Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-21 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 21.1973. AUSZTRÁLIA 1945 után Ausztrália lett a “nagy lehetősegek ha- zaja”. A rengeteg bevándorló azóta csaknem megkétszerezte az ősi földrész lakosságát. Ma Ausztráliában körülbelül 13 millió ember él. Abhoz képest, hogy a negyedik kontinens területe 8 millió négyzetkilométer ez még mindig nagyon kevés. Az elmúlt evekben a föld kincseinek feltárása gyors gazdasági fellendülést ígért. Földgázt, uránt, vasat, nikkelt találtak, az ipar — úgy látszott — végre utoléri a mezőgazdaságot. Ausztrália ugyanis elsősorban mezőgazdasági ország. A legnagyobb, magántulajdonban lévő, földek itt vannak. A kisebb birtokok 500 hektár körül vannak; ez azt jelenti, hogy ilyen nagyságú földterületen 20 ezer birkát es 5000 szarvasmarhát tartanak. A nagy farmok hektármilliókra terjednek ki, több millió birka és szarvasmarha legel a jómódú birtokosok gazdaságában. Egy-egy ilyen földterületen , 500—1000, vagy még több mezőgazdasági munkást foglalkoztatnak. Ausztrália mezőgazdaságara a külterjesség a jellemző, a földterületek 94.6 százaléka rét és legelő. Száz hektárrá 44,3 birka es 7,6 szarvasmarha jut. A fejlettebb farmok 40 százalékán termesztenek gabonát, itt átlagban 1000 hektárra jut egy vontató. A termelés extenziv formáját ezek az adatok — és persze a gyér népsűrűség — mindenképpen igazolják. Ausztrália lakosságának mindössze 22 százaléka el a varosokban. A nagyvárosok ipara nagyrészt külföldi monopóliumok tulajdonában van, elsősorban az Egyesült Államok tokeje határozza meg az ausztrál ipari termelést. Ennek úgyszólván egyenes következménye, hogy Ausztrália különböző területeit az Egyesült Államok támaszpontnak használhatja. 1968 óta az ausztrál gazdasági élet erősen hanyat- lani kezdett. Napjainkban is több mint egymillióan a létminimum alatt élnék, elsősorban a mintegy 80 ezer oslako. Az ausztrál dollar érteke hét százalékkal esett, az országban 150 ezer munkanélküli várja a körülmények jobbra fordulását. Igazf a mezőgazdasági termelés növekedett ,példá ul az allatallomany és a cukortermelés megduplázódott. A trágyázott területek is kétszer akkorák, mint az elmúlt evekben voltak, a farmerek helyzete viszont lényegesen rosszabb lett. 1971-ben 27 ezer farmer került a csőd szélére, mindennek oka elsősorban a gyapjuarak zuhanasa. Köztudott, hogy a világ legnagyobb gyapjuexpor- törje Ausztrália. Az ausztrál gyapjú mostanában világszerte egyre olcsóbb lesz. 1968-69 óta a megelőző sokeves átlagnak egy tizedere esett vissza az ára. A 27 ezer “gyapjú-farmer” elszegenyedesét elsősorban az magyarázza, hogy az üzemköltség, azaz a mezögazdasag' nyersanyagainak ara folyamatosan növekszik. A nagy külföldi konszernek azonnal észrevették az ausztrál mezőgazdaság hanyatlását és az ipar után most már az állattenyésztésben is egyre nagyobb “értékeket” hódítanak el. Két nagy amerikai cég kezdte meg a hatalmas területek vásárlását, utánuk pedig Japán tört be az ausztrál marhatenyésztésbe: az ország északi részén nagy területeket es mintegy százezer marhát vettek meg. A lakosság elégedetlensége nöttön nőtt, a paraszt emberek tüntetései az egész országban követtek egy? mást, félmillió dolgozó sztrájkolt. Közel negyedszázad után — mindenekelőtt a belső bajok miatt — a kormányon lévő liberális párt vereséget szenvedett. A hatalmat a szociáldemokrata párt vette át, amelynek egyik legfontosabb programja, hogy minél inkább függetleníteni tudja az országot az Egyesült Államoktól. Az uj kormány belpolitikája olyan reformokat iger, amely elsősorban a kisemberek életkörülményeinek javítását fogja szolgálni. Ha megvalósul. . . B.B. Ismét meghódították a Mount Everestet Az olaszok is meghódították a világ legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet. Az a 65 tagú expedíció, amely Guido Monzino vezetésével több hónapja készült a csúcs megmászására, nemrég célhoz ért: egy négytagú különítmény — Mirko Minuzzo, Rinaldo Carrel es két nepáli teherhordó — délben feljutott a 8848 méter magas csúcsra. Az esti órákban az első különítmény után a másik kettő is a csúcs közelében volt mar. Az Everest-csúcs megmászása eddig egyetlenegyszer sikerült: 1953. május 26-án, néhány nap hijan húsz eve, Patrick Hillary űjzélandi hegymászó es egy nepáli teherhordó társa jutott fel egyedül a ’Világ tetejére.” OLAJOS VÍZFELÜLET TISZTÍTÁSA A tengerek, tavak, folyók felületén üsző olajhártya nagy veszélyt jelent a vizek élővilágára: elzárja a levegő oxigénjét a víztől. Lett kutatók újfajta módszert javasolnak az olaj eltávolítására. Nyolcszáz Celsius fokon kiégetett — ezáltal porózussá vált—, majd megörült agyagport kell szórni az olajra. Tapasztalatuk szerint az agyagpor spongyaként magába szívja a szennyeződést, megköti, és vele együtt lesüllyed. A viz mindössze 2—3 perc leforgása alatt nagy területen kristálytisztává válik. Az uj eljárás teljesen ártalmatlan a halakra és a planktonokra. A sarki jég felrobban Ha az eljegesedes túllép egy bizonyos kritikus határon, akkor a fehér felületek a nap sugarainak legnagyobb részét visszaverik. Ilyen alapon a jégkorszaknak soha nem lenne többé vege. S mégis a föld újra és újra kiheveri ezt az állapotot. Vajon miért? Vajon mi a magyarázata a jégkorszakok közötti időszakok ritmusának? Ezeket a talányokat próbálja megoldani az uj-ze- landi A.T. Wilson, a Wellingtoni Viktoria egyetem . docense. Elmélete szerint a hóesések egyre vastagitják az Antarktisz jégpáncélját, s abból kiindulva, hogy egy jegtömb növekedésének is megvannak a maga határai, Wilson a következő eredményre jut: A nagy nyomás miatt a jegtömb alapja olvadni kezd, ezáltal elveszti tartását, mozgásba lendül s a jégtömeg elerheti az óránkénti 5 méteres sebességet is. Wilson szerint az Antarktisz jégpáncélja is hasonló módon viselkedik. A rázúduló csapadék a kritikus állapot elértéig egyre növeli a jég vastagságát, majd egy idő után megindul az olvadás. A gleccserek csusz - ni kezdenek, s csúszásuk sebessége olymértékben növekedhet, hogy a sarki jégpáncél csaknem felrobban. Az egymásra tolulo jégtömbök a déli Jeges-tengerbe ömlenek be, s zárt jégfelületet képeznek. Végső esetben a sarki ocean 30 millió négyzetkilométerét fedheti jég. Tovább csak azért nem terjedhet a jégfelület, mert a meleg tengeráramlások ezt megakadályozzák. De a déli eljegesedes éppen elég arrra, hogy az északi felteken jegkatasztrófát váltson ki. Hiszen a déli részén csúszó jégpáncéllal borított föld ( amely e- gyébként a nap sugarainak a legnagyobb részét a világűrbe veri vissza) összesen 4 százalékkal kevesebb napfényt vesz fela szokottnál. Ez a melegveszteség azután az északi állandó fagyponthatárt de - lebbre tolja. Az északi vidékekre hulló csapadék igy nem tud már elvezetödni — s az északi jégkéreg u- gyancsak növekedésnek indul. Az igy újonnan keletkezett jég- és hórétegek egyre több napmeleget vernek vissza a világűrbe es a föld egyre inkább lehűl. Ezután valamennyi szélességi fokon megváltozik a klíma. A mérsékelt égöv sarki jégpusztává vagy tundrává változik, a sivatagok viszont esős területek lesznek. De ez az állapot sem tartós. A Deli-sarkon közben megváltozik a helyzet. A gleccser felső rétegeiből hidegebb jég kerül alulra, s ez helyettesíti a mar felmelegedett jeget. A gyors jégfolyam igy meglassub- bodik. Az Antarktisz belsejéből történő áramlás most mar elegendő arra, hogy a deli tengerig meg - tartsa a jégtakarót, s igy a jegreteg egyre összébb zsugorodik. Az Antarktisz óceán ezek után egyre több meleget vesz fel, ez a meleg a tengeráramlásokkal észak fele tart, s ott megolvasztja az északi jégréteg szélét, így a vidék egy része ismét jégmentessé válik, most mar kepes arra, hogy összegyűjtse a nap melegét. A föld melegedése megkezdődik, majd egyre gyorsul, s ezzel vege is van a jégkorszaknak. Az uj-zelandi tudós szerint legutóbb, ezelőtt egymillió évvel, a harmadkorban alakultak úgy a földrajzi feltételek, hogy az antarktiszi je’gkereg olvadni kezdett. Azt azonban, hogy a következő jégkorszak mikor kezdődik, nem tudja a wellingtoni tudós, de figyelmeztet arra, hogy az antarktiszi jégtömegek központi része eierte mar a nyomás okozta veszélyes olvadáspontot. A gleccserek a csuszamlás előtti állapotban vannak. 8 j HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, í szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. I Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. J I Megújításra: $ • • • ?.................................. - • I [ Naptárra: $ .:.................... j I Név: ............... | S Cim: ...... ............••••• [ | I Varos ...............................Állam:............... I i j Zip Code:................. I AMERIKAI MAGYAR SZÓ Jl30 East 16th Street, New York, N.Y. 10003* ^ m mí * mí mm ■■ h na mm pb ■■ mi bb mb Mi mm v •»
