Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-14 / 24. szám

Thursday, June 14. 1973. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 $2.20-ra emelik a minimum bert WASHINGTON, D.C. A képviselők 287 szavazattal 130 elleneben javaslatot fogadtak el, mely — ha törvényre emelkedik — felemeli a munkások mini­mum bérét ez evben $ 1.60-röl 2 dollárrá, 1974. julius 1-től $ 2.20-ra. Ez 35 millió alacsonybéru dolgozót érint. A javaslatot a szenátus minden bi­zonnyal jóvá fogja hagyni. Az ez évi két es a jövő évi $ 2.20-as minimum bér természetesen teljesen elégtelen a tisztességes megelheteshez. LOS ANGELES, Cal. A Bevándorlási Hivatal ügy­nökei nagy hajszát indítottak a latin-amerikaiak ellen, azzal az ürüggyel, hogy a törvenyellenesen itt tartózkodókat letartóztatják és deportálják. Az ügynökök sertik a latin-amerikai születésűek polgár­jogát, amikor az utcán feltartoztatjak őket, beha­tolnak lakásaikba es molesztáljak őket lépten, nyo­mon. Mozgalom indult meg a latin-amerikaiak vedelme- re. 0 r r r 88 CENTORABEREMEUEST KAPNAK A VILLANYUZEMI MUNKÁSOK NEW YORK. N.Y. Egyezmény jött létre az or­szág legnagyobb villanyüzemi vallalata, a General Electric és a munkásokat képviselő szakszervezetek között. Több mint 100.000 munkás az egyezmény 37 hónapjában 88 cent órabéremelést kap. Az első évben 15 cent órabéremelést kapnak, 10 centet a megélhetés drágulásának ellensúlyozá­sára és egy újabb 5 centes emelest ez ev november 26-án. Az első évi béremelés tehát 30 centtel egyen­lő. A második évben ugyancsak 30, a harmadik évben 28 centtel emelik az órabért. A béremelésen kívül felemelték a munkások nyug­diját, öt heti szabadságra jogosultak 25 évi (30 helyett) munkaszolgálat után, díjmentes fogászati kezelést, 10 fizetett ünnepnapot kapnak, két napi fizetést betegség esetén és 1976. január 1-töl a biztosítási kötvény fedezi a pszichológiai kezelést is. Az International Union of Electrical Workers 83.000,a United Electrical Workers 17.000 mun­kása minden jel szerint elfogadja az új szerződést. WASHINGTON, D.C. A múlt héten több, mint 3.000 nyugdíjas, az ország minden részéből Wa­shingtonba zarándokolt, ahol tüntetést tartottak a kongresszus épülete előtt. Majd felkeresték kép­viselőiket, szenátoraikat és követelték a nyugdíj felemelését, a Medicare törvény liberalizálását és otthonok építését időskornak reszere. * MEGHALT WILLIAM INGE William Inge, hírneves iro, 60 eves korában ön- gyilkosságot követett el. Inge a “Come back Litt­le Sheba”, “Picnic” es “Bus Stop” cimu nagyon sikeres színmüvekről is­meretes. EGY HALOTT ISO SEBESÜLT A Penn Central vasútvonal egyik gyorsvonata, mely este 7.05-kor hagyta el a Grand Central állo­mást, beleütközött egy helyi járatba, mely 7.10-kor hagyta el az állomást. Az összeütközés a Mount Vemon állomásnál tör­tént. A szerencsétlenség következtében egy utas ha­lálát lelte és 150 utas megsérült. Sokan súlyosan. FULBRIGHT SZENÁTOR KÖVETELI NIXON ÉS AGNEW LEMONDÁSÁT LITTLE ROCK, Ark. J.W. Fulbright, a Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke, az American Fede­ration of Labor es CIO állami konferenciáján be­szélt es követelte Richard Nixon elnök es Spiro Agnew alelnök lemondását és új választás tartását. “Nem példátlan az amerikai történelemben az elnök lemondása,” — mondotta Fulbright szenátor — majd igy folytatta beszédet: “1968-ban Johnson elnök, miután belátta, hogy vietnámi politikája következtében elvesztette az ame­rikai nép bizalmát, kijelentette, hogy nem lesz je­lölt az újraválasztásra. Ez egyenlő a lemondassál.’ “Semmi kétség az iránt, hogy a Watergate bot­ránnyal kapcsolatban felszínre került bűncselekmé­nyek következtében Nixon elnök elvesztette az amerikai nép bizalmát, kötelessége tehát a nemzet érdekében, LEMONDANI.” A NAGYVÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE Az utolso évtizedben, de különösen az utolsó par esztendőben az ország számos egyeteme külön- fakultást állított fel a nagy vállalatok vezetői részé­re, amelyen neves professzorok arról tartanak elő­adást, mikent teljesítsék e vállalatok a társadalom iránti felelőssegüket. Az Egyesült Államokban két, látszólag ellentétes, de valójában azonos elvi és gyakorlati irányzat fej­lődött ki. Az egyik irányzatnak, mely a vállalatok társadalmi felelősségét hangsúlyozza, egyik fő szó­szólója George Steiner, a U.C.L.A. (California Egye­tem) professzora, aki azt hangoztatja, hogy a “nagy- vállalatok nemcsak hajlandók betartani a társadalmat szolgáló törvényeket, de ezenfelül ÖNKÉNTESEN magukra vállalják a mai társadalom áltál okozott hiányosságok kiküszöbölését.* Egyszerű nyelven ez azt jelenti, hogy e vállalatok — a professzor ur szerint — betartják a levegő vagyt a vizek szennyezését tiltó törvényeket es ezenfelül lépéseket tesznek a faji kisebbségek ellen elkövetett bűnök kiküszöbölésére is. Azok a professzorok, akik ezt az álláspontot kép­viselik,azt szeretnek elhitetni az egyetemi hallgatók­kal, hogy e társadalmi felelőssegük elvegzesevel át­formálják a kapitalista rendszert. Azt szeretnek el­hitetni az ország lakosaival, hogy nincs szükség a rendszer felváltására egy másik magasabbrendu rend­szerrel — csupán arra van szükség, hogy minden vállalat vallatja a ráeső társadalmi felelősseget. Felhozzák a professzor urak a Standard Oil (In­diana) vállalat példáját, mely állítólag ragaszkodott ahhoz, hogy az általa építtetett épületeken dol­gozók 30 százaléka nemzeti és faji kisebbségekből kerüljön ki. Tegyük fel, hogy a vállalat e “teljesit- menye” valóban fennáll, ez azonban nem változtat azon a tényén, hogy a szervezett épitömunkasok kevesebb, mint tíz százaléka fekete. Vagy egy másik példa: a Levi Strauss & Co. napközi otthonokat állított fel munkásai gyermekei reszere. Ha a magántulajdonban lévő vállalatokra bíznák. a munkások egyenjogúságának ervényesitesét, nap­közi otthonok felállítását, általános betegsegelybiz­tositási rendszer bevezetését, a megélhetéshez szük­séges nyugdíj megalapozását, akkor azoknak, akik erre számítanak, csak egy magyar dal szövegével válaszolhatunk: VÁRHATSZ BÁBÁM, ( ELVÁR­HATSZ, MÍG CSAK BELE NEM FÁRADSZ! Steiner professzor elméletét és gyakorlatát na­gyon, de nagyon kevés vállalat teszi magáévá. És ezek a vállalatok is csak a LÁTSZAT kedvéért tá­mogatják azt. Az egyik ilyen vallalat például könyvtárakat allit fel, mely a vállalat nevét hirdeti, de ugyanakkor a vállalat üzemeiből ömlik a szenny a Nagy Tavakba. A másik elmélet szerint — melynek legnevesebb szószólója Dr. Milton Friedman, a Chicago Egyetem közgazdasági tanára — “a vállalatok egyetlen társa­dalmi feladata az, hogy profitot csináljanak.” Ezek a professzorok akik követik Friedman ta­nár ur elméletet, részletesen leírják, hogy a terme­lékenység növelésével kell elérni a profitemelkedést es ha ez sikerül, akkor ezzel egy időben nemcsak a részvényesek, de az egész társadalom legjobb ér­deket szolgálják. Ezek a tudósok azt állítják, hogy a termelekeny- seg emelkedése ipso facto magával hozza a rövidebb munkanapot, a magasabb bért, jobb lakásviszonyo­kat és minden más társadalmi javulást. Ezek a tudósok azt szeretnek elhitetni a nagy­közönséggel, hogy a munkásoknak semmi közük nincs a nyolc órái munkanap megteremtéséhez, a munkanélküli biztosítás, a szövetségi nyugdíj és minden más társadalmi előny létrehozásához. A sajnálatos tény az, hogy sokan azon fiatal mun­kások közül, akik nem vettek részt a rövidebb mun­kaidőért és egyeb kedvezményekért folytatott küz­delmekben, készpénzként veszik e tévtanokat. A mi feladatunk az, hogy ezt a tudatosan folytatott agymosást ellensúlyozzuk. • NEW YORK, N.Y. A sírásók két hónapja tartó sztrájkját kiterjesztették a város 47 temetojere. A munkások heti 12 dollár béremelést követel­nek. Jelenlegi heti keresetük 168 dollar.

Next

/
Thumbnails
Contents