Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-11 / 2. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Jan. 11. 1973 A Watergate eset: ki kicsoda ? A .lapokban kezdődik meg a Washington, D.C.-i “Watergate Eset” hét vád alá helyezettjének tárgyalása. A washingtoni Szövetségi Vadtanács a vétkek hosszú listájával vádolja ezt a hét személyt; ezek kozott vannak: betörés, idegen tulajdon eltávolítása, lehallgató készülékek beszerelése és törvenytelen birtoklása, stb. Ezenkívül különböző jelentős pénzösszegek titokzatos vándorlása közismert személyiségek kezei és folyószámlái között szinted fel fog merülni a tárgyalás során. Különös érdekessége az ügynek, hogy a hét közül három a Fehér Házhoz közelálló személy, a másik négy pedig Castro-elle- nes tevékenységéről ismert. De hát kik ezek az emberek? G. Gordon Liddy, a Bizottság az Elnök Újraválasztásáért (BEU) pénzügyi bizottságának ügyésze volt, amig az eset után elbocsátották, mert nem volt hajlandó az FBI kérdéseire válaszolni. Azelőtt a Fehér Ház alkalmazottja volt. E. Howard Hunt, Jr., tagja volt 20 éviga ClA-nak, majd a Fehér Ház tanácsosa, megbízható forrás szerint még az “Eset” idején is. James W. McCord, Jr.,azelőtt a CIA alkalmazottja, az “Eset” idején a BEU biztonsági felügyelője. Bemard L. Barker, legutóbb ingatlanügynökségi irodája volt Miamiban. Az ’50-es években tagja volt Fidel Castro gerilla-csapatának, később Összekülönbözött vele és Miamiba költözött. Majd vezető szerepet játszott a kudarcba fulladt Disznó Oböl-beli akcióban. Frank A. Sturgis, eleinte szintén Castro csapatához tartozott, majd Miamiba szökött és kapcsolatba lépett Barkerrel; az a hir járja, hogy mindketten tagjai voltak a ClA-nak. Eugenio R. Martinez, Miami lakos, a Barker-féle ingatlan cég alkalmazottja. Virgilio R.Gonzalez, Miami lakos, lakat-szakértő, a Barker-cég alkalmazottja. Mindketten a Miami Castro-ellenes mozgalom aktiv tagjai. Különös szinezetet ad az ügynek, hogy nagy pénzösszegek, egy csekk 25 ezer dollárról, egy másik bankátutalás 86 ezer dollárról, forgolódtak egy mexikói és egy Miami bank, a BEU és az akkori pénzügyminiszter irodája között. ( V.O.) Mit látott Hanoiban a külföldi újságíró ? Kahm Thien a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának, Hanoi-nak az “Ötödik Avenue”-ja. Pár nappal ezelőtt-jelenti Jean Ledere Sablon, francia újságíró- ezen az utón fiatal lányok, gyerekek é- nekeltek az utcasarkon, szokás szerint; férfiak és nők vásároltak az üzletekben; mindenki lelkesen végezte munkáját. Most, miután az amerikai bombázók szőnyeg- bombázást intéztek Hanoi e városrészé ellen, a hazak romokban hevernek, nők, gyermekek, öregek holtteste hever a romok között. Itt-ott 12 yard' átmérőjű, három yard mely krátereket találunk. Az utcát kedd este es szerda reggel között szönyegbombazás romba döntötte. Eddig 215 személy holttestere akadtak. A sebesültek száma 257, de e sorok Írásakor senki sem tudja, hány holttestet fednek a romok. A hivatalos jelentés szering 80 bombát ejtettek erre a negyedre. Ez volt a legvéresebb, legkegyetlenebb támadás Hanoi ellen. Egy romhalmazon öreg asszony ül, keze a homlokán, jajgat, sir és mondja: “O, gyermekem, megtalállak-e teged, hogy eltemethesselek?” Egy másik romhalmazon egy egesz csalad holtteste tarul élénk: apa, anya es gyermekeik. A távolból egy disznó sivitása hallatszik. Majd egy asszonyra esik szemünk, aki rizst szed fel a földről szemenként. Közelében a fia, feher turbánnal- a gyász jele- a fejen. Kérdi az asszony: “Megmostad már apad arcát, mielőtt eltemetjük?” A város egy másik részén újabb romokra bukkanunk. A romok között egy lelőtt B-52-es bombázó. (Hanoi jelentése szerint 33 hatalmas B-52-es bombázót és 42 vadaszbombázót lőttek le december 18.-a óta.) Amikor az újságírók Saigonban megkérdeztek az amerikai hadsereg szószólójától, hogy hány lakos életét oltották ki az Észak-Vietnamra dobott bombák, ezt válaszolta: “Erről mi nem nyilatkozunk.” Hasonlóan némák mind a Pentagon, mind a Feher Ház sajtótudósitói a kérdésben. OAKLAND, CAL. A Kaiser Aluminum Co. közzétette, hogy gyártmányainak árát felemeli. DEARBORN, MICH. A Ford autóvallalat bejelentette, hogy 24 lóerős traktorokat hoz be Japánból az amerikai vásárlók részére. Nagy vita folyik izraeli kormánykörökben. A vita tárgya: építsek, vagy ne epitsek “Yamit” városát? Moshe Dayan, a “héja” hadügyminiszter és az ot támogató miniszterek harcolnak a varos felépítéséért. Pinhas Sapir, pénzügyminiszter es támogatói ellenzik a javaslatot. A javaslat azért ad okot ellentétreynért a tervezett város Izrael által az 1967- es háborút követően elfoglalt Gaza övezet közelében lenne. Sapir pénzügyminiszter es társai azzal érvelnek, hogy a volt egyiptomi területen építendő város csak olajat tenne a tűzre és megnehezítene a békeszerződés létrejöttét Izrael és az arab államok között. Dayan és társait, minden jel szerint, nem érdekli a békés megegyezés a két fel között. Okét csak Izrael fölépítése, megerösitese érdekli. A tervezett várost idővel az ország harmadik nagy városává fejlesztenék, 250,000 lakossal és nagy kikötővel. Sapir pénzügyminiszter velemenye szerint az izraeli nemzetgazdaság nem képes előteremteni a szükséges befektetést ilyen hatalmas terv keresztülvitelére. Újfajta US. behatolás Kanadában Kanadai fiőkvállalatokon keresztül minden korlátozás nélkül halmoznak fel személyes adatokat kanadai polgárokról a U.S. információs központokban. Komputeres adatgyűjtéssel továbbítják nemcsak a születési évet, hanem egyénekről szóló orvosi leleteket,bankbetétekről és rendőrségi adatokról szerzett információt. A kanadai kormány nemregen tanulmányozni kezdte ezt a kérdést, amely nemzetközi szempontból aggasztó. Kiderült, hogy nagyon sok adatgyűjtő központ, részben, vagy egészben, Kanada hatarain kívül működik és igy a kanadai törvények nem vonatkoznak rájuk. Az adatgyűjtés zöme a U.S.-ben történik. A.E. Gottlieb, helyettes hirközlesűgyi miniszter, szövetségi törvény megszavazását sürgeti, mely biztosítaná a polgárok magánéletét a beavatkozástól. Dyen intézkedéseket egyes európai országokban és a U.S.-ben már törvénybe iktattak. CHICAGO,ILL. Az ország élelmezési vállalatainak vezetői szerint a hús, a tej, a tojás ara emelkedni fog ebben a hónapban és az elkövetkező hónapokban, Az áremelkedést a kukorica arának emelkedésével magyarázzák. építsék, vagy ne építsék “YAMIT” VÁROSÁT ! ■———■—'iái i—ii .lafwrwtiBHaa AMERIKAI , MAGYAR SZÓ > Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York; N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 3 i\ 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y.- g előfizetési, árak: New York városban, az | Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 1 $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden más Tcülföldi I országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. —mi^m—i—1— i i ■ IHM UM Jin mil”
