, az éhség, a rossz lakásviszonyok es az elégtelen egészségügyi gondoskodás. A legrövidebb életkora a nyugat-afrikai Gabon férfilakosságának van. Az átlagos életkor itt 25 év csupán. Ezzel szemben leghosszabb életűek az izlan­di nők, ugyanis az ó átlagos életkoruk 76,2 ev, igy tehat háromszor annyi ideig élnek, mint a gaboni fér- fiak. 0 TERJESSZE LAPUNKAT AMUNDSEN Roald Amundsen Norvégiában, Borgeban szüle­tett, az idén lenne százéves. A világsajtó egész év­ben gyakran közöl Amundsen-cikkeket. Apja hajó­tulajdonos volt; Roald a távoli országokról és ten­gerekről szőlő történeteket hallgatta, olvasta egész fiatalon. Tizenöt eves fejjel olvasta Sir John Frank­lin brit felfedező utazásainak történetét, a többi között a Kanada es az Eszakisark között fekvő szigetek északnyugati átjárója felfedezésének kísér­letét, amelynek során Franklin és 129 embere éhen halt és megfagyott. A fiatalember akkor fogadta meg, hogy sarkkutató lesz. Harmincéves sem volt, amikor megvásárolta a Gjőa nevű, 70 láb hosszú herínghalászhajót, s gon­dosan felkészült az északnyugati átjáró ostromára. Hitelezői 1903. julius 16-án a hajó lefoglalásával fenyegették meg, ha 24 órán belül nem egyenlíti ki tartozását. Amundsen tudta, hogy képtelen a kellő összeget a közeljövőben összegyűjteni, s kény­szerült titokban elvitorlázni. A korábbi kutatók észak felé indultak, mig ő határozottan délnek vette az irányt. Sikerült mesz- szebbre jutnia, mint bármelyik elődjének, de hajója két esztendőre a jégtáblák foglya lett. Amundsen és legénysége rénszarvasra vadászott, megismerke­dett az ott élő eszkimó törzsekkel, és annyi adatot gyűjtött a mágneses pólusról, hogy 20 évre ellátta anyaggal a tudósokat. Miután 1905 augusztusában a Gjóa kiszabadult a jég rabságából, Amundsenék elérték az átjáró nyugati kijáratát. Amundsen ezzel alapozta meg világhírét. Előadássorozatokat tartott, kifizette ad osságait, de máris készülődött kővetkező vállalkozására. Fel akart jutni Oroszország felöl “a világ tetejére”, az Északi-sarkra. Felkészülése közben jött meg annak hire, hogy Robert Peary amerikai kutató elérte az Északi-sarkot. Amundsen erre el­határozta, hogy a Déli-sark ostromára indul. Amint elerte az Antarktiszt, a hajótól két mérföldnyire felállította előre gyártott fakunyhóját, s készleteit három raktárban helyezte el a sark felé vezető utón. Amikor elérkezett a tavasz, négy emberrel, 52 esz­kimó kutyával és négy elelmiszeres szánkóval meg­kezdte 900 mérföldes útját a Deli-sark felé. Végre • 1911. december 14-én délután elérték a pólust es kitűzték a norvég lobogót. Életét a sarkvidéken fejezte be. Nobile Italia ne­vű léghajója lezuhant a sarkvidék jegére. Az akkor 56 éves Amundsen 1928. julius 18-án repülőgépen sietett Nobile segítségére. Azóta nyoma veszett; ha­lála csak akkor vált bizonyossá, amikor három hó­nappal később a tenger színén megtalálták hidrop- lánjának egyik úszó számydarabjat Tromsotől észak­ra. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 2. 1973 A világ legelszigeteltebb fainja _4____ SOBEL OVERSEAS CORP. R|#|#H rAMAVUXIfCrA 2,0 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 IIMlfi rOUuTNUlwEU - TELEFON: (212) 535-6490 ­UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába "TSÍrikaT™",™™,i—11 MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week I in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y.100031 Ent. as 2nd Qass Matter, Dec. 31.1952 under I the Act of March "21, 1879, at the P.O. of I ___________New York, N.Y. _________I Előfizetési, árak: New York városban, az I Egyesült Államokban és Kanadában egy évre I $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden másluUföidi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. >

Next

/
Thumbnails
Contents