Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-09-28 / 37. szám

Thursday, Sep. 28. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Felkutatják a tengerfenék titkait A Massachusetts-i Woods Hole Oceonographic Institution-ból kiindulva, a Maine-öböltől északra, 24 órás tudományos expedícióra ment a Knorr kutató hajó. Célja volt az óceánfenék kivizsgálására szóló uj módszerek kidolgozása. Húsz óceántudós vett részt a munkában és ezeken kivül, a Texasi és Hawaii egyetemek tudósai és tanulói is jelen voltak, mint megfigyelők. A U.S. Tengerészet, egy olajvál­lalat és több, tengeralatti technikában érdekelt mér­nöki vállalat képviselői is részt vettek a munkában. A személyzet munkájának egyik része abból állt, hogy egy 110 láb hosszú vasrudat, két tonnás súly- lyal megterhelve az óceán fenekébe löktek. Utána, megkönnyebbülve látták, hogy a kábel végén a vas­rúd kiemelkedik, becses zsákmányával: a tengerfe­nék talajából hatvan lábnyi mintával,a tengermeder rétegeinek függőleges metszetével. Korábban egy sárga, bombaformáju, “Hal”-nak nevezett szerkeze­tet bocsátottak le kábelen, utána egy villogó alkot­mányt, amely rendszeres időközökben áramot bo­csát keresztül a tenger vizen. A Woods Hole kutatócsoport tudósai remélik, hogy a csőben lévő iszapmintákat összeegyeztethe­tik a tengerfenék bizonyos mélységeiből eredő visszhangok jelzőivel. Ebből a jövő tudósai meg­állapíthatják, hogy milyen talaj milyen jelzőket ad. Ezekből a jelzőkből pontosan megismerhetik a fe­nék fizikai jellegzetességeit. A geológusok ebből gyorsan következtethetnek a tengerfenék történel­mére és formálódására. A mérnökök számára a ku­tatás a tengerfenék szilárdságának gyors megállapi- tására vezethet, amely a tengerfenékhez horgony­zott építkezésekhez szükséges. A Tengerészeinek katonai szempontból fontos a kutatás. A tengerfenék teherbírásától függ, hogy tengeralatti elhárító berendezéseket és más hadi jellegű felszereléseket elhelyezhessenek, nagy hadi­hajók a mély vizekben rakományokat felvehessenek vagy leadhassanak és szeizmikus mérésekkel irá­nyítva, a tenger fenekére óriás horgonyok belövé- sével, a mély tengeren “kiköthessenek”. A világ több részén egyre növekvő érdeklődés a Az idén volt 100 éve, hogy a kongresszus formá­lisan “Nemzeti Park”-nak minősítette a Yellowstone folyó mentén elterülő, csodálatos természeti szép­ségű vidéket. Az évszázad folyamán a kongresszus 37 más, eredeti természeti szépségében megmaradt területet, valamint 8 tengerparti és 4 tóvidéket “nemzeti park”-nak nyilvánított. Ezek csupán a közönség élvezetére szolgáló védett területek let­tek, amelyeken törvény szerint nem szabad épít­kezni, melyeket nem szabad megváltoztatni, fenn­maradásukat veszélyeztetni. Most, 100 évvel később azonban ezek a nemzeti parkok nemcsak a hátizsák­kal gyalogló turisták élvezetét szolgálják, hanem utazási ügynököknek, kereskedelmi kamaráknak kü­lön jövedelmet jelentenek; autózók keresztül hajta­nak rajtuk, tudósok biológiai kutatásokat végeznek bennük. Mindeddig az volt a célja a parkszolgálati hiva­talnak, hogy minél többen keressék fel az országos parkok&t. Megfelelő szolgálatokat, campingeket létesítettek a parkokban, motelokat építettek, úgy vizfenéki olaj feltárására is serkenti az ilyen kuta­tásokat. Ehhez nagy méretű tengeralatti építkezések kellenek, tengeralatti fúrások és a fenékhez hor­gonyzott olajtankok létesítésére. Tengeralatti olaj­tankot már építettek a Perzsa-öbölben. Az óriás tankok kis kikötőkben nem férnének el, s a tenger­fenéken lehorgonyozva, partmenti tankokba töl­tenék az olajat, amelyet aztán csövön vagy hajón szállítanának a partra. A távoljövöben messzebbmenő módon tervezik kihasználni a tengerfenéket. Nukleáris reaktorokat horgonyoznak le a mélybe és még az is lehetséges, hogy lebegő alagutakat horgonyoznak le az óceán fenekére. Ilyen alagutat már javasoltak Szicíliának del Olaszországgal való összekötésére. Hat ügynök is volt a Knorr fedélzetén, óceánkutatb felszerelési gyárak képviseletében. A csöves tengeralatti fúrásokban a Szovjetunió vezet: közel 90 láb mélyről hoztak fel mintákat. Az amerikaiak mindössze 70 láb mélységre voltak képesek lehatolni. A U.S., a Szovjetunió és Japán vannak első helyen az óceánfenék tanulmányozásá­ban. A Knorr tudósai partraszállás után a csövet 10 láb hosszú darabokra vagdalják és a benne lévő iszapot különféle szempontból tüzetesen áttanul­mányozzak. A Knorr legközelebbi útja az északi Atlanti-óce­ánra vezet,a Geosec nevű nagyméretű oceanográfiai program keretében. Ezúttal nem a tengerfeneket, hanem a tenger vizet tanulmányozzak. Vízmintá­kat vesznek Izlandtól Antarktikáig, annak megálla­pítására, hogy az óceán áramlatok milyen gyorsan keverednek. Az eredményből megtudhatják, hogy a tengerbe öntött salak anyagok milyen gyorsan oszlanak szét. Az óceánográfiai kutatások költségesek és sok nehézséggel járnak, de csak egy csöppnek látszanak a tengerben ahhoz képest, amit az űrkutatásokra költenek. Mint az egyik óceánográfiai tudós meg­jegyezte: “Sokat eltűnődöm azon, hogy mennyivel többet tudunk a holdról, mint az óceánról.” Vágó Klára hogy egyes helyeken szinte zsúfolttá tették a vala­mikor csendet, nyugalmat és áhítatot árasztó helye­ket. A parkszolgálat ma már újfajta elvek szerint próbálja megvédeni a nemzeti parkokat. Megszün­tették az erdőségekben az új utak építését, a zsú­folt turistahelyeket kitelepítették. Ma már turista szállásokat lehetőleg a parkok területén kivül állí­tanak fel. A sokat vitatott új tervek között van, hogy a Yosemite völgyben például a levegöszennye ződés elkerülésére betiltják a privát autók haszná­latát és csak buszok járatát engedélyezik. A parkok zsúfoltságának elkerülésére az országos parkrendszert kiterjesztik és több védett parkterü­letet nyitnak meg. Sajnos, már nagyon kevés erede­ti östermészet maradt meg, amit védeni lehet. A fennálló parkokat minden oldalról veszély fenye­geti. Ipari, fafeldolgozási, bányászati célokra egyre nagyobb területeket próbálnak kiharapni belőlük. Csak a természetvédők legnagyobb ébersége és a kö­zönség aktív közreműködése érheti el, hogy erőtel­jes törvényekkel tiltsanak meg minden kísérletet foltokkal mutatják egyéniségüket A farmernadrágok a fiatalságot az egész világon meghódították. Tudja a jóég miért, de lehet azért, mert ezek a kék, agyonmosott, fakult és kirojto- zott nadrágok mindent kibirnak; nem kell rájuk vigyázni és viselőjük szabadon, fesztelenül érezheti magát bennük. Aránylag olcsók is. A farmernadrágok viselése a felnőttek részéről nagyon sok vitára adott alkalmat. Jobb és baloldal­ról támadták a “blue jean” viselőket, hippiknek, laza erkölcsieknek, mosdatlanoknak tekintették. Ma mar, mikor az u.n. tiszteletremeltó divatkörök­be is behatolt a blue jean viselése, valamennyire megenyhült a hangulat irántuk. Inkább csak jóin­dulatú beletörődéssel hümmögnek a felnőttek a kék- nadragos fiatalokra. De a fiataloknak más veleme-’ nyúk van a farmernadrágról. Nem tudnak nélküle élni és újabban saját egyé­niségüket a nadrágra varrt különböző foltokkal fe­jezik ki. A foltok először szükségből kerültek a nadrágra. Arról szó sem lehet, hogy egy ilyen nad­rágot eldobjanak. Sót, minél fakóbb és viseltesebb, annal jobb. A viharvert nadrágok olyanok lettek mint a jól kitaposott cipó’k. Sok családi veszeke­désre adtak okot, amikor az anya már szemétbe dobta a lánya elrongyolódott, kifakult nadrágját. A lány kikereste a szemétből és “megmentette” a becses holmit. A nadrágra varrt dekorativ foltok értelme sok­szor megmagyarázhatatlan és titokzatos a szemlélő számára. Kezdőbetűk vagy szótagok a boy vagy girlfriendnek a nevét jelenthetik. Sokszor békeszim­bólumot vagy politikai jelvény t varrnak a nadrágra, vagy egy egyénileg feltalált jelszót, vagy felfordi- tott amerikai zászlót, a háború és a rendszer elleni tiltakozásul. Ne lepődjön meg senki, ha ilyesmit lat: a foltoknak, viselője számára, bizonyára van valami értelme. a parkok megrontására, területük felszabdalására. A parkok területét, szépségét, tisztaságát veszélyez­tető’ minden egyes behatolás földünk megmaradt kincseit menthetetlenül pusztítja. Az elpusztult ös- természetet semmivel sem lehet pótolni. MEG KELL MENTEM A TERMÉSZETES PARKOKAT

Next

/
Thumbnails
Contents