Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-28 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ. E»l. m 2nd Clan Mattal Da«. 31. 1952. ««dar tha Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.. M.Y. Vol. XXVII. No. 26. Thursday, June 28. 1973 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 1776-1973 4. Ismét ünnepeljük fogadott hazánk függetlenségé­nek, önállóságának évfordulóját. Ismét idézünk a történelmi jelentőségű “Függet­lenségi Nyilatkozat ”-bol: “Ezeketaz igazságokat maguktól értetődőnek te­kintjük: minden ember egyenjogunak született és az emberek Létrehozója elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel ókét; ezek kozott van az Elet, a Szabad­ság es a Boldogság keresesenek joga. ” “Hogy ezeket a jogokat biztosítsák, kormányza­tot teremtenek az emberek, mely hatalmát a kor­mányzottaktól kapja.” “Ha bármikor, bármely kormányzat e jogok ér- venyesitéset sérti, a népnek jogában all a kormány­zat megváltoztatása, vagy eltörlése és olyan kor­mányzat felállítása, amely oly elvek alapján cselek­szik es olyan szervezeti intézkedéseket foganatosít, amelyek minden valószínűség szerint biztosítják a kormányzottak (a nép) biztonságát és boldogságát. ” 1973 julius 4.-en, a Függetlensegi Nyilatkozat 197. évfordulóján rá kell mutatnunk a Nixon kor­mány cselekedeteire: a polgárok telefonjának tór- venyellenes lehallgatása, a kormány által mestersé­gesen szított provokációk, a polgárok házaiba való betörések, a törvény megszegésével felállított efo- szakszervezetek, a kormány politikája okozta inflá­ció, mely kifosztja, elszegényíti a lakosság nagy ré­szét, Kambodzsa tovább bombázása - az alkot­mány megszegesevel, a nép által fizetett adók hadi­kiadásokra való fecsérlese, az idősek, betegek, mun­kanélküliek es kisebbségi csoportokhoz tartozók másodrendű polgárokként való kezelése, s más, olyan lépések, melyek a fasizmus küszöbére sodor­ták az országot. A Nixon-kormány e lépései teljesen ellentétben állnak a Függetlenségi Nyilatkozatban megörökített kormanyhivatassal. Elérkezett az idő, hogy az amerikai nép éljen a Függetlenségi Nyilatkozatban ráruházott jogával: változtassa meg a kormányt, mert a kormány vészé lyezteti a nép Biztonsagát es Boldogságát. A helyzet megérett, a helyzet megköveteli a Ni­xon kormány felváltását. Követelni kell Nixon és Agnew lemondását, új választás előirányzását, olyan elnök és alelnök megválasztását, akik magúkévá te­szik egy monopol-ellenes program életbeléptetését. E program fő pontjai: a profit korlátozása, a ha­dikiadások csökkentése, a kis-és középkeresetűek adójanak leszállítása, az árak visszahengerlése és rögzítése, a polgárjogok, biztosítása, a munkanel- külibiztositás és a nyugdíj száz százalékos felemelé- se,a békés egymásmelleit élés elvének életbeléptetése. Elődeink 197 évvel ezelőtt bátran, elszántan, ön­feláldozó an léptek fel IH. György király uralma el­len. Mi, akik hű hazafiak vagyunk, ma, 1973-ban, csak úgy tudjuk a Függetlenségi Nyilatkozatban megörökített emberi jogokat érvényesíteni, ha a Ni­xon kormány helyébe egy monopol-ellenes es a nép érdekét szolgáló kormányt helyezünk. ATOMHÁBORÚ ELKERÜLÉSÉT CÉLOZZA A NIXON-BREZSNYEV EGYEZMÉNY SAN CLEMENTE, Cal. Leonid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Partjának főtitkára az ameri­kai néphez intézett 3/4 órás beszédében beszámolt a Nixon elnökkel, a szenátus külügyi bizottságával es az ország legnagyobb vállalatainak képviselőivel folytatott tárgyalásainak eredményéről. Többek között a következőket mondta: “A legha thatosabb bizonyitek arra, hogy a szov­jet-amerikai viszony helyes irányban halad előre, az a tény, hogy Nixon elnök és en egyezményt irtunk alá, amely kiküszöböli az atomháborút az Egyesült Államok es a Szovjetunió között.” “Remélem senki sem fog engem azzal vádolni, hogy túlzók, ha azt mondom, hogy e dokumentum­nak történelmi jelentősege van.” “E dokumentumban a két ország fogadalmat tesz, hogy elkerülik egymás között az atomháborút es minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy bármely más ország ilyen háborúba keveredjen.” Majd részletesen elemezte az Egyesült Államok es a Szovjetunió közti kereskedelmi kapcsolat ki- melyitésenek előnyeit es igy folytatta: “Vannak, akik azt mondjak, hogy ez a — keres­kedelmi — kapcsolat csak a Szovjetunió reszere előnyős... De akik ezt mondjakregyaltalan nem is­merik a tényleges helyzetet, vagy tudatosan lezárják szemüket és nem hajlandók szembenézni az igaz­sággal.” A KOOPERÁCIÓ KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYŐS. “A tény az — folytatta Brezsnyev titkár — hogy széleskörű es elmélyülő általános kooperáció és olyan messzemenő gazdasági megállapodások, ame­lyek a mostani tárgyalások tárgyat képezik, vagy érvénybe leptek, előnyösek mindkét fél reszere. Ezt az igazságot megerősítettek az amerikai nagy vállalatok képviselői is, akikkel mind Moszkvában, mind itt az Egyesült Államokban alkalmam volt tanácskozni.” “Ezzel kapcsolatban csupán azt szeretnem meg­említeni, hogy mind a szovjet kormány, mind az amerikai kormány úgy latja, hogy a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés elkerülhetetlenül maga után vonja a két ország közti politikai viszony egyenge- tését is.” KÖLCSÖNÖS BIZALOMRA VAN SZÜKSÉG. “Nagy lehetőség all fenn a két ország közti kul- turcserére is — mondotta Brezsnyev titkár. — Mind­két ország sokat adhat e téren.” “Ha békében akarunk élni egymással, kölcsönös bizalomra van szükség. Meg kell egymást jobban ismerni. Szeretnők, ha az amerikaiak megismerked- neneka mi életmódunkkal, a mi gondolatmenetünk­kel.” “Úgy vélem, hogy azok, akik a mi két országunk (Folytatás a 12. oldalon) WASHINGTON, D.C. John W. Dean, Nixon elnök menesztett jogtanácsosa, a szenátusi vizsgáló bi­zottság előtti tanúvallomásában azzal vádolta Nixon elnököt, hogy nyolc hónapon át, követ­kezetesen reszt vett a Watergate büncselekede- teket elkövetők elleni eljárás hátráltatásában. MAS cm

Next

/
Thumbnails
Contents