Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-10 / 6. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Feb. 10, 1972 “A kormány hazudott a népnek” mondja az Anderson jelentés Január elején megrázta és rendkívül zavarba hozta Washingtont Jack Anderson rovatiró, amikor az india-pakisztáni konfliktussal kapcsolatban titkos kormány-dokumentumokat hozott nyilvánosságra. A dokumentumokkal igazolva, Anderson azt állította, hogy a Nixon kormány hazudott az amerikai népnek, amikor azt mondotta, hogy semleges álláspontot foglal el. Nemrégen a Pentagon-iratok hozták nagy zavarba a kormányköröket, amelyeknek nyilvánosságra hozataláért most Dr. Daniel Ellsberget és Anthony Russo-t próbálják biróságilag felelősségre vonni. De az Anderson—jelentés a kormány számára annál kellemetlenebb, mivel jelenkori és most történő ügyekről van benne szó. Anderson rovatiró rendelkezésére egyes minisztériumok legmagasabb rangú tisztviselői bocsátották a titkos iratokat: ezek ellenezték Nixon elnöknek és legbennfentesebb tanácsadójának, Henry Kissingernek önkényes, mások tanácsát semmibe- vevő politikáját az india-pakisztáni konfliktussal kapcsolatban. Eleinte Anderson csak hivatkozott ezekre a dokumentumokra szindikált rovataiban, amelyeket jelenleg 700 hírlap közöl. De amikor a N. Y. Times első oldalon közölte a szenzációs vadakat, a Washington Post kérte, hogy mutassa be az eredeti dokumentumokat, amelyekből részletek minden szindikált rovatában megjelentek. Ezekből kitűnik, hogy a kormány távolról sem volt semleges, sőt határozottan India ellenes és Pakisztán oldalára próbálta “dönteni” a washingtoni politika menetét és ezt a politikát Nixon elnök és tanácsadója, Kissinger parancsolta rá a vonakodó kormánytagokra. Az iratok azt is kimutatják, hogy a kormány hadirepülöket készül küldeni Pakisztánnak Jordánián, vagy Szaud-Arábián keresztül, de a háború véget ért, mielőtt erre sor került volna. Habár annakidején sokan tudták, hogy ez a valóság, a kézzelfogható bizonyítékok közlése rendkívül kellemetlen Nixonéknak. Az igazságügy minisztérium vizsgálatot indított annak kikutatására, hogy kik juttatták Anderson kezébe a titkos iratokat. Sokan azt vallják, hogy szükségtelenül sok dokumentumot nyilvánít a kormány titkosnak, melyek nemzetvédelmi szempontból egyáltalán nem kényesek, csupán azért, hogy a kormány politikáját a nyilvánosság előtt leplezzék. Ezt a kérdést is egyes képviselők a kongresszus elé viszik. Anderson rovatiró megmagyarázta, hogy miért hozta nyilvánosságra a titokban tartott iratokat: “mert saját meggyőződése az, hogy a kormány rossz lón* fogadott a konfliktussal kapcsolatban és most titoktartással akarja leplezni a rossz politikáját. Hazudtak az amerikai népnek, amikor azt mondták, hogy semlegesek és én hazugságon fogtam őket. Ez közölni való anyag.” Kissingert kihozta sodrából a titkok közlése és azt állította, hogy a rovatirö igazságtalanul, kiválasztott idézeteket közölt és igy ferde képet adott, “így próbált engem védekező álláspontra kényszeríteni”, — mondotta Anderson, “de védekezésre nekik van szükségük". Ezért elhatároztam, jól van, leközöljük az egészet és bírálja el a közönség, mi az igazság,” mondotta Anderson. Azt is megemlítette, hogy a múltban már számtalan alkalommal hozott napvilágra rovataiban fontos adatokat, melyekre soha sem fordítottak nagy figyelmet. “Az egyik sorozatban kimutattuk, hogyan irányított a CIA hat kisérletet Castro élete ellen, de erre senki sem reagált. De ha titkos dokumentumokat közlünk, akkor egyszerre mindenki feljajdul,” jegyezte meg Anderson rovatiró. Vágó Klára Sztrájkba lépett 7900 autómunkás LORDSTOWN, 0. A General Motors vállalat hatalmas üzemében dolgozó 7,900 munkás sztrájkba lépett a tűrhetetlen munkatempó ellen. A sztrájk fontosságát az adja meg, hogy a munkabér nem szerepel vita tárgyaként a munkások és munkáltató között. A munkások egyetlen követelése: lelassítani a futószalagot. Tavaly októberben a vállalat kinevezett egy bizottságot, melynek ki kellett dolgozni terveket, hogy csökkentett munkaerővel óránként 100 Vega autót gyártson az üzem. A Bizottság elbocsátott 350 munkást és ezeknek a munkáját áthárította a megmaradt munkásokra. Ezzel egyidöben meggyorsították a futószalagot, úgy hogy egy-egy munkásnak 36 másodperc alatt kellett a rá kiszabott munkát elvégezni. Ez tűrhetetlen helyzetet teremtett. A munkások egyik panaszt a másik után nyújtották be, melyeket a vállalat vezetősége figyelmen kívül hagyott. A munkások elégedetlensége napról napra növekedett, amig “betelt a pohár”. Jellemző, hogy az üzem 7900 munkása közül 6556 szavazott a sztrájk mellett. A sztrájkolok olvasták az újságokban azt az új módszert, melyet Svédországban vezettek be: minden húsz munkásból álló egység állít össze egy-egy autót. Az új módszer feleslegessé teszi a futószalagot. A G.M. munkásai nem követelik a svéd módszer bevezetését, de minimális követelésük a tavaly október előtti munkatempó visszaállítása. WASHINGTON,DC. A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az alsófoku bíróság döntését, amely kötelezi a National Airlines-t, hogy az 1969-ben törvény- ellenesen kizárt munkások bérét kifizesse. 947 munkást érint a döntés. A vállalat köteles 6 millió dollár hátralékos bért kifizetni a dolgozóknak. Egy-egy munkás 500, illetve 10.000 dollár hátralékos bért kap, attól függően, hogy 1969 óta elhe- lyezkedett-e más munkában s hogy mennyit keresett kizárása és az egyezmény létrejötte közti időszakban. WASHINGTON, DC. Rogers külügyminiszter a “nemzet érdekét sértö”-nek minősítette Muskie sze nátor azon javaslatát, hogy vonjuk vissza csapatainkat Vietnámból az amerikai hadifoglyok szabadon bocsátása ellenében. Rogers külügyminiszter minden bizonnyal azt tartja a nemzet érdekének, ha az öldöklés tovább folyik, a végtelenségig. amerikai , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 2nd ft 3rd week in July- . by Hungarian Word, Inc.- 130 East 10th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter,« Dec. 31, 19!>2 under the Act-of March 21,1879, at the P.O. oi New York, NY. ' Előfizetési' árjk; -New York városban, as Egyesült A Hámokban és Kanadában egy évre $10.0®, félévre 05.3®. Minden más külföldi orsxágbu .égy. évre $12., „ félévre $0.50.
