Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-07-13 / 28. szám
Thursday, July 13 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 17 iteraa De/h Amikor az indiai szubkontinens 1947-ben felszabadult az angol gyarmati uralom alól, a sok évezredes történelmi múltú Indiát két országra -egyúttal három részre — osztották. Északnyugati részének többségében mohamedán lakosságú területeiből kialakították a Pakisztán néven újonnan létesített mohamedán állam nyugati országrészét, tőle majdnem kétezer kilometérre keletre, a szubkontinens északkeleti területén pedig az uj ország keleti országrészét, Kelet-Pakisztánt. Ezzel a világ legsajátosabban megoszlott állama jött létre. ŐSLAKÓK-HÓDÍTOK A szubkontinens északkeleti és északnyugati “bejáratain” át az évezredek során számos nép erkezett. E vándorlások folyamán alakult ki sok évezreddel ezelőtt a dravida őslakosság, majd ezt követően más népek — árják, görögök, perzsák, arabok, törökök, mongolok stb. — jöttek. A legjelentősebb befolyása a mohamedán hódítóknak volt, elsősorban Eszak-Indiában. Dél-Indiai területek minden idegen hatásnak ellenálltak, az indiai vallás,a hinduizmus ott maradt fenn a leghagyományosabb formában. A múlt század végén az indiai nemzeti burzsoázia létrehozta az Indiai Nemzeti Kongresszust. Ez a szerv az angolokkal szembeni ellenállás központjává fejlődött. Az angol gyarmatosítók támogatásával 1906 ban megszületett egy muzulmán szervezet is Mozlim Liga néven. A két vallási csoport ellentéteinek állandó szitása számtalan esetben véres összecsapásokra vezetett a hinduk és a muzulmánok között- Ezeket még olyan nagytekintélyű vezető sem tudta megszüntetni, mint az indiai nép függetlenségének atyja, Mahatma Gandhi, akit ugyancsak vallási fanatikusok öltek meg. SÚLYOS NÉZETELTÉRÉSEK Az 1947-ben függetlenné vált India két államra szakadt. Ezt főképp Pakisztán sínylette meg, hiszen két állam közül gazdáságilag Pakisztán volt sebezhetőbb. A jelenlegi India területére a legfőbb hagyó mányos nyersanyagokat ( juta, gyapot) feldolgozó ipari üzemek jutottak, mig Pakisztán jórészt megmaradt e nyersanyagok termőterületének. A mesterségesen létrehozott Pakisztán és India közötti ellentétek megmutatkoztak az úgynevezett kashmiri válságban mely 1965-ben nyílt fegyveres harccá fajult. Még súlyosabb fegyveres összetűzés volt azonban az, amely a közelmúltban zajlott le főként Kelet- Pakisztan területén. A gyarmatosítás idején es a függetlenné váláskor a keleti országrészben felszított hindu—muzulmán vallási ellentét a későbbiekben veszített jelentőségéből, és helyébe fokozatosan a keleti és a nyugati országrész között gazdasági-politikai ellentét lépett. A nyugat-pakisztáni nagybirtokos osztály ugyanis gazdaságilag egyre nagyobb egyenlőtlenséget teremtett, az 1971 elején tartott általános választások u- tán polgárháború kirobbanására vezetett. A választásokon a Mujibur Rahman sejk vezetése alatt álló Avami Liga Kelet-Pakisztánban döntő győzelmet aratott. Fő követelése a keleti országrész autonómiájának biztosítása volt, amire a nyugati uralkodó körök nyílt terrorral és Rahman sejk bebörtönzésével válaszoltak. FÖLDRAJZI ÉS ÉGHAJLATI VISZONYOK Kelet-Pakisztán — amely immár Bengáli Köztársaság — bengáli nyelven: Bangla Desh — néven Önálló államma alakult — úgyszólván teljesen be van ékelődve India területébe. Északon, keleten és nyugaton India határolja, keleten kis területen Burma is, mig délen szabad kijárata van a Bengál-öbölre. Területe zömmel termékeny alföld, amelyet számos bővizű folyó (Gangesz, Brahmaputra, Meghna,stb.) szel át, a Bengál-öből partvidékén hatalmas deltavidéket építve ki. A sik vidéken csak a Chittagongi- hegység magasodik, amely gazdag erdőségekkel bori tott, eszak-déli irányú hegyláncot alkot. A százarföldnek a tengerszinthez viszonyított lassú emelkedésére jellemző, hogy a tengerszint feletti magasság számos területen még 100 mérföldnyire a tengerparttól sem haladja meg a 30 métert. Emiatt az ország területének nagy részén a gyakori trópusi ciklonok és az ezeket követő szökőárak pusztítanak. Dyen természeti csapás sújtotta 1970/iovemberé ben is a Bengál-öből partvidékét. A nagy erejű szélvihar es az azt követő tengerár következtében több százezer ember lelte halálát. A tomboló áradat falvakat, erdőket törölt el a föld színéről, hajók százait süllyesztette el. Az uj ország közigazgatási központja DACCA. Történelmi multű város — 1608-ban alapították. Az ott gyártott muszlin a korábbi években világhírű volt, de az onnan származó selymet és a sokféle gyapotcikket is világszerte ismerték és keresték. A viszonylag nagy területű város gyorsan fejlődött és jelenlegi népessége jóval meghaladja a félmilliót. Számos hires építészeti emléke, gazdag múzeuma, több modem ipari üzeme és oktatási intézménye van. Bangla Deshnek Daccán kívül még több 100 ezernél nagyobb lélekszámú városa van. Köztük a legjelentősebb és a legnépesebb CHITTAGONG kikötőváros. Kiépítésére az 1947. évi felosztás után került sor, mivel az újonnan létesített határvonal elvágta az országrészt korábbi természetes kikötőjétől, Calcuttától. Idegenforgalmi szempontból jelentős COX’S BAZAR mintegy 100 kilométer hosszúságú természetes strandjával. A trópusi kiima a bőséges csapadék és a termékeny talaj miatt egész éven át gazdag növényzet borítja ezt a területet. A legáltalánosabban elteijedt fa az őszibarackhoz hasonló, ovális,sárgás színű gyümölcsöt termő mangó. Becslések szerint a mangófák száma 200 millió. Ezenkívül számos más trópusi gyümölcsféle is megterem (banán,kokuszpálma,stb). Az ország területének 16 százalékát boritjá erdő. A gazdag növényzet és a kedvező kiima miatt a dzsungelekben bőséges a vadállomány. Vadállatai közül leghíresebb a bengáli tigris. Az utóbbi ötven évben néhány állatfaj — mint például a rinocérosz és a vadbivaly — kipusztult. Bár fejlődése számára a természeti adottságok és a világszerte keresett exportcikk^ juta kedvező feltételeket teremtett, mégis ez a világ egyik legsze - gényebb országa. A gazdasági nehézségeket növelte az országban végbemenő népességi “robbanás” is, aminek következtében ez az országrész a világ legsűrűbben lakott területévé vált. Az egy négyzetkilométerre jutó népesség sehol sincs 50 fő alatt, de bizonyos területeken ennek többszörösét is eléri. Átlagos népsűrűsége több mint hétszerese a pakisztáninak. Az óriási népességű ország élelmiszerellátása e- zért nagy gondot okoz. Évi gabonaimportja jóval meghaladja az 1 millió tonnát, noha a lakosság fő táplálékát, a rizst az ország mezőgazdasági termőterületének 76 százalékán termelik. Kelet-Pakisztán hátrányos helyzete még más vonatkozásokban is megmutatkozik. Például a két országrész együttes vasúthálózatának háromnegyed része, a kiépített közúthálózatnak majdnem kétharmada Nyugat-Pakisztánban van. Mindebből kifolyólag az uj államnak,Bangla Desh' nek súlyos gazdasági nehézségekkel kell szembenézni. Fennállása azonban visszavonhatatlan realitás, es máris a világközvélemény jelentős részének rokon- szenvét és támogatását élvezi.
