Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-24 / 8. szám

Thursday, Feb. 24. 1972

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Pitseolak: Építők

5

I APRÓSÁGOK I

Kovács Erzsi rovata f

Hosszú haj rövid esz. Ezzel a csúnya megjegyzéssel bosszantottak a férfiak a nőket, hosszú ideig. Csakis a nőknek szólt ez a lekicsinyitő szólásmód, mert azelőtt ( nem is olyan régen) csak a nőknek volt hosszú haja.

Persze volt néhány férfi is, aki hosszú hajat viselt, de azok kiváló emberek voltak, vagy zenészek, vagy költők, stb.

Most aztán megfordult a világ. A nők többsége rövid hajat visel: ha nagyon muszáj, ha valami nagy bál, vagy koncert vagy valami nagy estély van, akkor felvesznek egy szép parókát. Amilyen színűt akarnak és amilyen formájút. Nagy választék van benne.

Most nem tudom, hogy mi lesz? Mi nők,kezdjük enekelni, hogy “hosszú haj, rövid ész” és a férfiak fognak bosszankodni?

Nekem soha nem volt nagyon hosszú hajam, de most egész rövid frizurát hordok. Az unokáimnak azonban hosszú hajuk van. A nagyobbik fiúnak nem annyira hosszú, mint inkább göndör a haja, de a kisebbik fiú, (16 éves) világos barna, hosszú hajat hord. Hullámos, szép haja van, nem tudom, hogy illik-e azt mondani, hogy “még egy lány is elhordaná.” A legkisebb unokám, a Julie 7 éves. Gyönyörű két copfja volt, amit most levágtak. A kis Julie úgy mondta meg nekem, hogy levágták a haját, hogy “independent lettem”. Vagyis önálló. Most már saját maga tud fésúlködni.

Se a nők, se a férfiak hajviselete nem nagyon erdekelne, de valahogy az az érzésem, hogy ez az egész új divat a nők egyenjogúságát jellemzi, mert egyrészt minket, nőket utánoznak, másrészt soha többet nem mondhatják, hogy “hosszú haj rövid ész”. Mi mondhatjuk.

HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT,

J szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni.

Egy évre $ 10.— félévre $ 5.50.

| Megújításra:*..............................................

J Naptárra: $?.....................................................

I Náv: .................................................................

j Cím: .................................................................

| Város:..................................Állam:................

J Zip Codo:..................

I AMERIKAI MAGYAR SZÓ

| 130 East 16th Stroot, Now York, N.Y. 10003

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

amelyekben helyükön maradtak a berendezési tárgyak, a bútorok, eszközök. A leletek bizonyították, hogy Herculanum nem kereskedőváros volt, hanem a pihenés székhelye. A tengerparti villák teraszain gazdag római urak kerestek megújulást a hajszolt élet után.

Ez a vidék még egy tanulságot nyújt, azt hogy a gorög és a romai kultúra mennyire összefonodott. Amikor napvilágra kerültek az ókori szobrok, késői mozaikok, nemcsak a nagy művészet érezhető, hanem az is, hogy a két nép élete mennyire egybefonódott a művészettel. Az igazi kapcsolatot görögök es rómaiak között — ez jelentette.

MŰVÉSZET

HÓBAN- FAGYBAN

okét is megermtette a mi kultúránk, civilizációnk szele. Tanítók művészek keresik fel ókét, helikoptereken érkezik gyógyszer, sok, eddig ismeretlen ennivaló és szerszám. S lassan az eszkimók művészété is átalakul, most már rajzolnak és rézmetszeteket is készítenek, igy örökítve meg mindennapjaikat hiedelmeiket, tőlük oly távoli és mégis mélységesen emberi művészettel.

És újra meg újra nekivágnak a tengernek apró lélekvesztóikkel, a végtelen hómezóknek kutyaszán jaikkal, hogy hóviharok kavargása közben is kicsikarják a természettől — a mindennapi életet.

(marty)

Mikor találkoztam először eszkimókkal? <

Jő harminc éve. Kamaszkori karácsonyon kap- s tam egy könyvet, amelynek egyik hosszú passzusa I ezt a címet viselte: Nansen utazása lábszánkón Grön < landon keresztül. Lábszánkon, vagy ahogy manap- I ság mondjuk: sítalpakon. A könyv már akkor is ö- I reg volt, most újra fellapoztam: 60 éve adták ki. I Nansen kalandjaiból lehetett megtudni, hogyan él- < hetnek emberek, véget nem érő nappalok és véget nem erő éjszakák váltakozásában odafent, túl a sark- 1 körön, ahol nincs szükség fridzsiderre, s még ma j sem létfontosságú a televízió, a telek több száz négy- I zetkilometeres is lehet, a ház jégkockákból épül, s talán mégis több a fóka, mint az eszkimó. Nincs' villany, otthon készül a bőrruha, s még a hőmérő is dideregne — ha lenne.

Az Egyenlítő elzárt dzsungeljeiben, Brazíliától a Fülöp-szigetekig élnek törzsek, kókorszaki állapotban, de mégis olyan tájakon, ahol a termeszei nagylelkű az emberhez, vadon termi gyümölcseit, nincs gond ételre, fűtésre, ruhára. Süt, süt a nap.

Odafent?

Szibéria és Grönland között ezer kilométerekkel mérhető távolságban, szétszórt törzsi közössegekben annyi ember él, mint egy közepes városka lakos - sága:60 ezer eszkimó.

“Inuit” — igy nevezik magukat, s ez a szó any- nyit jelent, hogy: ember. Szigorú világ ez. A kér- hetetlen természettel vívott harc ott is megtermi a maga mítoszait, mint az afrikai őserdőkben. Mert hat kik is védhetnek meg a fagyvilág emberét a jegesmedvevei szemben, kik küldhetnek kidőlt fatörzseket a tengerárak segitsegevel partjaikhoz, kik adhatnak bőséges fókaáldást, ha nem a titokzatos szellemek? Es kiknek az ártó szándékaitól kell megóvniuk magukat, ha nem a démonokétól?

Évezredek óta csontból, köböl faragjak ki különös istenségeiket, de az utóbbi évtizedekben mar

Holt városok kincsei

mikor a Vezúv időszámításunk után 79-ben eltemette ezt az életet, megfagyasztotta a város arcár az ókor mosolyát. De a Fórum hátterében a Vezúv füstölgő kúpjával a templomok, a színházak, boltok, kocsmák, műhelyek, kertek és lakások romjain keresztül még ma is átcsillan a régi szépségek halvány emléke. A legújabb ásatások a meglepetések egész sorát hozták. Emeleteket, emeleti teraszokat, szállodákat tártak fel, új és érdekes mozaikok, festmények, szobrok, ékszerek kerültek elő. Az egyik legcsodálatosabb emlék, Loreius Tibultinus háza szökokúfiaival, vizjátékaival, szobraival és kápolnaival.

Herculanumot láva temette el. Ugyanabban az évben, amikor a hamu beborította Pompeit. 1719-ig nem is nyúltak a halott városhoz, akkor kezdtek aknákat és alagűtakat ásni, hogy hozzáférhessenek kincseihez. Tény, hogy sok márvány és bronzszobrot hoztak napfényre, de talán ennél is nagyobb értéket jelentett az 1806 könyvtekercs, a görög filozófusok hagyatéka. Később a munka szünetelt, 1927-ben folytatták, akkor tíz évig tartott. Feltárták a varos tengerparti részét, a fényűző villákat,

Nehez eldönteni, hogy Róma után melyik olasz város ragadja meg leginkább a látogatót. Róma elmondja a történelmét, hogy a népvándorlás hullámzásában is szakadatlan sorban hömpölyögtek át rajta a népek, a szárazföld és a tenger ontotta az északiakat, a keleti lovasokat, de Róma állta a rohamot, a sokszor hívatlan látogatók eltűntek, az örök város I fennmaradt.

Azután itt vannak az úgynevezett halott városok, i melyek azonban mégis élnek. Pompei, Herculanum, Ostia és Paestum. Négy arca az ókori világ városainak. Mind a négy másféle, s mind a négy páratlanul érdekes. Pompei a dél-itáliai hellenisztikus kisváros, Herculanum egyik része halászfalu volt, másik főúri villák sora, a nápolyi öböl kék vize felett. Paestum a görög fennség ittfelejtett emléke. Ostia az ókori kikötök és kereskedővárosok egészen eredeti és magában álló típusa.

Pompeit kispolgárok, jómódú iparosok és kereskedők lakták. Gondatlan, mosolygó város volt, Vénusz lakhelyének nevezték. Fennmaradt falképei, a falakba karcolt feliratok, a lakosok optimizmusáról beszélnek, kétezer év messzeségéből.