Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-10-12 / 39. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Oct. 12. 1972 | Ötszáz évvel ezelőtt létesült Ezeäf siyarerszági könyvnyomda Kereken ötszáz éves Magyarországon a könyv- nyomtatás. Erre a dátumra méltán lehetünk büsz­kék, mert a nyomdászat feltalálása után már húsz évvel későbben, 1472-ben Budán nyomda volt. Ez­zel Magyarország a könyvnyomtatás meghonosítá­sában — Német-, Francia- és Olaszországot kivéve — minden európai államot megelőzött. A nyomda ve­zetőjének, Hess Andrásnak emlékét a róla elneve­zett tér idézi a budai Várnegyedben. <É> Hess András, az első magyarországi könyvnyom­tató — ma már bebizonyitottan tudjuk — Karai László budai prépostnak, Mátyás király alkancellár- jának hívására jött hazánkba. A budai prépost való­színűleg a Swejnheim és Pannasz római könyv­nyomtató cégtől hozta magával Hess Andrást, mi­dőn pápai követségéből hazatért. Az első magyar- országi nyomtatvány, amely Hess András budai nyomdájában készült, a latin nyelven irt úgyneve­zett Budai Krónika: Chronica Hungarorum Rudae, amelynek kolofonja 1473. január 5-töl van keltez­ve. A XVI. és XVII. században semmit se tudtak róla. Csak a XVII. századi könyvleltározás során fedezték fel a maga szolgáltatott adatokat. Később Fraknöi Vilmosnak sikerült új adattal gazdagítani a Hess Andrásra vonatkozó tudást, amennyiben a va­tikáni levéltár oklevélmásolataiból megállapította Hess pártfogójának, “László tisztelendő úrnak” ne­vét Karai László budai prépost, egyúttal Mátyás ki­rály alkancellárjának személyében. Karai László 1470-1471 telén Rómában tartózkodott és elég gazdag volt, hogy a nyomdaalapitás költségeit vi­selje. Hess András budai műhelye csakhamar megszűnt, mert azoknak, akiknek abban az időben Magyaror­szágon szükségük volt nyomdára, inkább a külföl­dön jól felszerelt officinákhoz fordultak és külföl­dön dolgoztattak a legrégibb magyarországi könyv­kereskedők is, akik ezidötájt kezdtek fellépni. 1484-től 1526-ig, a mohácsi vészig Budán már tizen­három könyvkereskedő működött. Hess András budai próbálkozása után ötven-száz éven belül azonban már jó néhány virágzó könyv­nyomtató műhely működött az országban. A svédek már 1559-ben ittak tokajit A “királyok borának” és a “borok királyának” történetéről, Hegyalja szölőkultúrájáról, néphagyo- mányairol és fejlődéséről borolvasókönyvet ir a tokaji helytörténeti múzeum igazgatója. Az első tokaji borolvasókönyv készítéséről tudomást szer­zett dr. Anton Haulik magyar származású koppen­hágai orvos is, aki segítséget nyújtott a 250 oldalra tervezett könyv dokumentumanyagának összegyűj­téséhez. Felkereste a svéd és dán levéltárakat, és kijegyezte azokat az adatokat, amelyek a tojaki bor­ral kapcsolatosak. A Dániában élő magyar orvos feljegyzéséből kiderült, hogy Svédországban már Meghalt RÉVÉSZ JÓZSEF Rövid betegség után, 48 éves korában meghalt Révész József ujságiró, a Magyar Rá­dió és Televízió munkatársa. Olvasóink közül is bizonyára sokan emlékez­nek e kedves emberre, aki részt vett a 70. éves jubileumi banketten is, mint az ENSZ munka - társa. Október 3.-án a Farkasréti temetőben csa­ládtagok, munkatársak, a rádió és televízió sok munkatársa vett végső búcsút Révész Józseftől, a Televízió Híradó elhunyt felelős szerkesztőjétől, külpolitikai kommentátorától. A hamvait tartalmazó urnánál Varga József, a Tv Híradó fömunkatársa méltatta munkássá­gát, s többek között kiemelte azt, hogy fárad­hatatlan ember lévén a szocialista tájékozta­tás ügyét élete utolsó órájáig is hiven szolgál­ta. A Magyar Ujságiró Szövetség nevében Pethő Tibor alelnök búcsúzott az elhunyttól. Mi pedig ezúttal fejezzük ki őszinte rész­vétünket feleségének Magdának és egyetlen fiának. 1559-ben ismerték és fogyasztották a tojaki bort. A hegyaljai borok azonban igen drágák voltak. Egy 1860-ból fennmaradt levél szerint III. Napoleon 200 fiaskó, 1811-ben termett úgynevezett “üstö­kös évjáratú” tokaji bort vásárolt — fiaskónként 50 frankért. Összegyűjtötte a tokaji bor gyógyitó- hatásáról az északi országokban megjelent Írásokat is. Ezek között van az alábbi idézet: “Feltűnően hat ez a bor a szellemi vagy fizikai tuleröltetéstől kifáradt izom- és idegrendszerre. Fogyasztása után az elme újabb munkára képes.” A továbbiakban közli, hogy a tokaji bort milyen betegségek gyó­gyítására használták. A koppenhágai orvos adatait a szerzők felhasználják. A borolvasókönyvet a ter­vek szerint 1973-ban jelentetik meg. Magyar szőnyegek harminc o A keleti országokon kívül Magyarország a klasz- szikus úgynevezett keleti szőnyegek egyik legt -i- gyobb exportőre a világon. A szőnyegeket négy kontinens harminc országában kedvelik és vásárol­ják, Kanadától Japánig. Évente átlag 15 százalékkal emelkedik az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat fcr. galma. A múlt esztendőben több mint 2 milliós forgalmat bonyolított le. Évről évre nagyobb az érdeklődés a kézzel szőtt és csomózott szőnyegek iránt; a klasszikus keleti mintájú perzsa olyannyira ismert a világ minden táján, hogy magyar perzsa­ként emlegetik. Mind több modem mintázatú sző­nyeget is rendelnek a külföldi cégek és vállalatok. Olaszországban a modem, Amerikában a hagyomá­nyos minták iránt nagyobb az érdeklődés. SZIfiETVÁR Ismét fellobbant az emlékláng Zrínyi várának romjain: megidézi a történelmi múltat, Szigetvár eles- tének évfordulóját. Négyszazhat esztendeje már, hogy Európa rette­gett szultánja, Nándorfehérvár, Mohács és Buda le - győzője, II. Szulejmán, 1566 forró nyara utóján tá­bort vert százezres seregevei az Almás patak környé­ki dombokon. Tiv évvel korábban ugyan már megkí­sérelték a törökök a szigeti erőd bevételét, de ku­darcot vallottak. Annál elszántabban készült hát az agg nagyvezér félévszázados hódító uralkodásának megkoronázásara: személyesen irányitotta az ost­romot. Hogy mi történt a maroknyi védórség és a tamado janicsár hadak között az egy hónapon át tar­tó elkeseredett öldöklésben, azt még iskolai tanul­mányainkból tudjuk. Van viszont egy kőműves em­ber, aki a történészeknek is dicséretére váló alapos­sággal, részleteiben is jól ismeri a szigeti veszedel­met. Molnár András, Zrínyi egykori várának mai “felrakója” ez az amatőr történész, aki ha kell, a helyszínen a turistákat is útbaigazítja, elmagyaráz­za, hogyan zajlott le az ostrom, honnét rohant ki, hol rogyott le a három török tarack golyójától Zri - nyi, a várkapitány. András bátyánk ugyanis a ro­mok istápolója, o ragasztja vissza cementes malter­ral a meglazult köveket, borítja be fagyálló téglasor­ral az eredeti falmaradványokat. Tavasztól késő ősz­ig dolgozgat a varudvaron a bástyák tövében. Szuli- man községben lakik. Ez a település csakúgy, mint a szomszédos Turbék, a szultán emlékét őrzi. Itt ta­lálta el Szulejmant egy ágyúgolyó. Ide emelték a sir emleket a türbet — erről kapta a község a magyaro­sított helységnevet. 1566. szeptember 5-én levegőbe repült a Nádasdy bastya. Ekkor mar a vár belső épületeire is átteijedt a tűz. Állítólag ekkor halt meg Szulejmán, de ezt a törökök titokban tartottak. Amikor pedig végképp bebizonyosodott, hogy a lángok és a romok közé szorult magyarok nem számíthatnak külső segítség­re — szeptember 7.-én — Zrínyi Miklós katonáival le­rohant az omladozó várból. Romhalmaz, 25 ezer halott, ez lett a török győ­zelem “eredmenye” s egyben Szulejmán uralkodá­sának vége. — Tanulságos romok ezek — jegyzi meg András bácsi, és gondosan visszailleszti a kilazult téglát a loportorony megmaradt alapján —, vigyázni kell rá­juk. Ünnepelt Szigetvár, nehez időkre, nagy esemé­nyekre emlékeztek a környék lokálpatriótái. irFfi »I v » e e vvvw Ve » '« . 29-től 45 napos , kirándulás Magyarországba ! JET REPÜLŐVEL. '‘rdeklődjön az új leszállított árak felől, ] > úgyszintén a különleges olcsó árak felől, , j ► fiatalok részére. » * Hajóutazások r \ IKKÁ és TUZEX CSOMAGOK < ► megbízható és gyors elintézése CHELSEA : TRAVEL SEMCE : I 222 West 23rd Steet, < | New York, N. Y. 10011 ; | Telefon: WA 4-4500 !

Next

/
Thumbnails
Contents