Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-18 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ért. a$ 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y. Vol. XXVn. No. 3. Thursday, Jan. 18. 1973. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 IIVDK BOMBÁZÁSÁNAK BESZÖNTEIÉSÉRE KÉ1YSZERITETTE NIXON ELNÖKÖT LZ OSL ÉS 1 VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE Michael J. Heck “EZ A TETEJE MINDENNEK" Hadbíróság elé akarják állítani Michael J. Heck-et, a légierő kapitány át. A vád ellené az, hogy megtagadta a Hanoi körzetének bombázására kapott parancsot, Heck kapitány nem mai gyerek. 1965 óta részt vett aktivan a vietnámi háborúban. Ez alatt 156 alkalommal repült B-52-es jelzé - sü hatalmas bombázójával mind Del, mind Eszak-Vietnám térségé fölött es a bombák szazait zúdította “katonai célpontokra”. Részt vett a Hanoi és Haiphong ellen Nixon elnök által december 18.-án elrendelt bombázás első sza- kaban. Amikor aéönban tudomást szerzett a Bach Mai korház rombadÖntésérbl, azt mondta: “EZ A TETEJE MINDENNEK” Azonnal kérvényezte elbocsájtását lelkiismereti okból, mert véleménye szerint: “már elég nyomort és szenvedést okoztunk Dél-Vietnámban és a háború tovább folytatása, Eszak-Vietnámra való kiterjesztése nem magyarázható meg a kitűzött céllal” —“Ha börtönbe kell mennem, azt sokkal könnyebben elviselem, mint a háborút; lelkiismeretem nem zngedi meg, hogy továbbra is résztvegyek a tömeg- ryilkolasban. Heck kapitány elhatározását támogatja apja, any- a,testvere es minden jel szerint számos tiszttársa. Ha van még amerikai polgár, aki eddig támogatta SUxon vietnami politikáját, vagy aki “semleges” ál- 'ásponra helyezkedett, tudomást szerezve Heck kapitány nyilatkozátárol, élengedhetetlenül arra a ko- >etkeztetésre kell jutnia, hogy ennek az esztelent zennyes, erkölcstelen, igazságtalan és meddő háborúnak minden, de minden halogatás nélkül egy- zer es mindenkorra veget kell vetni. A nemzet erdeke ezt kivanja. Az emberiség zöme ezt követeli. Nemzetünk becsülete forog kockán. Követeljük Heck kapitány elleni eljárás beszún- ztését. Követeljük hogy a kongresszus minden további álogatas nélkül vonja meg a habom tovább foly- itásához szükséges költségvetést. Vessünk veget ennek az aljas habomnak! Legyünk Washingtonban januar 20.-án ! WASHINGTON,DC. Nixon elnök elrendelte a Vietnámi Demokratikus Köztársaság teljes térségé bombázásának, tengerpartja aknázásának és hadihajókról való ágyutűz alatt tartásának beszüntetését. Az elnök azzal magyarázta határozatát, hogy a “párizsi tárgyalások előrehaladtak.” A tény természetesen az, hogy az amerikai nép, a képviselők és szenátorok egyre növekvő száma, félre nem érthető módón adták a Fehér Ház lakójának tudomására, hogy veget akarnak vetni ennek a szennyes háborúnak. Gusztáv, Svédország királya, Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, Pompidou, Franciaország elnöke, államférfiak világszerte nyomást gyakoroltak Nixon elnökre a vietnámi háború felszámolására. Dr.Kissinger, e sorok Írásakor folytatja tárgyalásait Nixön elnökkel. Minden jel szerint Kissinger visszatér Párizsba, ahol befejezi tárgyalásait Le Dúc Tho-val, a VDK megbízottjával és létrejön a várva várt Tűzszünet Egyezmény. Közben Alexander M. Haig, Jr. Saigonban tárgyal Thieu elnökkel és próbálja elnyerni beleegyezését a Tűzszünet-Egyezmény aláírására. Ziegler, Nixon sajtómegbizottja sajtókonferencián nem volt hajlandó egy árva szóval sem beszelni az állítólagos egyezmény részleteiről. Nem-hivatalos hírek szerint a 17. szélességi fok továbbra is, de ideiglenesen, határválasztó zónát képez, de az Egyezmény megerősiti, hogy csupán egy vietnami nép van. Több ország fővárosában az a hir terjedt el, hogy az Egyezmény már befejezett tény és a dokumentumot még e hét folyamán aláírják. E híreket sem Washington, sem Hanoi nem erősítette meg. Éles harcok dél-Vietnámban SAIGON. Del-Vietnam fővárosából érkező hírek arról számolnák be, hogy éles harcok folynak az ország északi, középső és Delta térségeiben. A felszabadító erők Quangtri varos körzeteben, Danang környékén és Saigon közelében támadják a Thieu-báb- korm'any csapatait. ■ A Vietnámi Demokratikus Köztársaság térsége bombázásának beszüntetése NEM JELENTI A HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT. Nixon elnök csupán az amerikai nép és a világ közvéleményének nyomására tette e lépését. A BÉKE KÖVETELÉSÉT FOKOZNI KELL- AM1G A BÉKESZERZŐDÉST ALÁÍRJAK! Még nagyobb számban kell megjelennünk szombaton, januar 20.-án a washingtoni béketűntetésen. Ha netán szombatra aláírnák az egyezményt, akkor a haboru-ellenes tüntetés ÖRÖM, GYŐZELEM TÜNTETÉSSÉ VÁLTOZNA ÁT! TOVÁBB TART A TANÍTOK SZTRÁJKJA CHICAGO, ILL. Az ország két nagy városában, Chicagóban és Philadelphiában tovább tart a tanítók sztrájkja. Philadelphiában bírói tiltó paranccsal próbálták munkába visszakényszeriteni a tanítókat, de annak ellenére folytatják harcukat. A két városban 855.000 tanulót érint a sztrájk. Mindkét városban a Közoktatási Bizottság megtagadta a tanítok követelését, azzal a magyarázattal, hogy NINCS PÉNZ. Hasonló a helyzet az ország számos más államában és városában. Philadelphiában az általános iskolák tanítóinak kezdő fizetése évi $ 8.900,ami évről évre emelkedik, amig eléri a 12.000 dollárt. A tanítók 6.5 %-os fizetésemelést követelnek, ami évi 62 millió dollár többletkiadást jelent. Chicago tanítóinak kezdő fizetése $ 9.500 évente, ami 15 év alatt 17.000 dollárra emelkedik, felteve, ha a tanító felsőbb képesítéssel rendelkezik. Chicago tanítói két és fél százalékos fizetésemelést követelnek. A chicagói tanítok fizetesemeleskovetelese 50 millió dollar többletkiadást jelent. James F. Redmond, az iskolarendszer vezetője arról panaszkodik, hogy már most 72 millió dollar a deficit. TÜNTESSÜNK A BEKÉÉRT WASHINGTONBAN, JANUÁR 20 AN! ÁRA 20 CINT t
