Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-11 / 2. szám
ELÉRKEZETT R DÖRTO PIUHRRT” mondja IE DUC THO HOVA VEZET EZ AZ UT Ha valaki nagyon súlyos elmebajban szenved, sokk-kezeléssel próbálják gyógyítani. A napokban Dr. Arthur Burns, a Federal Reserve Board ( az Egyesült Államok Bankrendszere) elnöke az Amerikai Gazdasági Szövetség előtt tartott beszédében többek között azt mondta, hogy ha az inflációs folyamat tovább tart 1973-ban, akkor annak évekre kiható káros hatása lesz ■ az amerikai nemzetgazdaságra. Dr. Burns az amerikai nemzetgazdaság egyik legfontosabb tisztséget tölti be. Ha valaki, úgy ö bizonyára ismeri a nemzetgazdaság problémait. Miután elemezte a jelenlegi helyzetet, arra a következtetes- re jutott, hogy minden további infláció nagyon, de nagyon súlyos helyzetet teremthet. Elvárhatnánk tehát, hogy a Nixon kormány a jelenleg fennálló rendszer vedelmere lépéseket tegyen az infláció meggátlásaval. Ennek azonban éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Napról napra emelkedik az életszükségleti cikkek ára, a szövetségi hatóságok jóváhagyásával. A Public Service Commission csupán a napokban adott engedélyt a new yorki Edison Vállalatnak a gázszolgálati díjazás 7.3 %-os emelésére. Ezt megelőzően a villanyszolgálati díjazást emelték. Mindez az állami, vagy szövetségi közegek beleegyezésevei es jóváhagyásával történt. Kibújik a szög a zsákból, amikor Bums úr azt hangoztatja, hogy a munkások bérét továbbra is rögzíteni kell,'még fokozottabb mértékben. íme ismét tiszta kép tárul élénk. A nagy vállalatok,a monopóliumok, a konglomerátumok szabad kezet kapnak az árak és a profit emelesére — ugyanakkor a munkások bérét rögzíteni kell! A mai rendszer urai tehat ismételten a dolgozok rovására óhajtják “megoldani” az ’áltáluk létrehozott problémát. Igen ám, de a mai gazdasági rendszer tanulmányozásából tudjuk, hogy ha a munkások bérét olyan alacsonyra csökkentik, hogy azok képtelenek a saját maguk által termelt árucikkeket megvásárolni, akkor elkerülhetetlenül gazdasági válság felé haladunk. Megjósoljuk, hogy Nixon gazdasági politikája maja után vonja a mai rendszer időszakos válságát. A- nikor ez elérkezik — egy-két éven belül — akkor lem öt, de tiz, tizenöt százalékos munkanélküli- éggel kell majd szembenéznünk. Ez a nem nagyon rózsás kilátás csak egyike azok- \ak a problémáknak, amelyek az amerikai nép mindennapi életét egyre nehezebbé teszik. PÁRIZS. “Elérkezett a döntő pillanat”— mondta Le Due Tho, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság megbizottja a Kissingeríel való találkozás és béke- tárgyalás előestéjén. “Az Egyesült Államok magatartásától függ — folytatta nyilatkozatát Tho — hogy béke lesz-e, vagy a habom tovább folyik.” Tho részletesen beszámolt a tavaly októberben tartott tárgyalásokról. “A V.D.K. új javaslatokat terjesztett be, melyek lehetővé tettek a két fél közti egyezmény létrejöttét. Az egyezményt nem fogadta el Thieu elnök és WASHINGTON, DC. A demokrata szenátorok csoport gyűlésén 36 szavazattal 12 ellenében javaslatot fogadtak el, melyben elítélik Nixon elnök vietnámi politikáját és követelik a vietnami háború befejezését. A javaslatot Edward M.Kennedy (Mass.) szenátor terjesztette be. E javaslat elfogadását követően George McGovern javasolta a vietnámi habomra előirányzott pénz megvonását. A szenátorok ezt a javaslatot is elfogadták. SAIGON, 34 ötszáz fontos bombát dobtak amerikai repülőkről, amerikai pilóták a Da Nang amerikai és dél-vietnámi támaszpontra. A jelentés szerint két olajtartály felrobbant, heliAz ország bekeszervezetei, a “Peoples Coalition for Peace and Justice” és a National Peace Action Coalition vezetésével felszólítást intéztek az amerikai néphez: “Jöjjetek Washingtonba, vegyetek részt a halál elleni tüntetésen január 20.-án, Nixon elnök felavatása napján.” A felszólításra az ország minden részéből, nagy tevékenység közepette, autókon, autóbuszokon, vonatokon es repülőgépen, a munkások és polgárok tízezrei készülnék résztvenni a tüntétesen. ezt követően az amerikaiak lényeges és érdemleges változásokat követeltek. Ez vezetett a tárgyalások felfüggesztésére és az amerikai terror-bombázásra.” “Most, miután az egész világ közvéleménye elitélte az amerikaiak cselekedetét, kénytelenek voltak a bombázást beszüntetni. Ez a világ és az amerikai nép győzelmét jelenti.” A Kissinger és Tho közti első ülés négy és fél órát tartott. A tárgyalás végeztével egyik fél sem nyilatkozott, de az arckifejezésekböl ítélve, minden elvi kérdés megoldatlan maradt. Kissinger ragaszkodott az októberi egyezmény lényeges, érdemleges változtatásához és Tho visszautasította azt. A csoport gyűlést követően azonban Mike Mansfield, a demokrata szenátorok vezetője, kétségbe vonta az elfogadott javaslat törvénybe iktatásának lehetőségét jan. 20.-a, illetve Nixon elnök felavatása előtt. Minden jel arra mutat, hogy az amerikai nép megmozdulására van szükség, ha azt akarjuk, hogy a kongresszus minden további halasztás nélkül megvonja a háború folytatására előirányzott pénzt. kopterek és repülőgépek megsérültek. Hat amerikai GI sérülést szenvedett. Saigonban az amerikai katonai hatóságok vizsgálatot rendeltek el a “tévedés” okainak felderítésére. Akik New Yorkból vonattal óhajtanak Washingtonba menni, a Women’s Strike for Peace szervezet által bérelt vonaton mehetnek. Információért hívják (212) 254-1970 számot, a WSP 799 Broadway-i irodáját. A vonat reggel 6.45-kor indul a Penn-állo- másról, viteldij személyenként $ 15.A Washingtonban tartandó tüntetést támogatja számos szakszervezet, több szenátor és képviselő, az ország legnevesebb tudósai, minden felekezet számos vezetője. DEMOKRATA SZENÁTOROK KÖVETELIK A VIETNÁMI HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT AMERIKAI TÁMASZPONTOT BOMBÁZTAK OS PILÓTÁK NAGY “HALÁL ELLENI” TÜNTETÉS WASHINGTONBAN JANUÁR 20.-ÁN ÁRA 20 CINT __________ E»*t. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y.____________ Vol. XXVII. No. 2. Thursday, Jan. 11. 1973. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397
