Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-05 / 14. szám
Thursday, April, 5. 1973 AMERIKAI MAGYAR _ HUNGARIAN WORD o HAMIS ÉRVELÉS I JELENTÉS CHILÉBŐL I Irta: BALASSA ANDOR Március elejen fogtak le Chilében a parlamenti választások. A chilei törvények értelmében minden négy évben megújítják a 150 tagú képviselőhazat ée az 50 tagú szenátus felét. A szenátus másik felének megújítására a következő négy ev múlva lefolytatandó választáson kerül sor. ____ Az eddig 21 eves minimális életkort néhány evvel ezelőtt 18 evre szállították le, azonkívül a legutóbbi törvény ertelmeben szavazati jogot kaptak az analfabéták es a vakok is. Mivel sokan kényelemből, nemtörődömségből nem iratkoztak fel a választói névjegyzékbe, ezt még az előző elnök kötelezővé tette. Jelenleg mindennemű hatosag előtti aktushoz fel kell mutatni a választási jegyzékbe való felvételt igazoló kartonlapot. Erre rá van vezetve, hogy az illető melyik varos, mely helyen milyen asztalnál milyen igazoló számmal kell, hogy szavazzon. Továbbá a személyazonossági igazolvány (car- net) fontosabb adatai. A kongresszus törvényjavaslatot fogadott el, mely 2.6 milliárd dollárt irányoz elő a rokkantak szakmai kiképzésére. Ezek között vannak a Vietnámból visszatért sebesültek is. Nixon elnök megvétózta a javaslatot, amit azzal magyarázott, hogy ez az ösz- szeg 1 milliárd dollárral több, mint amennyire szükség van, és ha ö ezt es ehhez hasonló javaslatokat aláírna, akkor az elengedhetetlenül az adó Í5 százalékos felemelését vonná maga után. Nixon ez ervelése teljeseit hamis és félrevezető. A tény az, hogy nincs ellentét az elnök és a kongresszus között az ez évi költségvetés kérdésében. Egyhangúan 268 milliárd dolláron belül óhajtják tartani a kiadásokat. Az ellentét ott van a kongresszus és az elnök között, hogy milyen adórendszerrel hozzák letre a szükséges összegeket és főleg, mire költsék a 268 milliard dollárt ? Nixon elnök egy centtel sem szándékszik a hadikiadásokat csökkenteni, de nagy szorgalommal megvétózza azokat a törvényjavaslatokat, melyek hivatva vannak enyhíteni a nyugdija- sok, a szegény farmerok, a lakasra szon;j0k a munkanélküliek, a dolgozó anyák. » szakmai kiképzésre vagyok, az orvosi p; kórházi kezelésre szorulók ' helyzeten. A helyzet megkívánja, hogy nyomást gyakoroljunk a képviselőkre és szenátorokra: semmisítsék meg Nixon vétóját. Főleg és elsősorban azonban az elnökre kell nyomást gyakorolni: ne vétózza meg a népjóléti törvényjavaslatokat és istápolja az adótörvény módosítását,' nagyobb adóterhet kell kiróni a nagy vállalatokra, a magas profitra, a részvény‘részesedésből elükre. Az eheti husbojkott, melyben milliók vettek reszt, mar meghozta az első eredményt: több hus- vallalat leszállította a marha- és disznóhűs árát és a Nixon kormány is fontolóra vette a farm-termékek árának korlátozását. Minden más törvényjavaslat elfogadása, vagy elvetése az amerikai nép kezében van. UJ SZAKASZ A MAGYAR - AMERIKAI KAPCSOLATOKBAN A választáson a jelenlegi elnököt tamogato baloldali pártok közös listán indultak, ugyanakkor dr. Salvador Allende ellenzéket képző jobboldali es közeppartok szintén egyesültek. Kívülük indult még egy kis disszidens baloldali part, amely azonban olyan • csekély számú szavazatot kapott, ami egyáltalán nem befolyásolta az eredményt (0.2 %) és természetesen egy jelöltje sem jött be. A szavazatok aranya a két lista között nem mutatott lényeges változást az előző helyzethez viszonyítva. A kormánypártok kb. 44 % ot értek el, mig a tömörült ellenzék mintegy 56 %-ot. Ezt az eredményt mindkét fel sikernek könyvelte el. Ez igaz is, a szerint, hogy milyen szemszögből nézzük. Ugyanis ősz- szehasonlitva a négy év előtti parlamenti választásokkal, a baloldal valamivel növelte erejet es egy szenátorral es négy vagy öt képviselővel többel rendelkezik, mint azelőtt. Viszont, ha a két ev e- lotti községi választásokat vesszük alapul, amelyek röviddel Allende elnöki beiktatása után folytak le, s amelyen a két oldal kb. azonos számú szavazattal rendelkezett, az ellenzéki erők némileg előretörtek. Tény az, hogy az ellenzek nem kapta meg a szavazatok kétharmad részét, amelynek birtokában , az érvényben levő törvények ertelmeben, az elnök elgondolásait megbéníthatta volna. Így az eddigi helyzettel kapcsolatosan nem történt semmiféle lenyeges változás. Ami jellemzője mégis a helyzetnek, hogy a mindkét oldalon lévő kis partok erősen visszaestek es két-két párt maradt úgy a kormány részéről, mint az ellenzékben, amelyek kiemelkednek. A kormány részéről a kommunista es a szocialista pártok, mig az ellenzéknél a kereszténydemokraták, amelyek a közepet kepezik (sokkal haladóbb programmal, mint az európai ro— konpartok) es a nemzeti part a jobboldal képviseletben. Egyrészt a választási eredmeny, másrészt a katonaság' ,rC;sZvétele a kormányban eloszlatta a polgárháború lehetőségének rémkepét. Ugyanis amennyiben' bármelyik oldal erős többséget kapott volna, a minJ^et szélen levő szélsőséges ultrák egyike, aszerint, hog^ a választási ered mények biztatták volna, erőszakod cselekedetekre kapatta volna el magát, ami a Chilébe..'' Ismeretlen vérengzést hozta volna magával. (Folytatás az 1-só oldalról) kedelmének fejlesztésében, mert a legnagyobb kedvezmény hiánya mindez ideig erősen hátráltatta a kölcsönös gazdasági kapcsolatok bővítését. A mostani tárgyalások fontos előzménye volt Rogers külügyminiszter múlt évi júliusi budapesti látogatása, amelynek során aláírták az első magyaramerikai konzuli egyezményt, valamint a két ország közötti tudományos és technikai együttműködési megállapodást. Magyar részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország közötti kapcsolatok rendezésének, s erről tanúskodik az a tény is, hogy az amerikai külügyminisztert budapesti látogatása során fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára is. A múlt év jelentős eseménye volt i egyébként, hogy Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter, valamint Willis Armstrong külügyi államtitkár aláírta a két ország közötti polgári légügyi egyezményt. Októberben került sor a vagyonjogi megállapodás megkötésére, amelyet most a két kormány nevében Vályi Péter és William P. Rogers jóváhagytak. Ez év elején Budapesten járt David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke, aki tárgyalásai kapcsán hangsúlyozta: “Napirendre került annak lehetősége, hogy az USA a magyar áruk Amerikába történő exportjára a legnagyobb kedvezmény elvet alkalmazza. Lehetóve válik tehat, hogy Amerika és Magyarország kereskedelmében normális kapcsolatok alakuljanak ki.” Az Egyesült Államok Magyarországgal szemben több mint két évtizede alkalmaz hátrányos megkülönböztetést. 1972-ben például a diszkriminációs vámteher 26 százalékkal magasabb volt, mint a legnagyobb kedvezményt élvező országoké. Az Egyesült Államok részesedése a második világháború e- lött Magyarország külkereskedelmében 3-5 százalék volt. Az utóbbi években azonban — a kétségtelenül figyelemreméltó fejlődés ellenere is — mindössze 0.5-1 százalék. Az elmúlt evekben a hátrányos megkülönböztetés mellett is bővült a két ország kereskedelme. A magyar export 1965-ig egyetlen évben sem érte el az ötmillió dollárt, 1972-ben pedig mintegy 15 millió (lollár volt. Az import evente 20—50 millió dollár között mozgott, 1972-ben meghaladta a 31 millió dollárt. A diszkrimináció a forgalom áruszerkezetében is tükröződik, ezzel magyarázható, hogy a gepek, műszerek reszesedese a magyar exportban jelen féktelen, az impontban is csak 5—15 százalék. A ir.-agyar export zömét sonka es könnyűipari fogyasztási cikkek teszik ki, az importban körülbelül 70 százalék a takarmány aranya. A kétoldalú Őszinte törekvések es természetesen a megkülönböztető elbánás eltörlése ha nem is roI« a $ hamos, de mindenesetre jelentős fejlődést hozhat a két ország gazdasági együttműködésében. A nagy földrajzi távolság, a sok eltérő adottság es a társadalmi rendszerek közötti különbözőség miatt nem várható, hogy az Amerikai Egyesült Államok es a Magyar Népköztársaság elsőrendű fontosságú partnerekké válhatnak. Reális es szükségszerű viszont, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizalódjanak es a lehetőséget kihasználva a kölcsönös előnyök alapjan bővüljön az együttműködés. A most aláirt egyezmény fontos hozzájárulás ezekhez a törekvésekhez. 3iNHiiiiiiiiTKS!!iiiiiiiimTTiTiíiiMiiiiiiiiinílimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniitiniiiiiiiiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. I I IHAFMWYHKSÉfi 2,0 EAí>_*TtLEFON: (212) 536-6490 — § | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉft t&UETE | 5 - , SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZSS LÁTOGATOK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK 5 ' • UCKA Mogyarortzágra — TUZEX Csehszlovákiába a stiniiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiinuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHiiifi
