Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-07-13 / 28. szám
19 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 13. 1972 aaQa Qann Ä ^messzeszóló" fe!ta!á?óia Százhuszonöt éve 1847 március 3.-án született Skóciában Edingburgh-ben. A vezetékes telefon — a messzeszóló — feltalálója Alexander Graham Bell. A Bell-telefon fogalommá lett a telefonjában és a feltaláló nevet viseli a világ legnagyobb átviteltechnikai laboratóriuma az amerikai Bell Laboratories. Bell volt az első, aki a beszed közvetítését, átvitelét nem mechanikai, hanem elektromos rezgésekre bízta. Bell tanári családból szármázott, s mint fiziolo- gus, maga is tanárként működött. Saját iskolája, intézete volt Bostonban, süket-némák számára. Így természetes, hogy sokat foglalkozott a hang- és a beszédátvitel mesterséges módozataival is. A telefon kidolgozását három eves kisérletsorozat előzte meg, s egy véletlen hozta az eredményeket. Tulajdonkeppen nem is telefont akart alkotni, h» nem tökéletesíteni kivanta Edison távíróját. így született meg az első elektromos telefon, amelynek jelentőségét Bell is, Edison is messze előretekintve felismerték. Szerepelt a Bell-féle telefon az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat alkalmával rendezett nagy kiállításon, majd átvitték Londonba és bemutatták az angol királynőnek is. A királynő elismerését fejezte ki, de Bell kérését, hogy mondjon néhány szót a telefon mikrofonjába, nem teljesítette. — Csak nem beszélgetek egy dróttal — mondotta. Később Edison és Bell együtt dolgoztak és 1877 január 21-én már 20 kilometer távolságú ösz- szeköttetést epib ttek Boston — New York között. Bell 1922 augi tus 1.-én halt meg. A telefon elterjedése az egész dágon megőrizte nevet. Graham Bell aligha ismerne ra a mai telefonkészülékekben találmányára, noha a készülékek lényeges elemei tőle származnak. Csupán a szénmikrofon Edison találmánya. A mikrofonban lévő szén- szemecskéket a beszéd hanghullámai rezegtetik, s azok közben változtatják elektromos ellenállásukat. Az eredmény a jól érthető beszéd, amelyet a Bell- féle elektromágneses membránszerkezet — a hallgató — közvetít fülünkhöz. A vezetékből azonban csak egy darabka látható, de azt nem látjuk, hogyan jut el a hang a telefonközpontba. Puskás Tivadar a telefonközpont feltalálója, valószínűleg homlokára csapna a telefontárcsa láttán: a Bell-féle telefonnal egy külön elektromágnes megforgatásával kellett becsóngetni a telefonközpontba. így kezdődött Ma egyszerű, hiszen csak tárcsázni kell, a központ önműködően kapcsol. A telefonos kisasszonyokat elektronikus vezénylő berendezés pótolja, a korszerű, úgynevezett crossbar-központban. Ma mar nem gond a nagy távolságú beszélgetés sem, ami kezdetben még sok problémát okozott. Bell egyszerű telefonján csak két ember tudott egy érpáron beszélgetni. És még sokáig úgynevezett légvezetékekkel dolgoztak, de a telefonállomások gyorsan szaporodtak, mind több légvezeték hálózta be a varosokat, — egeszen a lehetetlenségig. A légvezetékeket kábelokba fogták össze, s a föld ala helyezték, ezzel eltűntek a szemek elöl és nem zavartak többe sem a városképét, sem pedig a közúti és a vasúti forgalmat, amelyek mentén a telefon- vonalak is futnak. Ez volt — vázlatos képben a telefon múltja. De hogyan alakul a jövő, milyen lesz a jövő telefonja!" a rajzos ábra. De ismét Bell jut eszünkbe: magánéletének tragédiája volt, hogy telefonkészülékét csak a jól halló emberek használhatták, de az Ő felesege süket volt. Nem sejthette, hogy a jövő telefonján a süketek is “beszélhetnek”, hiszen a képtelefonon a szájmozgásról leolvashatják a beszedet. A képtelefon valójában azt az érzést adja, hogy a társ az asztal másik oldalán ül és beszél — közben okmányt, rajzot, levelet, fényképét mutat be, “elvisz” például a könyvtárba és igy tovább. A készülék igy szinte eltűnik, s az ember érzi, hogy látóhatára es hallótavolsága kiterjed. Nyomógomb és számítógép A képtelefon látványos eszköz, de a jövő telefonjához az utat más érdekes megoldások is jelzik. A hangközles valószínűleg a legfontosabb eszköz marad az embertől emberig történő hírközlésben. A jövő előfizetőinek elektronikus telefonkészülékeinél azonban már elhagyják a szénmikrofont és sokkal érzékenyebb,úgynevezett, illesztett elektroa kusztikus adóval cserélik fel: ez egy erősítő és egy — a mainál megbízhatóbb — mikrofont tartalmaz. Ma mar forgalomban vannak a regisztráló telefonok. Ha nem vesszük fel a kagylót, vagy éppen mással beszélünk, a készülék feljegyzi a hivő fél szamát. Vannak olyan készülékek is, amelyek előre beprogramozott szöveggel válaszolnak a hívónak, közlik például, hogy a hivott fél hol tartózkodik, vagy mikor lesz otthon. Fejlettebb készülékek türelmet kérnek és “gazdájuk” után kapcsolnak. Látható tehát, hogyan alakulnak a jövő telefonjai: a billentyűs, szamtárcsázas kiegészül különböző fajta szalagos, vagy vezetékes memóriával ellátott automatikus tárcsázó berendezésekkel. Mindezeken túl, új átviteltechnikával ugrásszerűen növelni kell a berendezések kapacitását, hogy egy kábelen, egyidőben, egyszerre minél többen beszélhessenek, minél több műsort, információt, stb. közvetíthessenek, szállíthassanak, megbízható módon akármilyen nagy távolságra. A modern kábel, erősítő, az egész űj átviteltechnika csodákra képes. Vannak mar több tízezer beszélgetést egyszerre továbbitó rendszerek. Nem fantazmagória hát, amit a Bell Telephone Magazin cimü kiadvány ir a jövő telefonjáról: “Eljöhet az idő, amikor a világ bármely részén megszületett kisgyerek egy számot fog kapni, amely egész életére szóló telefonszáma lesz. Miután megtanul beszelni, kap egy órához hasonló szerkezetet, amelynek egyik oldalán tiz kis gömb van, a másik oldalán pedig egy miniatűr képernyő, így felszerelve bármikor es a világ bármely részén felhívhatja a baratjat, nem kell mást tennie, mint elővenni a szerkezetet és a gombokkal a barát számát beállítani. Ha megfordítja a készülékét, látni fogja a barátját a. képernyőn, színes vagy térbeli képen és hallani fogja a hangját.” A videotelefon AMERIKAI , MAGYAR SZÓ " Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadaban egy évre $ 10.00 félévre S 5.50. Minden más kfilföldi országba egy évre, $ 12, fé1 vre S 6.50. ä i í'-%\ t e a k? ft t\ iy a a A telefon jövője már Bell korában sem egyetlen feltalálón múlott, s ha Edisonnal nem születik meg a jól használható mikrofon, a Bell-telefon sem terjed el gyorsan. A jövő telefonját is az elektrotechni* Bell telejonkisérlete. ka,az elektronika fejlődése és űj eredményei alapján fejlesztik ki. Az első szó-szerint látványos eredmény a videotelefon, vagyis a képtelefon. Szinte önkent adódott, hogy a telefont összekapcsolják egy különleges TV készülékkel, amelynél a képet a vezetéken továbbítják, a felvevő kamerától a képernyőig. Zártláncú távolbalátó rendszereket napjainkban már kiterjedten használnak az oktatásban, a forgalomellenörzésben, a gyárakban, a kórházakban, egyes helyeken a bankok széfjeit televízió is vigyázza. Miért ne alkalmazták volna a telefonhoz is? Hiszen bevált még konferenciák rendezésében is, amikor a részvevők irodáikban maradva tv-készü- lékek segítségével bonyolították le a konferenciát. De nagyobb távolságokra, hagyományos TV készülékekkel ez drága volt. A képtelefonhoz ezért egyizerűbb távolbalátó rendszert fejlesztettek ki. A kéjét ügy építik fel, mint a rendes TV-nél, bár a sorok ;zama fele annyi es a sávszélességet is korlátozzák. A hangáramkörökhöz a szokásos telefonrendszert alkalmazzák. A telefonközpontokat a képátvitelhez szükséges különleges berendezésekkel úgynevezett crossbarválasztókkal (kapcsolókkal, egészítették ki. A videotelefont szívesen fogadták, mert a képernyőn látható az arc, olvasható a szám és a bett
