Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-07-12 / 28. szám
Thursday, July 12. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD George Meany I.W. Abel „Sztrájk azok reszere, akik evente 7.500-t, vagy annál többet keresnek, nem ésszerű.” Ugyanezt az elképzelést tükrözi vissza I.W. Abel, az acélmunkások országos szervezetének elnöke: „Nagy az eshetóseg arra, hogy a munkások minden problémáját megoldjuk a tárgyaló asztalnál.” E három ur azt akarja elhitetni a munkásokkal, hogy ha sztrájkba altnak és a sztrájk mondjuk tiz hétig tart, ez alatt az idő alatt egy-egy munkás tiz heti fizetést „veszt el”, mondjuk: 1.500 dollárt; akkor hány hétig kell dolgoznia, ha tiz százalékos béremelést kap, hogy az 1.500 dollár „veszteséget1.4 visszanyerje? Ezen érvelésnek természetesen nincs semmi, de semmi alapja. Ha ilyen alapelv vezényelte volna az amerikai munkásmozgalmat a múltban, akkor meg ma is éhbérekért dolgoznánk. Nem volna munkás, aki évente 7.500 dollárt, vagy annál többet kap. Ha ilyen alapelv vezényelné a munkásokat ma, akkor a munkáltatók egyik kedvezményt a másik után vonnák el a dolgozóktól. Itt csak egy példát említünk meg. 1945 januárban a Phelps Dodge, Elisabeth, N.J.-i munkásai sztrájkba léptek. A sztrájk nyolc hónapon at tartott. A munkáltató a sztrájk kezdeten ország- világ előtt kijelentette: Majd en megmutatom, hogyan kell a sztrájkot leverni. A sztrájk a munkások TELJES győzelmével végződött. Érdemleges béremelést, fizetett szabadsagot, nyugdijat, előnyös munkakörülményeket vivtak ki a munkások. A munkások a sztrájk befejeztevel eppen olyan „gazdagok”, vagy „szegények”voltak, mint a sztrájk kezdetén. DE azóta is élvezik szervezett erejük gyümölcsét. Azóta sem kellett a sztrájk fegyveréhez nyúlni, mert munkások megmutatták erejüket. HA AZONBAN A MUNKÁLTATÓ TUDNÁ, HOGY, A MUNKÁSOK NEM HAJLANDÓK SZTRÁJKBA LEPNI, BÁRMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT SEM, AKKOR A HELYZET MELYSÉG SZÉLÉRE SODORHATJA AZ ORSZÁGOT Nixon elnök folyóirata, a „First Monday” leközölte az elnök politikáját tamogato U.S. News & World Report 1973. május 21-i számában megjelent, Howard Flieger névre hallgató egyén, minden jel szerint megrendelésre készült, vezércikket, melyben inti az amerikai népét: „Nemzetünk a mélység szélere jut, — ha nem hallgattatjuk el azokat, akik Nixon elmozdítását követelik.” „Hathatósabban szakíthatja szét nemzetünk ösz- szetételét — Írja Flieger ur — mint 1861-ben a Sumter Erődítményben elhangzott ágyú lövés.” Flieger ur cikkének e kitétele nyilvánvalóan az amerikai nép tudomására akarja hozni, hogy NIXON ELMOZDÍTÁSA POLGÁRHÁBORÚHOZ VEZET HÉT. „Egy évszázadba került behegeszteni azokat a sebeket, melyeket az 1861-es polgárháború idézett elő a nemzet testén.” „Megengedheti-e az Egyesült Államok 1973-ban a széthúzást okozó hasonló sérüléseket? Mert széjjelhullana, az biztos és leesne a szabad világ vezető polcáról.” „Minden lehetőség megvan arra, hogy — ha megkezdenek az elnök ellen az elmozditási eljárást — olyan harcok dúlnának itt az országban, melyek mögött az 1960-as lázongások elhomályosulnának. „A bizonytalanság hullámai magasra csapnának az országban. Ez még nem minden. Az amerikai kormánygépezet megbenultan, tétlenül állna, amig az ország elnöke a szenátus előtt állna vádlottként es az egész világ felfigyelne erre.” „A bizonytalanság elsöprő hullama vonulna végig az országon. Történelmi igazság az, hogy a nemzet kiegyensúlyozott helyzetben virul, amikor a bizalom biztos utján halad. A bizonytalanság es a kétkedés időszaka a demoralizáláshoz és végső esetben szét- romboláshoz vezethet.” „Az Egyesült Államok egyre kevésbé verseny- képes a világpiacon. Amerika vezető helyzete a technológia és a termelés terén megszűnt. Ha ebben a válságos helyzetben megbotlunk itt az országon belül, az vesztünkhöz vezethet.” Flieger ur a következő mondatokkal fejezi be vezércikkét: „Elmozdítani az elnököt annak alapján, amit eddig hallottunk? Elkepzelhetetlen. Ne halljunk erről többet.” Nem veletlen, hogy olyan részletesen idéztünk „ Flieger ur vezércikkéből. Az o szavaival óhajtunk rámutatni arra, hogy Nixon elnök védelmezői azok, akik polgárháborúval fenyegetik az országot, ha merik feltárni az igazságot, ha merik követelni, hogy az ország elnöke, épp úgy, mint az ország bármely más polgára, felelős legyen tetteiért. Senki, de senki sem akarja Nixon elnököt igazsagtalanul elítélni. Ellenkezőleg, mindenki, aki az igazságot óhajtja az amerikai nép elé tárni, kéri az elnököt, menjen a szenátusi bizottság elé és bizonyítsa be, hogy ki mond igazat??? John W. Dean? James McGord? Vagy Richard Nixon? á i> , Nincs szükség széthúzásra. , Nincs szükség polgárháborúra. Csupán az igazságra van szükség. Es az igazság alapjan a kellő lepesekre. Ha az igazság Nixon oldalán van — fel kell menteni minden gyanú alól. Ha Nixon vádlóinak van igaza, — Nixon elnök mondjon le, vagy ha nem, el kell őt mozdítani tisztségéből — a NEMZET, az AMERIKAI NÉP ÉRDEKÉBEN. GYILKOSSÁG ORVOSSÁGGAL A TV-t szemlélők millióinak nem mondunk semmi újat, amikor rámutatunk a hirdetések egész sorára, melyek egyik receptet nélkül kapható „orvos- ságot”a másik után ajálnak a kulonbozo betegségek gyógyítására. Ezek közt talajuk a „Pertussin” néven ismert, köhögés és hülés elleni „orvosságot”, j A Cheseborogh-Pond vállalat 1959-ben vetette piacra a szövetségi kormányközeg — a Food and Drug Administration — beleegyezésével és jóváhagyásával. E kormányközeg feladata megvizsgálni minden „orvosság” összetételei, hatásosságát és BIZTONSÁGÁT, — mielőtt engedélyezne annak eladását. Most, a Pertussin „orvosság” 14 évi adás-vevese után, rájöttek, hogy a 111-Trichloroethane vegyszert is tartalmazza, melynek bénító hatása van a szervezetre es depressziót okoz. Az „orvosságot” használók közül, a közelmúltban 17-en meghaltak. Ez kény- szeritette a szövetségi kormányközeget, hogy megtiltsa a Pertussin gyógyszer eladását. Több százezer dollár értékű Pertussint kivontak AZONNAL MEGVÁLTOZNA, A MUNKÁSOK ROVÁSÁRA. Csupán a munkásosztály árulói ajánlhatják a sztrájk-fegyver feladását. Azon szakszervezet tagjai, akik feladjak a sztrájk fegyverét, a saját bőrükön érzik majd annak karos hatását. a forgalomból. A készen árult reklámozott „gyógyszer” (patent medicine) egyikében sem lehet bízni. Idővel kiderül mindegyikről, hogy több kárt okoz, mint amennyit használ. A Pertussin gyógyszer megölt 17 személyt. Legalábbis ennyit vallanak be. Hogy hányán haltak meg ezen „orvosság” használatától, azt sohasem tudjuk meg. Közben azonban a vállalat több millió dollár hasznot tett zsebre az „orvosság” eladásából. WASHINGTON, D.C. Nixon elnök Sam Ervin szenátorhoz intézett levelében kategorikusan kijelentette: „Semmi körülmények között nem jelenek meg a szenátus vizsgáló bizottsága előtt es nem bocsátom a bizottság rendelkezésére a Fehér Ház iratait.” ^ WASHINGTON, D.C. Jackson szenátor kérdőre vonta Kleindienst volt igazságügyminisztert, hogy miért engedték szabadon a 12 esztendőre elitéit Angelo De Carlo alvilági alakot 19 hónapi elzárás után? ♦ WASHINGTON, D.C. Az árucikkek nagybani ára junius hónapban, évi számítás szerint, 27 százalékkal emelkedett. Ez volt a legnagyobb havi áremelkedés a koreai háború óta. ♦ PHNOM PENH, A felszabadító csapatok elfoglalták nyolc falut közvetlenül a főváros közelében. Nem mondunk újat,* amikor ismételten hang-* súlyozzuk, hogy az amerikai szakszervezeti mozgalom vezetői, George ^ Meany, az AFL-CIO or- $ szágos elnökével es I.W. I Abel, a Steel Workers! Union országos elnökével 1 az élen, kampányt foly-1 tatnak, melynek célja, hogy a munkások adják, fel a sztrájk-fegyvert. Ag sztrájk-fegyver használata ellen száll sikra William E. Simkin ur is, a Szövetségi Egyeztető Bizottság direktora. Simkin ur az Institute of Collecting Bargaining, San Franciscóban tartott szimpóziumán mondotta: „A sztrájk sokkal többe kerül, mint amennyi eredménnyel jár.” Ez az érvelés egyenlő, vagy hasonló George Meany ur érvelésével is, aki szerint: FELADHATJUK-E A SZTRÁJK-FEGYVERT?
