Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-09-28 / 37. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD %i/ svájci kastély arm Sherlock Holmes emlékeit Sir Arthur Conan Doyle, Sherlock Holmes meg­teremtője, egy idő után megunta a sorozat folyta­tását és komolyabb dolgokat akart imi. Naplójá­ban megelégedetten irta, hogy “kivégeztem Holmest, annak ellenére, hogy vele együtt a bankbetétemet is eltemethetem.” A népszerű es sok nyetvre lefor­dított sorozat állandó, biztos jövedelmet jelentett Doyle-nak, de a “Sherlock Holmes Emlékiratai” cimü könyvében az iro a hires detektívet, Moriarty professzorral együtt, “halaiba küldte”. Svájcban, Meiringerhez közel, mindketten lezuhantak egy szikláról. Sherlock Holmes-t azonban nem lehetett ilyen egykönnyen kivégezni; a közönség és a könyv­kiadók a sorozat folytatását kivonták. Conan Doyle végül engedett a nyomásnak és 1902-ben “The Hound of the Baskervilles” címen Sherlock Holmes újabb, izgalmas kalandjáról irt azzal a magyarázattal, hogy az események még Holmes halála előtt történtek. De a Sherlock Holmes kultusz már annyira elhatalmasodotthogy nem lehetett többé abbahagyni és igy 1905-ben megszü­letett a “Sherlock Holmes Visszatérte” és utána meg több más, Holmes detektív regény. Legutolsó munkájához Doyle a következő előszót irta: “Attól felek, hogy Sherlock Holmes is olyan lesz, mint egyes hires tenoristák, akik bár már túlélték tehet­ségük tetőfokát, még mindig megjelennek a közön­ség előtt búcsúelöadásokra. Ennek meg kell szűnni és el kell múlni, mint minden más, valóságos vagy képzelt dolognak. . .így hát, kedves olvasók, mond­junk búcsút Sherlock Holmesnek.” Sir Conan Doyle 1930-ban halt meg, de Sherlock Holmes-nek és barátjának,Dr. Watson-nak emlékét hűségesen őrzi Svájcban a Chateau de Lucens, nem messze Lausanne-töl és a Genfi-tótól. A kastélyt az iró egyik fia és vagyongondozója, Adrian Conan Doyle 1965-ben megvásárolta; halála után 1970-ben múzeummá alakították. Itt latható, eredeti helyre­állításban, a bizarr természetű detektív nappali szobája: szivarjaival a szeneskannában, perzsa pa­pucsába tömött dohányával és a falon, a lövésnyo­mokkal kirajzolt, hazafias “V.R.” monogrammal (Victoria Regina, vagyis Viktória királynő).Terme - szetesen a pipatórium is helyén van, úgyszintén a Stradivárius hegedű, a fogason a vadászsapka, a kör­galléros köpönyeggel. A szobában mindenütt Holmes hires eseteinek relikviái láthatók. A nappali szobán kívül itt van a Conan Doyle Foundation tartalmas emlekgyüjteménye, eredeti illusztrációk­kal, fényképekkel és a Holmes történetekről készí­tett filmekkel. MŰKINCSEKET CSEMPÉSZNEK LATIN AMERIKÁBÓL Louis Echeverria Alvarez, mexicöi elnök 1970- ben egy “kulturális örökségi” törvényt irt alá, amely megtiltja mind a Columbus előtti, mind a spanyol hódítás idejéről eredő műkincsek kivitelét, amelyek Mexico kulturális örökségét képezik. A törvény megszegői 30 évi börtönbüntetést kaphat­nak. Veszedelmes foglalkozás Mexicóból, vagy Guate­malából műkincseket kicsempészni. Habár a csem­pészek közül sokat letartóztatnak, a többiek tovább folytatják az üzelmet, mert a vele járó haszon meg­éri a kockázatot. A csempészetet lehetetlennek látszó összekötte- tesek segítségével hajtják végre. New-yorki és euró­pai szakértőkkel működnek közre, indiánokat és más helyi lakosokat keresnek, akik ismerik a leg- elrejtettebb helyen lévő Maya romokat és mester­embereket bérelnek fel a nagy tárgyak feldarabolá­sára. Szélhámosokkal tartanak fenn összeköttetést, akik a határőröket megvesztegetik. E műkincsek new-yorki, párizsi és londoni galé­riákban találhatók, ahol egy sokezer éves műkincs gyakran 500,000 dollárért kel el. Az Egyesült Államok 1970-ben egyezményt kö­tött Mexicóval az ilyen becsempészett műkincsek visszaszolgáltatására A Mexicóval kötött egyezmény­nek nincs sok eredménye. Csupán annyi, hogy egyes múzeumok, mint a new-yorki Metropolitan és a Brooklyn Museum egyes műkincseket az ere­deti országnak visszatérített. Egy törvényjavaslat van a kongresszus előtt, hogy az Egyesült Államok nem fogad el Columbus előtti műkincseket az illetékes kormányok helybenhagyá­sa nélkül. A helybenhagyási dokumentum nélküli műkincseket elkoboznák és az országoknak, ahon­nan erednek, visszaadnak. PUS27ULÓBM /) BÓDÉM ló A Nyugat-Németország- gal, Svájccal és Ausztriá­val határolt Bodeni -tó, többet “öregedett” az u- tóbbi két évtized alatt, mint az elmúlt 12 ezer év folyamán. A tó, amely kb. 3 millió főnyi lakos- ság legfőbb vízellátója, látszólag “egészséges”-nek tűnik: fodros hullámú fe­lülete szép időben kékén túndöklik és izes halak is még bőven tenyésznek benne. Sekélyes ágait is még csak ritkán lepi el a lebegő, nyálkás moszat. De a Bodeni-tó sokkal rosszabb állapotban van, mint gondolnánk. A bele ömlő foszfátok, nitrátok és más tápérték'ú vegyszerek “robbanásszerű” biológiai változást hoz­tak letre, megbontottak a tó életfolyamatát. Elsza­porodtak az algák és a plankton, — a vízben lebegő apró szervezetek tömege. (Ugyanez a baja az Erie- tonak is.) A Bodeni-tavat körülvevő országok elnépesedésé- böl az ipari fejlődésből kifolyólag, a tó foszfát tar­talma, amely 1935-ben zéró volt, jelenleg köbmé­terenként 40-50 milligrammra emelkedett. Dr. Ru­dolf Zahner, nyugatnémet biológus reméli, hogy a szűrőállomások építésének elterjedésével, amelyek a tóba ömlés előtt a szennyvízből kiválasztják a fosz­fátokat és más veszedelmes anyagokat, legkésőbb 1975-80-ban a tó további romlását megakadályoz­zak. A környéki nagyvárosok 1976-ban már szenny­víz feldolgozó és tisztitó üzemekkel lesznek felsze­relve. Állítólag törvényt hoznak az olajat kibocsátó motoros hajók és csónakok betiltására. Jó időben jelenleg közel 20 ezer ilyen motorral ellátott hajó cirkál a tavon, egyre több olaj szennyeződést adva a tófeneken már eddig lerakodott 600 metrikus tonna petróleum termékhez. A folyam-szennyeződéssel ellentétben, a tavak biológiai egyensúlyának elrontása megváltoztatha­tatlan, de talán még mindig van esély a Bodeni-to- ban az ilyen katasztrófa elkerülésere. Városépítés a sztyeppéken Az észak-kazasztáni szűz földek feltörésének kez­detétől — 1954 tavaszától — számítva a városok szá­ma megketszerezodótt a Szovjetunió ezen vidékén. Különösen gyors fejlődés előtt all Celinograd, Kusztanaj és Pavlodar. Tizenöt-husz év múlva e vá­rosok lakóinak száma 300—350 ezer lesz, kétszere­se a jelenleginek. Ezt a fejlődést az iparosodás in­dokolja. Pavlodarban például traktorgyár és alumi- niumkombinát, vegyikombinat es olajfinomító épül, Celinograd a gépgyártás, Kusztanaj a könnyűipar fellegvára lesz. A városokat erdősávok védik a sztyeppéi por - fellegektol. A kutatók — a legszigorúbb egészség- ügyi követelményeket kielégitó — vizet találtak a városok számára, elegendő mennyiségben. Jelenleg a szűz földi városokban egymillió ember el, az összlakosságnak mintegy egynegyede. Thursday, Sep. 28. 1972

Next

/
Thumbnails
Contents