Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 5. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Feb. 1. 1973 VESZ ÉLV EEN mm nötiöt szepséqe Uj könyv jelent meg Franciaorszagban "Párizs Meghódítása” cimen, írója Marcel Comu, aki ebben a sokatmondó, rendkívül érdekes könyvben figyelmeztet a várost építészeti szempontból fenyegető veszélyre. A párizsiak élesen tiltakoztak a Champs- Elysees kilátását elrontó felhőkarcolók felépítése ellen. De most senki sem emel hangot az uj tervek ellen, amelyeket a városi hatóságok hoztak nyilvánosságra,’ a Szajna baloldalát gyorsforgalmi autó- uttá változtatnák át, a jobboldali parton lévő úthoz hasonlóan. Pedig ez a legsúlyosabbcsapas, ami ezt a világvárost érheti. A könyv szerint azért nem tiltakoztak a párizsiak» mert a terveket rendkívül ügyesen tárták elejük.A városi tanácshoz benyújtott három tervet a városházán kiállították, és ezekben gyalogjárók számára a Szajnához lépcsőzetes teraszokat, a Notre Dame környéken forgalom-mentes útrészeket mutatnak. Mindezek elrejtik a szörnyű valóságot, hogy kivitelezésük után a Szajna nem lesz egyéb, mint falakkal körülvett csatorna. Megszűnnek a sétapartok es nem lehet majd többe halaszni, andalogni, szerelmes parolinak találkozni. A hatóságok szerint nincs más tennivaló, mert a forgalmat javítani kell. De a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy autó utak még nagyobb forgalmat és torlódást okoznak es egyre újabb úthálózatokra van szükségPárizs szépsége és varázsa eddig abban rejlett, hogy ott a múlt es a jövő találkozott, hogy lakóhely es munkahely is. Az égig menő ingatlanárak és házbérek miatt csak a leggazdagabbak maradnak meg Párizsban, a többiek a messzi környékekre költöznek és onnan jár be a sok hivatalnok az uj felhőkarcolókba dolgozni. A szomorú kilátás, hogy felhőkarcolókból és sebes autőutakból álló kőrengeteg lesz belőle, néhány jómódú lakóvidekkel, a múltból megmentett múzeumnak számitó relikviákkal ,vendéglőkkel, hotelekkel és szórakozóhelyekkel. Talán ez a könyv felébreszti a párizsiakat az ellenállásra, mielőtt túl késő lenne megmenteni Párizst, az emberi életmód, a múltat és jövőt egybefoglaló kultúra városát. Pandák a washingtoni állatkertben A két panda, amelyeket a Kínai Népköztársaság kormánya az amerikai népnek adományozott Nixon elnök pekingi látogatása után, a washingtoni állatkert legnépszerűbb látványossága. A pohos alkatú, bohókás, fehér szőrű, fekete fülü és szemüvegű állatokat olyan nagy tömegek tekintik meg, hogy sokszor negyed mérföld hosszú sorokban egy órán át várakoznak. A pandak, (Ling-Ling a nőstény és Hsing-Hsing ejtsd: Sing-Sing) Kínában Kanszu es Szecsuán megyékben honosak. A pandákat jelenleg a mosomed- vék csaladjába sorozzák, habár egyes zoológusok rendes medvéknek tekintik. Rendkívül élénk állatok reggel es késő délután, amikor nem alszanak, búk* fenceznek, hemperegnek, másznak és a tálból szinte emberi módon eszik a rizst, gyümölcsöt és főzeléket. A bambuszágakrol a leveleket is nagy élvezettel rágják. Olyan fontos példányok ezek, hogy a washingtoni allatkert, egy felügyelőből és három gondozóból álló külön panda-osztályt tart fenn. Remélik, hogy három-negy ev múlva, mire felnőnek, párzani fognak és ivadékokat hoznak világra. Mint valaki megjegyezte, ha ez megtörténik, akkor lesz csak igazi "pandamonium* a washingtoni állatkertben. ŐRVÖSLÚD A keleti partvidékekre egyre kevesebb őrvöslu tér vissza telelni. Ezeket a vadkacsánál is kiseb tengeri hidakat régebben vadászták, de ma má megfogyatkozott szamuk miatt, védett állatok. Le főbb eledelük, a tengeri káposzta nem terem elégg es egymásután két évben tojásaik gyéren keltek 1 a sarkvidéki tundrában. Számuk 1961-ben 265 ezret tett ki, de tavai mindössze csak 21,900-at számolták meg belólül Az is aggasztja a szakértőket, hogy a fiatal orvö ludak szama a felnőttekhez képest minden eddig nél kisebb. Biológusok a télén at figyelemmel kisérik az o vösludakat es élelemforrásaikat is ellenőrzik. Ezé a madarak évszázadok óta honosak voltak a kele partvidékeken es Audubon is festett képet róluk. Alexander Wilson 1814-ben úgy irta le őket, min amelyek, hosszú sorokban úsznak az öblökbe különösen enyhe időben”. Gyakran lehetett latn amint a nyílt tenger hullámain ülve himbálóztál vagy egy csendes öbölben meghúzódva tanyáztál D Hét emelet a föld alatt ÖTVENEZER LAKOSÚ VÁROS: , RÉGÉSZETI FELFEDEZÉS ANATOLIABAN Városépítési kuriózumot találtak a régészek An tóliában. A föld alatti város hét emelet mélységb húzódik le, és körülbelül ötvenezer embernek szc gálhatott lakhelyül. A lelet Ankarától 300 km t volsagra, delkelet felé, Kaymakli falu közeiéi* van. Az egész várost tufából üregelték ki. Meglej az állandó +27 Celsiusfokos hőmérséklet anm ellenére, hogy Anatoliaban rendkívül hideg teh és igen meleg nyarak vannak. Folyosók sokasa; ágazik el minden irányba, és lefelé 21 méter mél ségbe. A megfelelő szellőzést függőleges aknák bi tositják. Föld alatti források látják ei ivóvízzel várost. A lakóegységek lakó- és hálószobából, val mint kamrából állnak. A felismerhető lefolyók mosóalkalmatosságra gednek következtetni.Több emeleten nagyobb he séget találtak, ez valószínűleg templom lehetel Az oltárt es a szószéket is tufából faragták. / ásatások alkalmával talált bizantin kerámia szól presek a Vll. századból valók, amikor a keres tényék, üldözéstől félve rendezkedtek be 2 fc alatt. Ettől a helytől 18 km-re újabb várost tab tak, amely azonban még nincs teljesen feltárv de a régészek szerint kb. 45 méter mély. o BmifiiiiiiiiiiíiifiiiiiiiiimíifiíiiiliiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiikiiiiiiiiiiiiiiitiniiiiiiitiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORF. 1 IIKKA FŐÜGYNÖKSÉG 0 EAS —^TElYfON: (212) 536-6490 — 5 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E . SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS = = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E ' IKKA Magyarországra— TUZEX Csehszlovákiába a
