Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-15 / 11. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March, 15. 1973 Fejlődnek a falvak Indiában A falunak két vegyeskereskedese van, az egyik régimódi, melyben a tulajdonos a földre felhalmozott árucikkek között üldögél. A másikban, a polcokra rakott aruk között olyan meglepő cikkeket, mint Colgate fogkrém és Indiában készült Waterman tinta, is lehet találni, sőt még permetező kannában hajlakkot is, amit nem a nők használnak, hanem a Sikh néptörzs férfitagjai, akik ezzel tartják rendben hosszú szakállukat. Mikor 1960-ban a kormány a földművelés kifejlesztési programját megkezdte, ebben a faluban csak 3 diesel-motoros pumpa volt a folyó vizének csatornázásra való felhasználására es egyetlen traktoruk sem volt. Jelenleg 76 diesel, 48 villany-motorjuk van és vagy harminc traktoruk. De adósságaik is vannak. A falu 420 családjából már csak 97 foglalkozik termeléssel, a többiek az új üzleti vállalkozásoknál helyezkednek el, a falvakat összekötő útvonalakon, a téglaégetőnel, a baromfitenyésztőben, a tejfeldolgozóban. Magasfeszültségű aramot vivő póznák szelik át a vidéket, olcsó házbérü lakótelepek épülnék és kórház is van. Az élelmiszer raktáron kivul a kormánynak élelmiszer hivatala is van a közelben. Mindezek az intézmények jobb megélhetést ígérnek a mezőgazdasági dolgozóknak, sőt még a kisebb földesgazdáknak is. Az élet változik az indiai falvakban. Az Indiába látogató külföldi szamara a mélységes szegénységben elő falvak nyomorgó népe mindennapi látvány volt. Ma is általános a szegénység, de egyes helyeken, kormány-program segítségével és helyes kezdeményezéssel a falvak fejlődésnek indultak. Különösen a Punjab-megyei falvakban észlelhető változás. Az egyik faluhoz közeledve uj, kövezett ut vezet egy csoport házhoz, melynek legtöbbje már téglából épült, közöttük meg néhány regi valyogkuny- hóval. A gazdálkodók boltokat is építettek, melyeket a faluban uj tüneményként megjelenő mesterembereknek adnak ki.Egy kis villanyszerelő boltban felszereléseket javítanak, egy másikban diesel motorokat. Az egyik boltban a Punjab Mezőgazdasági Egyetemen kifejlesztett új magvakat árulják, a “zöld forradalom” terjesztésére, amellyel újfajta gabonák, főzelékek természteset próbálják elősegiteni. Bicikli-javitő műhely is van a faluban, úgyszintén vegytisztító és rádioüzlet. A gazdálkodók rádión hallgathatnak ültetésre, gyom- és rovarirtásra szóló programokat. Egy fészerben varrógépek is vannak. Indiában még mindig ritkaságszámba megy, de ebben a faluban mar orvosi rendelő is van, előtte kitűzve az országban mindenütt ismeretes plakát: egy szülőkből es — csupán két — gyermekből álló csalad, ami még csak a jövő reménye. Nagyon kévés helyen van orvosi rendelő, mert a fiatal orvosok nem hajlandók a falvakban letelepedni. Egy kosár tojás díszeleg egy élelmiszerbolt bejáratánál. Ez is az étkezés változatossá tételének propagandájához tartozik. Ma mar sokfajta főzeléket és gyümölcsöt ültetnek, amit azelőtt nem lehetett, mert a vallás tiltotta a kerítések építését es a szent altatóknak tekintett teheneket és kecskéket szabadon hagytak vándorolni. A ruházkodás sem az, mint régen volt. Ezen a helyen nem hordják többé a fehéritetlen gyolcsból készült, elnyűtt, rongyos és szennyes ruhákat, melyek Indiában mindenütt a szegénység jelképei. Itt mindenki tiszta, rendes ruhában jár, a gyermekeket is tisztára mosdatva, a legszebb ruhában járatják. A falunak dúsan megrakott raktarhaza van, ahol a község gazdálkodói takarmányt, tüzelőt es műtrágyát raktároznak el. Azelőtt az indiai falvakban tüzelő sem volt, mert az erre alkalmas fákat, bokrokat a vándorló tehenek es kecskék ették fel. Kopár földjükön még állati trágyát sem használhattak, mert az tüzelőnek kellett. Ma már sok mér- földnyi gabonával, vagy főzelékkel beültetett területeken egyetlen szabadon barangoló állatot sem lehet látni. AKRON, O. A B.F. Goodrich gummivállalat felhívta 3.900 alkalmazottjai, hogy ne kérjenek bér- javitást 1973-ban, mert a vállalat képtelen felvenni a versenyt a külföldi cégekkel. Minden jel szerint a “külföldi” vállalatok is — részben — a Goodrich kontrollja alatt vannak. UTAZZON MAGYARORSZÁGRA ; ^ * t A KULTUR KLUB CSOPORTJÁVAL, PRAGER JENŐ SZEMÉLYES VEZETESEVEL £ ; MIAMIBÓL - B\ • Indulás: Julius 1. vissza: Augusztus 15. J \ ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL ODA ES VISSZA PAN AMERICAN 707 JET GÉPÉN * J (New Yorkban nem áll meg). ] £ • UTAZÁSI DÍJ: $360.- J • Érdeklődés; EUGENE PRAGER 5111 S.W. 8th .St. Room 205 MIAMI, Fla. 33134 \ J Telefon 448-6563 £ A JÉGVILÁG TUDÓSAI kérő újságírót. Mint mondja, “ a vérbeli sarkkutatónak nem szabad fázni.” A hideg nem bántja a fiatalokat, csupán a mindentől távol lévő elhagyatottsag érzete. A két lány villannyal ellátott egyszobás kunyhóban lakik, amit petroleum kályha füt. Ezek a “jég hátán megélő” fiatalok élvezik a sarkvidéki életet. Parányi kunyhójukban az asztal alatt alszanak, de a férfiak hátul, a sátorban, alvozsákban. A munka olyan erdekes, hogy alig marad idejük az alvasra. Az ujzelandi kormány tudományos kutató osztálya részére végeznek kutató munkát Antarktiszban lain Campbell és Graeme Claridge geológusok. A Deli Sarok-tol nehányszaz mérföldre, egy távoli jeges tájon tanulmányozzák a talajt. Dupla falu sátorban laknak, amit egy parányi petroleum tűzhely tart melegen. A biztonság kedvéért, hogy elég me- leg legyen, két egymásba dugott hálózsákban alszanak. A fényképet róluk az újságíró éjféli 1 órai fenyes napvilágnál készítette. Yuan és Arthur DeVries tudós házaspár egy különleges halfajtat tanulmányoz az antarktiszi sarkvidéken, amely a jeges tengervízben éli világát, sőt a jégen is megél. Vérében valami fagyás ellenes anyag van, aminek a felfedezése fontos, fagymentes narancsfélek termelése szempontjából. A National Science Foundation kétéves tanulmányi ösztöndíjából végzik a munkát, de az a nehézség állt előttük, hogy más, fontosabbnak veit katonai kutatások miatt a kormány nem furattá számukra a tanulmányozáshoz szükséges lyukakat a 8 láb vastag jégbe. Végül más tudósok segítségével oldották meg ezt a nehéz munkát. Antarktisz jégvilágában, McMurdo-tól, az utolso civilizált varostol 80 merföldnyire, két biológia- szakos egyetemi hallgatónö, Paige Geering es Gail Tominmatsu, a Virginia Polytechnic Institute tanulói, két tudós kollegával együtt, sarkvidéki tanulmányokkal egészítik ki egyetemi munkájukat. A Fahrenheit nulla fokot megközelítő hidegben Miss Geering kábát nélkül es ingujjban üdvözli az interjút
