Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-10-04 / 38. szám
A NEMZETI PARKOK VÉDELME A világ első nemzeti park-jaban, a 100 eves fennállását ünneplő Yellowstone-ban tartottak a Nemr / • I 1 zeti Farkok Második Világkonferenciáját szeptember középén. A különböző országokból kiküldött több mint 500 szakember a már meglevő parkok problémáit es az ezután létesítendő parkok kérdéséit tárgyalta. Határozatokat hoztak az automobilforgalom fokozatos megszuntetesere a parkokban, a profitmentes, hatósági vezetesre, parkterületeken belül hotelek, golfpályák es hasonlók epitesének betiltására. Ajánlották azt is, hogy parkok tervezésében és vezetésében kötelező legyen polgárok részvétele es minden nagyobb park vezeteseben polgári, tanácsadó bizottság működjön közre. Mind az iparilag fejlett, mind a fejlődő országok képviselői előadtak a parkokkal kapcsolatos problémáikat es együttesen kidolgoztak terveiket. A gazdagabb országok között a parkproblemak Japánban a legsúlyosabbak. Össze sem lehet hasonlítani a Yellowstone Park ba tóduló tömegek nagyságát a japani Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Park-ot látogatok szamával. A Tokyóhoz közeli parkba even- te több,mint 72 millió személy látogat. Japan 23 nemzeti parkjából csak háromban kevesebb, mint 1 millió az évi látogató. A sum lakosságú Japanban a kormánynak és a parkok védőinek egyre nehezebb harcot kell folytatniok a meg megmaradt ostermé- szet ipari kizsakmanyolasa ellen. A Fuji-hegyseg oldalában h'et evvel ezelőtt epitett kocsiút például rendkívül ártalmasnak bizonyult a magas, szubalpin zóna fenyőire. Kanadaban a polgárok ezreinek tiltakozásara a kormány nem adott engedélyt a Banff Nemzeti Park ban, a Lake Louise-nál 30 millió dolláros hotel komplekszum építésére. Jean Chretien miniszter az engedély megtagadásával kapcsolatban kijelentette: „Ahol kétség áll fenn, ott az elsőbbség a park védelemnek jár, inkább a parkvédelem irányában tévedjünk.” Olaszországban, Franciaországban, Ausztráliában es Uj Zélandon is állandó nyomás alatt vannak a kormányok a parkok hathatósabb vedelmere es a vadonokba terjeszkedő ipar szigorítására. Sok helyen politikai harcok folynak e kérdés kórul. ^ De ennek ellenere, vagy tálán eppen ezért sok helyen már nagy a haladás ezen a térén. Kanadában például, ahol 1968 óta 11 uj nemzeti parkot nyitottak meg, sok más hasznos intézkedést is tettek. Az ontarioi Windsor közelében, a Point Pelee Parkban, amit nagyon sok U.S. turista is látogat, a park közepétől kezdve betiltották az autóforgalmat. Aki a park madarakban gazdag deli részét akarja látogatni, az csak az „elefant”-vonaton juthat el oda. Ot even belül a park minden reszebe csak kőzjarmű- vön lehet majd eljutni. A Del-Afrika-i Kruger Nemzeti Parkot egy időben 3500-nal többen nem látogathatják es jármüveket csak a főútvonalakon engednek meg. Japan parkjaiban 82 vedett vizterule- tet létesítettek és Tokyo es Osaka között egy 860 mérföld hosszú turistautat 'epitenek. Privát autók helyett 40-60 utast szállító buszokon viszik a látogatókat a parkokba. Három .amerikai park : Yosemite, Everglades, Mt. Kinley leggyakrabban látogatott részéin betiltottak a privat autókat es ingyen buszokon szállít* „ .. / jak a közönségét. A konferencia egyik fontos kérdésé volt, hogyan használják legjobban a parkokat a városokba szorult közönség üdülésére, a termeszét elvezetere, ugyan * akkor hogyan védjék meg a meg romlatlan termeszetet a károsodástól. Az elfogadott javaslatok azonban csupán „fogatlan’’-határozatok voltak, mert a résztvevő szakértőknek nincs politikai hatalmuk a javaslatok kivitelezésére. Országaikba hazaterve nagyon sok küzdelem elé néznék es sok privat érdekeltséggel kell megküzdeniük, mielőtt valamilyen, eredményt elérhetnek. A Szovjetunió parkjainak képviseletében V.V. Krinitsky kifejtette, hogy ők nagy súlyt helyeznek a tudományos és oktató célokat szolgáló természeti rezervátumok védelmére, amelveket semmi más célra nem használhatnak. •* > * f $t Üdülésre most fejlesztik az első hivatalos Nemzeti Parkot. Az Egyesült Államokkal kötött környezet- védelmi szerződés értelmében tudományos csoportok kölcsönösen tanulmányozzak majd a két ország termeszetóvo es parkvédelmi teljesitmenyeit. EURÓPA TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉGEINEK VEDELNIE Harminc ország részvételével epiteszek, várostervezők, környezet specialisták es kormanyvezetők 4 napos konferenciát tartottak Zürichben, Európa történelmi örökségeinek megmentesere. A 300 delegatus egyik fo célja az volt, hogy felkeltse Európa AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 4. 1973. lakosainak érdeklődését az országhatárokon túlterjedő közös epiteszeti örökségek fontos jelentőségére. Az évszázadokon at epitett kisebb becses épületeket az idővel jaro es technológiai fejlődésből eredő korhadas, vagy lebontás veszélye fenyegeti, konferencia bevezetőül szolgait az 1975-ben tartandó Európai Építészeti Ev tárgyszerű tudományos ösz- szejóveteleihez. Jelenleg mar 40 minta intézmény működik 16 európai országban a történelmi helyek es műemlékek védelmére. Angliában, Hollandiában es Svájcban tesznek a legtöbbet a műemlékek ellenőrzésére, Nyugat- Nemetorszagban alig történik valami ebben az irányban. A konferencia célja nemcsak az volt, hogy az egyes épületeket megmentsék, hanem egész városrészek, körzetek vagy falvak jellegét is megőrizzek. Határozati javaslat sürgette, hogy minden európai ország, amely még eddig nem tette meg, készítsen leltárt védelemre e’rdemes műemlékeiről, legkésőbb 1975 vegéig. Nagy súlyt fektettek a történelmi helyeken a szépségrontó hidetések, plakatok eltávolítására, a kocsiforgalom elterítésére, a parkolás megtiltására és több gyalogjáró letesitesére. PERUMON SZERSZÁMOK MŰSZAKI és FÉMTÖMEGÁRUK HÁZTARTÁSI SPORT és CAMPING CIKKEK ÉPÍTŐANYAGOK EXPORT - IMPORT VÁLLALATA S ' FERUNION MŰSZAKI KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT H- 1829 Budapest P.O.B. 612. Telefon: 185-003 Telex: 22-50-54
