Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-10 / 6. szám

Thursday, Feb. 10, 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 I TILALOM ELLENERE FELVONULTAK írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. ÁTLÁTSZÓ KORTESTRUKK Hiába veri félléglával a mellett “békeszerető” elnökünk, hogy ime: már harminc hónapja titkos tárgyalásokat folytatunk Eszakvietnám vezető dip­lomatáival és e tárgyalások során elmentünk az en­gedékenység legvégső határáig, de legutóbbi nyolc­pontos békejavaslatunkra még csak választ sem kap­tunk — ép ésszel biró egyén egy percig sem hihet az elnök úr békevágyának az őszinteségében. Ha ugyanis — mint azt “kristálytisztán” értésünkre adta — nem hajlandó a csalárd utón hatalomra ju­tott Thieu-t teljesen elejteni, minden más, valódi vagy veit “engedmény” csak Írott malaszt marad, ami a békekötés lehetőségét egy jottányival sem mozdítja eló. . . Eszakvietnám és a délvietnámi szabadságfront éveken át legalább olyan “kristály- tisztán” hangoztatták, hogy Thieu eltávolítása: el­sőrendű és elengedhetetlen előfeltétele a béke létre­jöttének — és ettől nem tágítanak még a többmilliár­dos újjáépítési segély mézesmadzagjának a kedvéért sem.. . Aki — mint az elnök is — jól ismeri ezt az abszo­lút előfeltételt és mégis fennen hangoztatja, hogy a saigoni “kormány” hatalmon tartását minden tőle telhető erővél folytatni kívánja, az már eleve lehe­tetlenné teszi a béke felé vezető lépések sikerét — ajánlatát tehát őszintének tekinteni nem lehet! Persze, akadhatnak olyanok, akik a következő ellenvetéssel állhatnak elő: “Az elnök garantálja, hogy a tervezett délvietnámi választás előtt egy hó­nappal Thieu lemond és hivatalát átadja a szenátus elnökének”. Hát ez az “önfeláldozó” lépés körül­belül azzal volna egyenlő, hogy Nixon átruházna a tisztségét Spiro Agnew alelnókre. . . Nem hiszem, hogy ez a lépés az amerikai politikai légkört illato­sabbá, ózondusabbá tenné. . . En nem tudom, mi-j lyen naivnak vagy ostobának nézi Nixon a szem­benálló feleket, de azt tudom — és ő is megtanul­hatta volna már! —, hogy ezeknek a nadragulya vagy a bolondgomba nem éppen a kedvenc ele­delük. . . Korábban keljen fel, aki őket mégegyszer (Eisenhower-Nixon—Dulles urak 1956-ban elköve­tett szószegése után!) lóvá akarja tenni. . . Ugyan mit is jelent az a ménkönagy “enged­mény”, hogy Thieu egy hónappal a választás előtt leteszi a hivatalát? Először is: olyan egyén kezébe adja a hatalmat / ha ugyan a kuliszák mögött nem tartja meg sajátmagánakM, aki az ő politikájának a hűséges követője és végrehajtója. Másodszor: a le­mondás pillanatáig a legkisebb ellenzéki megmozdu­lást is lehetetlenné fogja tenni olyképpen, hogy minden számításba vehető ellenzéki vezetőt — az évek óta jól ismert recept szerint — bebörtönöz. Az ilymódon vezetők nélkül maradt tömegek — megfelelő szervezés és irányitás hiányában — aligha volnának képesek sikeresen felsorakozni Thieu el­len, akinek viszont az egész államhatalom /mint tavaly ősszel is!/ rendelkezésére áll, hogy “újravá­lasztását” biztosítsa. Harmadszor: Még ha fel is té­telezzük, hogy Thieu nem távolítja el a még szaba­don mozgó ellenfeleit a színtérről, egy hónap túl­ságosan rövid idő ahhoz, hogy az ellenzék vezetői akiknek sem sajtó, sem tévé — vagy rádióhálózat nem áll rendelkezésükre /lévén ezek az eszközök a NEMZETKÖZI SZTRÁJK I VÁLASZ ÉRT SZTRÁJKTÖRŐ TÖRVÉNYRE WASHINGTON, D. C., Harry Bridges, a Csendes- Óceán menti kikötökben dolgozó rakparti munkások szervezetének elnöke, a szenátus Munkaügyi Bi­zottsága előtt tanúskodott és kijelentette, hogy ha a kongresszus eleget tesz Nixon elnök kívánságá­nak és egy sztrájktörő törvénnyel visszakényszeriti munkába a sztrájkoló rakodó munkásokat, erre nemzetközi sztrájkkal válaszolnak.. “Van nekünk sok barátunk a tengeren túl — mondotta Bridges — akik, ha mi kérjük őket, meg­tagadják a hajók ki- és berakodását. Ez azt jelenti, hogy a hajók megrakodva elhagyhatják az amerikai kikötőket, de nem térnek majd vissza.” Bridges minden bizonnyal arra utalt, hogy Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szervezett rakodó munkásai, amerikai testvéreik felszólítására megtagadják majd azon hajók le- és felrakodását, melyek azokból a kikötőkből érkeznek, ahol a mun­kások sztrájkban állnak. E sorok írásakor tárgyalások folynak a sztrájkoló munkások és a munkáltatók megbízottai között és remény van arra, hogy megállapodásra jutnak. EMELIK AZ ADÓT NEW JERSEYBEN TRENTON, N. J. William T. Cahill kormányzó ál- dollárt jövedelmezne évente. tál kinevezett Adó-Bizottság jelentést tett, melyben fokozatos jövedelmi és állami ingatlan adó kiveté­sét javasolják. A jövedelmi adó, a bizottság becslése szerint, 550 mülió és az ingatlanra kivetett adó 660 millió lOOOOOO+OOOQOC0000000000000000000000000000 szólásszabadsággal hadilábon álló kormány szigorú ellenőrzése alatt/, képesek legyenek a hosszú évek során elnyomott és megfélemlített Thieu-ellenes tö­megeket mozgósítani és egységbe tömöríteni. Sokan természetesen attól félnek, hogy ha a “választásból” ismét Thieu kerül ki győztesen, ami az ö terrorrend szere alatt nem is lehetetlen/, súlyos megtorlásban lesz részük. . . Amiből logikusan következik az — amit a délvi­etnámi szabadságharcosok követelnek is —, hogy Thieu már most, a további tárgyalások megkezdése előtt, mondjon le, a választás pedig olyan kormány felügyelete alatt bonyolódjék le, amely a délviet­námi politikai élet minden árnyalatát magában fog lalja. Ez csak ügy lehetséges, ha Thieu lemondásával egyidejűleg — tehát azonnal ! — szabadon bocsátják Több, mint 20,000 ir katolikus tüntető menetben követelte polgári jogainak egyenlőségét, amikor az angol katonai hatóság tilalma ellenére felvonultak Eszak-Irország Newry városkájában. A kirendelt katonaság es a tüntetők között nem volt Összetűzés, mert a tüntetők olyan útvonalon ha­ladtak, amelyet a katonaság nem zárt el. A javaslat szerint, minden száz dollár értékű in­gatlan után egy dollár adót kell majd a tulajdono­soknak fizetni. Az új adórendszer bevezetése eltörölné a jelen­legi ingatlanra kivetett iskola-adót. teooooooooeeeooooooooooeoooooooooooooooaaac a börtönökben sínylődő ellenzéki vezetőket és po­litikai tevékenységüket a legkisebb mértékben sem korlátozzák. * * * * Aki olyan “békejavaslattal” áll elő, amely Thieu győzelmét eleve biztosítja, mint azt Nixon tette, an­nak nem a béke megteremtése, hanem a háború foly­tatása az igazi célja. A béke legfontosabb előfelté­telét semmibe vevő “békejavaslata” tehát nem egyéb, mint egy nagyon is átlátszó, olcsó kortes- trükk, amely — szívből hiszem — visszafelé fog elsülni! /1972. feb. 4./

Next

/
Thumbnails
Contents