Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-10-12 / 39. szám
Thursday, Oct. 12. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD s Veszélyben a bölények A 19. század elején 60 millió bölény legelt a nyugati prériken és hegyvidékeken. Sokan vadásztak rájuk abban az időben és az Egyesült Államok haderői helybenhagyták pusztításukat, azzal indokolva, hogy ügy lehet az indiánokat legjobban leigáz- ni, ha elpusztítják legfőbb eledelüket. Azonkívül, a bölény bőréből készült az indiánok ruházata és sátra is. Később külön vonatokon szállították a bölényvadászokat a nagy rónaságon keresztül. Közben a hegyi bölényt az indiánok és a börva- dászok is pusztították, úgyhogy 1903-ban már mindössze csak 25 példány maradt belőlük a Yellowstone területén. Két évvel később a megmaradt alföldi bölényeket oda szállítottak és ezeknek a keverékéből származik az a három csorda, amely még megmaradt. De a Yellowstone Park hires bölénycsordáit most egy újabb veszedelem fenyegeti; ezúttal nem vadászok, hanem marhatenyésztők részéről, akik attól félnek, hogy a parkból elvándorló bölények állataikat Málta-lázzal, brucellosisszal fertőzik meg. Ez a bölénynél gyakran előforduló, baktéria-okoz- ta betegség a szarvasmarha abortálását okozza. Beteg állat tejétől, vagy húsa fogyasztásától emberek is megbetegedhetnek. A Malta-láz tünetei: gyengeség, kimerültség, éjjeli hideglelés, izzadás és általános fájdalmak. A marhatenyésztők azt akarják, hogy a Yellowstone Park közel 700 bölényét tereljék karámba, vizsgálják meg és amelyik brucelloziszt mutat a vérében, azt pusztítsák el. Azonkívül, az elérhetetlen bölényeket vadászok kutassák ki és lőjék le, a többi bölényt pedig mindaddig tartsák bekerítve, mig a szabadon lévőket el nem pusztítottak. A parkveze- töség szakértőinek véleménye szerint, ennek keresztülvitele a bölényeket teljesen kipusztítaná a Yellowstone parkból. A szakértők kihangsúlyozzák, hogy tiz. év óta egyetlen brucellozisz esetről sem tudnak a parkot körülvevő Wyoming, Montana és Idahc állagokban. Mary Meagher, allatbiológiai kutató, semmiféle adatról nem tud, ami támogatna a marhatenyésztők feltevését, hogy a tenyészállatoknál előforduló brucellozisz a bölények fertőzéséből ered. Evek óta tanulmányozza a Yellowstone Park biológiáját és határozottan állítja, hogy a bölények ritkán hagyják el a parkot, 30 év alatt csak egyszer jelentettek elvándorolt bölényről. A park határainak rendszeres ellenőrzésével még ezt az eshetőséget is meg lehet akadályozni. De a marhatenyésztők nem hallgatnak a szakértőkre. Javaslatuk keresztülvitele teljesen véget vetne a szabad természetben élő bölények utolsó maradványainak. Legalább 80 százalékukat el kellene pusztítani, mert lehetetlen lenne kézre keríteni; a park magaslatain, hegyeiben és erdeiben, 3472 négyzetméternyi, elérhetetlen területeken tanyáznak. Csupán a Lamar-völgyben élő, 110 példányból álló kis csordát lehetne talán karámba hajtani. Még a bölény állomány teljes kiirtása sem szüntetné meg a brucelloziszt, amelyet nemcsak a nagyobb emlősök, hanem rágcsálók, legyek és kullancsok is terjesztenek. Ebben a kérdésben a belügy- és a földművelés- ügyi minisztériumok szemben állnak egymással. A parkok a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak e’s ebben az ügyben is a minisztérium támogatása alatt vannak. A földművelésügyi minisztérium amely a brucellozisz kiküszöbölését sürgeti, a park és természetvédelem ügyével nem törődik. A megoldás attól függ, hogy a természetvédelem, vagy a marhatenyésztők kijárói lesznek-e túlsúlyban. "TISZTA TÜDŐ-MOZGALOM" Az NSZK egyik paderborni vállalata havi ötven márkával többet fizet a munkásainak, ha lemondanak a dohányzásról. A “tiszta tüdő” jelszó alatt elindított Önkéntes egészségügyi mozgalom keretében a vállalat munkásainak több mint a fele búcsút vett a cigarettázástól, és mindeddig ki is tartott elhatározása mellett. A vállalat vezetője nem tartja magát egészség- ügyi apostolnak, de soha életében nem dohányzott, és a rossz levegő, az egyre sűrűbbé váló dohányfüst zavarta. Tervbe vett akciója előtt körkérdést intézett dolgozóihoz. Az antidohányzási prémium kilátásba helyezése nagy lelkesedést váltott ki. A kísérletnek egyelőre sikere van, az ipari tanulók sem akarnak cigarettázni. HAJÓZHATÓ A MISSOURI F0LY0 A Missouri felső ága valamikor hajózásra teljesen alkalmatlan volt. Tavasszal rendszerint kiöntött medréből és nagy területeket elárasztott; nyáron annyira kiszáradt, hogy csak apró csermelyekbe fonódott, amiken majdhogy száraz lábbal lehetett átkelni. Most Montanában és a Dakotákban hat óriási vizgát mindezt megváltoztatta. Márciustól az olvadás idejétől, a decemberi fagyokig a Missouri most szépén határolt, szabályosan szélesedő mederben folyik Sioux Citytól St. Louisig, a Mississippivel való csatlakozásáig. Még a legforróbb nyári hónapokban is legtöbbször kilenc láb mély a medre. A szeszélyes folyó azért még most is nehézségeket gördít a hajósok elébe. Hirtelen képződnek benne homokzátonyok és a hajóskapitányok egy pillanatra sem vonhatják el tekintetüket az előttük lévő vizpályától, még jóval Kansas City után is. De nyolc év óta vontató hajók tolnak árúval megrakott dereglyéket egészen Sioux City-ig. Jótékony hatással van ez az egész vidék gazdasági életére és sporthajózáshoz is nagy lehetőségeket nyújt. Sioux City partjait a hajók valamikor, legszívesebben elkerülték. Ma már a nebraskai oldalon a Hüton-marina várja a yachtokat és motorcsónakokat és egy luxushotel, amely előtt 123 sporthajö részére építettek csusztatósóját. Ezek mindig tele vannak és 40 yachttulajdonos várakozik helyre. Egyszerű motorcsónaktól kezdve mindenféle sport- hajo, még 52 láb hosszú hajóház is van itt, amin New Orleansba vagy a Mexicói-öbölbe is el lehet jutni. A nagy hajóállomás, három óriási raktárházzal, gabona-elevátorral, olajat és vegyszereket tároló tankokkal, forgalmas ki- és berakodóhely, műtrágya, só, gabona, faggyú, szója olaj, acél,makulatúra papír szállítmányoknak és Pittsburghból egy szenny- tisztitö telep salakját is idehozzák. A nagy hajóállomás első szállítmányát 1965-ben kapta. A Missouri északi ágában újból megindult hajózás új életet ont az omahai Blair, a nebraskai Nebraska City, a missouri St. Joseph és Atcheson, a kansasi Leavenworth hajóállomásaiba. Csak három előadás!! HUNGARIAN GYPSY ORCHESTRA, DANCERS AND SINGERS NEW YORKBAN Belépőjegyek $ 2.50 - tol $ 7.50 - ig. HOZZA EL fl CSALÁDJÁT, GYERMEKEIT! ^ W 35 tagú magyar cigányzenekar eredeti cigany-dalokat es táncokat mutat be.
