Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-29 / 13. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March, 29. 1973 Az őserdő fakóinak halálküzdelme Namíbiában BUSMANOK Afrika legnagyobb művészéi ősidőktől fogva az őserdő lakói voltak. Barlangrajzaik — amelyek közül a legrégibb időszámításunk előtti X.—Vili. évszazadból származnak — szemléltetően ábrázolják a nomad életmódot elsajátító törpe' nép útját a kontinensen. Északról, a Nilus forrásaitól más afrikai törzsek a meddő Kalahari-sivatagra szorítottak ókét. Ez a törzs azóta kémény harcot viv a környező ellenséges világgal szemben. A XVII. évszázadtól ez a harc halálküzdelemmé vált. Délről behatoltak a sztyeppes sivatagra a fehérbőrű allattenyesztók, a burok. Könyörtelenül irtották a busmanokat, akiknek létét amúgy is ve szelyeztettek az allatcsordak es a burok vadászati módszerei. Az elet-halalküzdelem eredmenye az volt hogy a busmanok egykori nagy népéből ma mar csak néhány törzs el, mégpedig túlnyomórészt a délafrikai fajgyűlölő kormány áltál megszállt Namibia területén. E törzsek tagjai gyökerekkel es különféle füvekkel táplálkoznak, amelyeket a sáskákkal együtt fogyasztanak. Csupán az esős időszakban, amikor a sivatag egyszeriben teli lesz zöldello növényekkel, ami az állatokat is ide csábítja, válik a busmanok étrendje gazdagabba. E törzsek tagjai hihetetlen kitartással es ügyességgel űzik a gazellákat, zebrákat az antilopokat es a struccmadarakat. Amióta azonban a gazdag feherek kedvelt szórakozásaiéit a nagy vad vadászata, a bűsmanok szamara egyre kevesebb vadaszzsakmany marad. A del-afrikaiak természetesen kévés érdeklődést tanúsítanak a törpe nép sorsa iránt, elszigetelik a sivatagban. Csupán a dél-afrikai egyetemek néprajz kutatóinak es néhány amerikai tudósnak engedélyezik, hogy érintkezzenek a busmanokkal. Ezek a szakemberek a Del-afrikai Nemzeti Szemelyisegku- tato Intézet megbízásából úgynevezett pszichológiai teszteket készítenek. Kutatásaik céljáról nemrégen hidegverűen igy nyilatkoztak: a Kalahari-sivatagban jelenleg élő mintegy 25 ezer busmanból két nemzedék múlva egy sem fog élni. Hogyan készül az igazi Havanna-szivar? Világszerte olyan nagy a kereslet az igazi Havanna szivar iránt, hogy a termetes nem képes teljesen kielégíteni. A termelési kapacitásnak ugyanis természetes hatarai vannak. Hogyan is készül az igazi havanna? Útja bizony eléggé hosszú: agyasokban nevelik a dohanypalántákat, mielőtt kiültetnek a földekre. Ott 54 napon át feher ponyvából készült napvédők védik a növényt, hogy az utolso két három hét alatt a dohánylevelek ne legyenek durvák es szarazak. Ezután kezdődik meg a dohányszedes: gondosan kiválogatják a leveleket es száruknál fogva felfűzve, nagy pajtákban szárítják. Ezután a dohányleveleket szoros kötegekbe préselik, pálmalevelekbe takarják. Három hónap múltán kerülnek a dohánygyárba, ahol a dohányleveleket újból benedvesitik, majd ismét megszáritják. Az igy megpuhitott levelekből kiszedik a középső eret, aztan hordókba rakják, hogy erjedjenek. További három hónap múltán kezdődik meg a tulajdonképpeni szivargyártás: ügyes kezek a fedőlapból (kapote) és a többi dohánylevélből (tripa) igazi Havanna-szivarokat sodornak, amelyek hosszúsága es eróssege a vásárlók kívánságához iga zodik. Kubában a több mint 20 ezer dohánygyári mun kas a vevők kivansaganak megfelelően mint a múlt ban, most is kezzel állítja elő a szivarokat, finnel ellenere a kubai dohánygyártásban is sok minder alapvetően megváltozott. Elsősorban ez az ipara; is a nép tulajdonába ment át. Mig a dohánymunk; sok valaha az idény néhány hónapja alatt csupán : letfenntartasi költségeket tudták megkeresni, mos biztosítva van egesz évi foglalkoztatottságuk. Valaha a Havanna-szivart sodró kezek nem szók tak meg a ceruzával, vagy a tollal való bánásmódot, most azonban a Kubai Köztársaság 13 éve alatt végbe ment szocialista fejlődés alatt a kétmillió írástudatlan, közöttük csaknem az összes dohánygyári munkás, megtanult irni es olvasni. MOZGÓ FÚRÓSZIGET Hatalmas, 98 m hosszú, 80 m széles fűrószigetet építettek az Egyesült Államokban. Amikor elkészült, az “Ocean Victory” nevet kapta, és saját, 6700 lóerős hajtóaggregátja segítségével 13 km/o sebesseggel áthaladt az Atlanti-óceánon, és az Északi-tengeren megkezdte a munkát. Ez a világ második mozgó fűroszigete. Az első, az “Ocean Prospector” 1971 óta a Japan-tengeren dolgozik. A TECHNOIMPEX Magyar Gépipari Külkereskedelmi Vállalat 60 országba szállítja a 100 éves múlttal rendelkező magyar szerszámgépipar kiváló és korszerű termékeit A cég exportlistáján szerepelnek számjegyvezérléses esztergapadok, fúró és marógépek, köszörű és gyalupadok. ( J KÉPÜNK A SZIM MÜVEK KORSZERŰ TERMEKET AZ “OPTIK-GR1N D” JELŰ OPTIKAI KÖSZÖRŰGÉPET ÁBRÁZOLJA (» TeCHNÖÍMPEX_
