Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-10 / 6. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Feb. 10. 1972 napig keringene a Föld körül 800 mérföld magasságban, két személyzettel és két utassal a pilótakocsi- ban, de teherhordó részében 12 utas is elférhetne. Az ingahajó szolgáltatása, hogy emberi személyzetű űrbéli laboratórium legyen, ahonnan a Föld minden részét meg lehet figyelni, az időjárást tanulmányozni; súlytalan helyzetben új gyártási mód - szereket lehetne benne kidolgozni és asztronómiai tanulmányokra is alkalmas lenne. Ember nélküli mübolygókat küldhetnének ki róla és javítóműhelyében az oda visszatérő mübolygókat megjavítanák. A NASA 5.5 milliárd dollárra becsüli kidolgozásának költségeit, de előre nem látott költségek miatt az ára 6.6 milliárd dollárra vagy még többre is felmenne. Két hajó építésével kezdenék, de később még három másiknak a megépítését remélik, melyeknek mindegyike 300 millió dollárba kerülne. A NASA szerint százszor lehetne útra küldeni az inga-hajót, mielőtt tönkremenne és azt állítja, hogy ezzel az Űrrepülések költsége a jelenlegi fontonként 600-700 dollárról 100 dollárral csökkenne. De emellett az eddig tervbevett űrrepüléseket is folytatnák. Az Apolló repülési sorozatnak ez év decemberében lesz vége, az Apolló 17 kilövésével. Jövőre a Skylab nevű, keringő űrbéli laboratóriumot inditják útnak, melyet asztonauták három emberből álló csoportjai látogatnak 8 hónapon át, mindegyik csoport kb. 2 hónapig fog tartózkodni az ürlaboratóriumon. A NASA ingajáratu űrhajóján vinnének személyzetet egy majdan létesítendő űrállomásra. Arra is gondolnak, hogy úgy tervezik meg ezt a szerkezetet, hogy szovjet űrhajókkal is tudjon összekapcsolódni. Nagyon sokan elitélik és ellenzik az ingajáratu űrhajóra az óriási költekezést akkor, amikor az országban a legszükségesebb dolgokra megvonják a költségeket és egyre nagyobb terhet rónak az adófizető polgárokra. De tudományos szempontból is kifogásolják többek között olyan nagynevű tudósok, mint Dr. James Van Allen, a Földet övező Van Allan kisugárzási öv felfedezője és Dr. Thomas Gold, a Cornell egyetem rádiófizikai és űrkutatási központjának a direktora. Az egész tervet kétes tudományos értékűnek tekintik. Nixon elnök helybenhagyta a National Aeronautics and Space Administration /NASA/ tervét, hogy a következő 6 év folyamán, 6.6 milliárd dollár költséggel űrbéli ingajáratú hajó megszerkesztését dolgozzák ki. Nixon elnök azt jósolja, hogy, ez a rendkívül bonyolult szerkezetű űrbéli járat “megszünteti az asztonautika asztronómikus költségeit” és az erre fordítandó kiadások már az 1973 évi költség- vetésben benne vannak. De a szenátorok közül többen máris elesen felszólaltak az ingajárat kidolgozása ellen. Walter Mondale, Minnesota-i szenátor, a hírhedt szuperszonikus transzport-nál. az SST-nél is sokkal rosszabbnak minősítette az ingajáratot. William Proxmire, Wisconsin-i szenátor pedig azt mondotta, hogy “óriási tévedés lenne” ezt megépíteni és a költségvetés “hihetetlen pazarlásáét jelentené. Nixonék azzal érvelnek, hogy a tervek kivitelezése 50 ezer munkaalkalmat teremtene az űrrepülő iparban, ahol jelenleg 200 ezer dolgozó van munka nélkül. Az elnökválasztások előtt ezzel szándékszik Nixon csábítani a szavazókat. Aranybánya lesz majd valamelyik nagyvállalatnak, hogy melyiknek; azt a jövő nyáron fogják eldönteni. Az ingajáratú hajó sokoldalú jármű lenne. A tervek szerint, mint rakétát lőnék ki a térbe, bolygó módjára keringene és mint repülőgép térne vissza a Földre. 1976-ban lenne készen az első próbákra és 1978-ban első rendes pályáját futhatná be. Startrakétával indítanák meg, 178 láb magasságban a rakéta leválna és valahol a tengerbe esne. A hajót ekkor három oxigén-hidrogén motorja hajtaná pá- lyaűtjára. A delta-szárnyú, DC-9 nagyságú hajó 30 »OOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOO00000000000000000« ANGLIÁBAN IS pályán 250 mérföld óránkénti sebességgel halad. A próbajárat London és Nottinghamshire között futott. Minden iparilag fejlett országban építenek modern vasúti hálózatot. Miért nem a USA- ban?? SZOVJETUNIÓ MEGBECSÜLI TUDÓSAIT A szovjet tudósoknak nincs gondjuk arra, hogy honnan kerülnek elő a kutatásokhoz szükséges ősz- szegek és amiatt sem kell aggódniuk, hogy pénzszűke miatt abba kell hagyniok fontos tudományos kísérleteiket. A Szovjetunió nagyra becsüli a tudományos munkát és szükségszerűen a tudósokat is. Terveiben első helyen áll, hogy tudományban és technológiában a nyugati országokat utolérje és túlszárnyalja, ennek a célnak megközelítésére már jelentős eredményeket értek el, és ezek a szovjet tudósok munkájának köszönhetők. A tudósok a Szovjetunióban a legjobb felszereléssel dolgoznak és a legnagyobb anyagi honoráriumot kapják. A kormány személyes használatra autót bocsát rendelkezésükre, a legszebb lakásokat kapják, sokat utaznak, gyakran külföldre is és többnyire nyaralójuk is van. A Szovjet Tudományos Akadémiának 30,000 tagja van, ezek között 214 a rendes tag, 315 levelező tag és a többi alsóbbfoku tagja az intézetnek. Az Akadémia munkáját több mint 200 tudományos intézetben végzik, az egyes szakágak legkiválóbb tudósainak vezetésével. Yury Zolotov vegyészprofesszor például mindössze 38 éves volt, amikor 1970-ben a Tudományos Akadémiába levelező tagnak beválasztották. Zolotov a nagynevű Vemadszky Geokémiai és Analitikai Intézet aligazgatója, egyike a Szovjetunió legnagyobb tudósainak. Keresete az átlag szovjet dolgozó keresetének tízszerese, havi 1000 rubel, ami több, mint 14,000 dollár évi fizetésnek felel meg. Még egy gyárigazgatónak is legfeljebb csak 500 rubel a havi fizetése. De Zolotov professzor nem egy helyen keresi mindezt a jövedelmet. Mint a Vemadszky Intézet aligazgatója, havi 550 rubel fizetést kap és az akadémiai tagsággal további 250 rubel havi fizetés jár. Egy vegyészeti szaklap szerkesztéséért is havi 150 rubel fizetést kap és négy megjelent könyve után a honorárium is havi 40-50 rubelt tesz ki. Felesége is vegyészetet tanít a Moszkvai Egyetemen, amely a család jövedelmét még havi 200 rubellel növeli. A társadalmi juttatásokkal együtt mindez még a jövedelem névértéké- nel sokkal többet tesz ki. Két gyermekükkel két hálószobás, nappali, konyha és fürdőszobás összkomfortos lakásért, nagyon szép környéken, havi 20 rubelt fizetnek. Prof. Zolotov nagyon szeret u- tazni, amit könnyen megtehet, mert minden évben kéthavi fizetett szabadságot kap és az Akadémia autóját használhatja. A 80 éves Nikolai V. Belov professzor, a kristályokon végzett fontos munkájáért a harmincas években nemzetközi hírnévre tett szert. Teoretikus munkáján kívül, a gyakorlati tudományokban is nagyszabású eredményeket ért el. Az ö eljárásával az üveg és cementgyártásban óriási összegeket takarítanak meg. Az idős Belov professzor havi jövedelme 1200 rubel és a város egyik legszebb helyen 6 szobás lakása van. Fiatalabb korában nagyon sokat utazott. Évente két-három alkalommal volt külföldön, igy Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. TERJESSZE LAPUNKAT ! Sokmilliárdos iogaláral az űrben ? : SOKAN HASZONTALAN KIADÁSNAK VÉLIK Nemcsak Japán, de Anglia is épit új, modern, gyors és biztonságos tömegközlekedésre alkalmas vonatokat. A kép a légmozgásos mozdonnyal ellátott modern vonatot ábrázolja, mely a régi sínpályán 155, az uj
