Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-17 / 7. szám
Thursday, Feb. 17. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZ6 — HUNGARIAN WORD 3 HAMIS VÁD, SZIDALMAZÁS VAGY HAZAÁRULÁS H.R. Haldeman, Nixon elnök “jobbkeze”, aki közelebb áll hozzá politikailag, és minden más tekintetben, mint bárki más, T.V.-nyilatkozatában azzal vádolta a demokrata párt azon vezetőit, akik bírálni merték Nixon elnök legújabb “békejavaslatát”, hogy kritikájuk egyenlő az ellenség tudatos támogatásával. E kijelentést követően azonnal felmerült a kérdésisaját véleményét hangoztatta-e Haldeman, vagy Nixon elnökét? Az ELLENSÉG TUDATOS TÁMOGATÁSA u- gyanis a lehető legnagyobb vád, amit egy polgár ellen felhozhatnak, mert az nem más, mint HAZA- ARÚLAS. Nixon elnök sajtómegbizottja először azzal válaszolt a felháborodott demokraták kérdésére, hogy Haldeman nem szükségszerűen Nixon véleményének, hanem sajátjának adott kifejezést. Pár napra rá azonban Nixon elnök hivatalos nyilatkozatot adott ki, melynek lényege nem különbözött Haldeman álláspontjától. Nixon nyilatkozatában a következőket mondotta: “A jelenlegi adminisztráció megbizottainak az egész ország tekintélyével és erejével kell képviselni az Egyesült Államokat a párisi konferencián. NEM SZABAD, HOGY BÁRMI IS TÖRTÉNJEK AZ AMERIKAI POLITIKAI PORONDON, AMI CSORBÍTANÁ TEKINTÉLYÜNKET. Túl sok élet forog kockán. Megbizottaink nemcsak a jelenlegi adminisztrációt, hanem az egész Egyesült Államokat képviselik.” Ezen elnöki kijelentésnek a lényege az, hogy nem szabad az adminisztráció által javasolt “béketervet” kritizálni, mert az — szerinte — aláásná a párisi konferencián részvevő delegátusok tekintélyét. A helyzet azonban az, hogy a Nixon adminisztráció delegátusai nem képviselik az amerikai nép többségének álláspontját a vietnámi kérdésben. A kritizáló demokrata politikusok álláspontja sokkal közelebb áll az amerikai nép többségének álláspontjához, mint Nixon elnöké. Nixon, Haldeman és Rogers külügyminiszter szerint McGovern, Muskie és a többi demokrata szenátor torpedózta meg Nixon “békejavaslatát”. Ez azonban szemfényvesztés, mert ezek a demokrata politikusok csupán a saját egyéni békejavaslatukat tárták az amerikai nép elé, mely előbb vezetne a vietnámi háború politikai úton való megoldásához, mint Nixon javaslata. Nixon kebelbarálja, Nguyen Van Thieu ismételten kijelentette, hogy mig ö ül az elnöki székben, addig a Nemzeti Felszabadító Front, amit Thieu kommunistának tart, semmiféle politikai tevékenységben nem vehet részt. Thieu “elnök” ezen álláspontja homlokegyenest ellenkezik Nixon azon javaslatával, hogy Thieu lemondása után Dél-Vietnámban minden politikai árnyalat résztvehet a választásokban. Ha tehát valaki hazaárulást követ el, akkor nem a kritizáló demokraták azok, hanem Nixon elnök és az öt támogató “hirdetési ügynök” . (Haldeman hir detési ügynök volt, mielőtt Nixon kinevezte öt a Fehér Ház vezérkari főnöki tisztségébe.) Továbbá, ha Haldeman meggyőződése az, hogy a Nixon javaslatot kritizálok valóban TUDATOSAN TÁMOGATJÁK AZ ELLENSÉGET, akkor elemi kötelessége volna vádat emelni ellenük hazaárulás miatt. Ha ezt nem teszi, akkor támogatja a hazaárulókat, ami egyenlő magával a bűnnel, vagy még annál súlyosabb. Biztosak lehetünk azonban, hogy Haldeman semmit, de semmit nem tesz a kritizálok törvény elé idézésében, még pedig azért, mert tudja, hogy MINDEN SZAVA NEM EGYÉB, MINT ROSSZINDULATÚ RÁGALOM. Ilyen módszerrel óhajtja Nixon elnök elhallgattatni a szabad eszmecserét, a szabad kritikát. Dyen módszerrel óhajt a Fehér Házban maradni még négy évig. Nixon elnök élvezettel szemléli, amint Haldeman, Agnew és Rogers sarat hánynak demokrata ellenfeleikre. NEW YORK, N. Y. Tiltakozó tömeggyűlést rendez az “American Association to Combat Fascism and Anti-Semitism” a fasiszta Jewish Defense League terror-aktivitása ellen. A gyűlés szerdán, március elsején este hat órakor lesz a Marc Ball Room-ban (27 Union Square, a 15. és 16. utca között.) • WASHINGTON, D. C. Nixon elnök kijelentette: ellenzem az iskolásgyermekek autóbusszal való szállítását az iskolák integrálása érdekében. Győztek a ra kodé - mu kasok SAN FRANCISCO, Cal. A Csendes Óceán menti 24 város 15,000 rakodó munkása sikerrel fejezte be 123 napos sztrájkját. Az új szerződés megállapítja, hogy a munka mely részét végezzék a rakodó és melyiket a szállító munkások. Ez megoldatlan kérdés volt az utolsó tiz esztendőben. A munkások az első évben 72 cent órabérjavitást kapnak, mely öt dollár órabért jelent részükre. A szerződés második évében újabb 40 cent béremelésre jogosak. Hetenként 36 órai munka, vagy annak ellenértéké van munkabérben biztosítva a szerződés idejére. Ugyancsak felemelik a dolgozók nyugdiját és előnyösen módosítják a kórházi és orvosi kezelést. A munkáltatók és a kormány közös ereje elégtelennek bizonyult. A hosszú harc a munkások győzelmével végződött. MOST 1600 Az ország legnagyobb acélvállalatának, a U.S. Steel Co.-nak az igazgatósága úgy találta, hogy a Minnesota állami Duluth-ban lévő üzeme nem hoz eleg hasznot. így elhatározták, hogy lezárják az üzemet. 1.600 munkás veszti el munkáját. 1600-al emelkedik azok száma, akik dolgozni kivannak, de nincs rá lehetőségük. Hol van a vállalat felelőssége azok iránt, akik évek hosszú során át dolgoztak a duluthi üzemben? Akik munkájából a vállalat részvényesei évek óta jutalékot húztak? Hol van a társadalom felelőssége polgárai iránt? A munkájukat elvesztett dolgozók megkapják fel éven át a munkanélküli biztosításukat, de mi lesz azután??? WASHINGTON SZÜLETÉSNAPJÁN Az Egyesült Államok első elnökének születésnapjára ugyanolyan hálás érzelmekkel gondol az amerikai magyarság, aminövel az amerikai nép többsége. Jellemének szilárdsága, igazi hazafiassága, a forradalom igazába vetett rendületlen hite tette lehetővé az amerikai szabadságharc győzedelmes befejezését, az új köztársaság szilárd alapokra helyezését. A fentiek mellett Washington születésnapja, neve említése s az általa vezetett forradalmi háború az amerikai magyarok szivében felidézi a viszonylag szerény, de dicsőségteljes szerepet, amelyet a magyar nép fiai töltöttek be az Egyesült Államok szabadságharcában. A harc kimenetelét az Egyesült Államok javára eldöntő, s a Lafayette által vezérelt önkéntes hadseregben számos hazánkfia is harcolt. A közkatonák neveit sajnos nem örökítették meg, de a tisztek között ott találjuk Kovács Mihály, Washington első lovas regimentjének vezérezredesét, a Polarecky fivérek.s hírneves utazó, Benyovszki Móric öccsének, Ferencnek neveit. Kovács Mihály 1779 Május 11-én halt hősi halált Charleston, S.C. ostromában. Az amerikai magyarságnak már régen egyesülnie kellett volna, politikai és világnézeti különbségre való tekintet nélkül Májusi 1-énekaz amerikai magyarság nemzeti ünnepévé való tételében. De egy jo ügy érdekében soha nem késő cselekedni. Deák Zoltán
