Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-01 / 1. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Jan. 6, 1972 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. mbm ás \m(j)sáQ SPARING KAROLY Megkaptam a naptárt... ELSINORE, CAL. A naptar megérkezett a beígért időben és az ünnepek alatt volt idom átolvasni részletesen. A véleményem az, hogy azok részére, akik szeretnek olvasni, az 1972-es naptár jó befektetés Szeretném olvasni az olvasok véleményét, mert én teljes elismeréssel adózom azoknak, akik azt összeállítottak. J. Schubert EXETER, R.l. Megkaptam a naptárt és küldök érte $ 5.00-t. Ez évben is sok jo olvasnivaló van benne. Köszönöm. Fojthö József • LOS ANGELES, CAL. Nagyon köszönöm a szép naptárt és a minden héten megjelenő lapot, mert sokat lehet belőle tanulni. Nekem bizony nagyon jól jön, mert beteg vagyok és sehova sem mehetek. Nagyon köszönöm, hogy legalább ennyivel vigasztalnak. Tálos Jolán # CHICAGO,ILL. Megkaptam a naptárt, melyet nagyon jónak találok, jobbnak, mint az előző évieket. Nistor Tamas • WOODSIDE,NY. Küldöm lapom előfizetését es két naptárnak az árat, kerem küldjék el a másodikat egy arra érdemes öreg magyarnak, aki máskülönben nem tudna hozzájutni. J. Simon m BRIDGEPORT, Conn. Az 1972-es naptar gyönyörű, ilyet meg nem alkotott egy munkás gárda. Orom olvasni minden cikkét. William Kovács • TOLEDO, Ohio, A lappal meg vagyok elégedve, csak folytassák munkájukat jó erőben és egészségben. Boldog uj évet kívánok. J. Benkő Évmilliók múlva, az evolúción keresztül — mondjuk — a ma elő szarvasmarhák utódainak gerince kiegyenesedik, szőrüktől levetkőznek, idomaik kifinomodva a mai mozi sztárokhoz hasonló, gyönyörű szép alakot öltve, szarvak nélkül járnak a földön és a legmélyebb megvetéssel fognak lenézni arra a régen élt, elkorcsosodott lényre, mely embernek nevezte magát, de lelketlen, önző, ésszerűtlen cselekedeteivel, természetellenes életmódjával önmagát félig-süket és vak csúszó mászóvá süllyesztette. Ezt a bomlott eszü “emberi” társadalmat váltotta fel az üj marha-társadalom és iskoláiban most a marha-ifjüság megdöbbenő csodálkozással olvassa a történelemkönyvből, hogy a MAI emberi társadalom tagjai otthonuktól több ezer mérföldre mentek legyilkolni az általuk sohasem látott és ellenük sohasem vétkezett embertársaikat. Házaikat felégették, termésüket megsemmisítették. Saját földjüket, vizüket, levegőjüket megmérgezték. És ezek a múlt emberei az általuk nagy tudással és szorgalmas munkával megtermelt élelmiszereket a tengerbe dobálták vagy petróleummal leöntve tették használhatatlanná. Szorgalmasan dolgoztak azért, hogy termelésüknek több mint felét embertársaik millióinak legyilkolására használják. Es azon is nagyon csodálkozott a marha-ifjúság, hogy ez a régi emberi társadalom bünbocsánatért könyörgött az Istentől ugyanakkor, amikor annak Ötödik Parancsolatát: Ne ölj! semmibe sem vette és azt sem, hogy Szeresd felebarátodat, mint Ten- magadat. Es az ilyen “emberi” lények állították önmagukról, hogy ők a “teremtés koronái”, akik meg vannak áldva ésszel, goldolkodó tehetséggel és lélekkel. Az új marha-társadalom ügy fogja érezni, hogy a régi emberi társadalom — talán egy kis csoport kivételével — bestia volt és a rákövetkező új társadalomban ha valakit “ember”-nek neveznek, az a legnagyobb sértésnek számit és szigorúan büntetik. Mert a marhák sohasem tudnak olyan brutálisak lenni egymással szemben, mint amilyen az ember volt emberrel, állattal vagy a természeti szépségekkel és kincsekkel szemben. De olyan nagy marha nincsen a világon, amelyik az ezerholdas térdig érő termés, vagy hatalmas csa- lamádé rakás mellett éhen döglene anélkül, hogy beleharapna az élelembe! Olyan szívtelen, lelketlen, önző,csak a maga érdekeivel törődő marha sem létezik, amelyik egy ezerholdas, terített düs legelőn egyedül akarna legelni és a saját szükségletén felül lévő, térdig érő füvet inkább hagyná elrothadni, mintsem a kerítésen kivül, kopár, lelegelt területen lévő éhező marha társat a saját mezejére engedné. A marha még régi formájában is inkább ledöntötte volna szarvával a nagy legelő kerítését, hogy a többi marha is, legyen az fekete, fehér, vörös, tarka vagy sárga, együtt le - gelhessen békében, egymást megértő MARHA SZE- RETETBEN. Olyan marha sincsen a világon, amely ha tudja, ellenállás és tiltakozás nélkül hagyná borját a mészárszékre vinni; nemcsak bőgne, hanem rug-kapa- lódzna, ugrálna, ficánkolna, jobbra-balra és ha a jászolhoz erősített kötelét el tudná szakítani, meg a belét is kiforgatná szarvával annak, aki az ö borját vesztőhelyre akarná vinni. Ez a marha nem lelne egy csipetnyi lelki megnyugvást és büszkeséget sem érezne, amikor a vágóhidről a mészáros egy marék csalamádéra helyezve visszahozná neki a borja nyakán volt csengettyűt és kötelet. Még a mai marha társadalom erkölcsei is jobbak, mint az emberé. A marha hölgy nem csábítgatja feleslegesen a marha legényt, csak akkor, amikor a Teremtő által sugallt ösztönén át szüksége van rá. De akkor aztán cselekszik a marha önagyságának kimért természetes módon.Nem szemforgató és rá sem hederit a vén-marha szomszédasszony véleményére. Ezek a marha urak és hölgyek nem kerülnek millió-számra idegletöréssel a marha kórházba. An - nál több természetes eszük van! Azok a marhák, amelyeket az ember marháknak titulál összeférhető természetűek, igazi társadalmi lények. Boldogok egymás társaságában, az ő nemzetközi marba nyelvükön megértik egymást. Egy marha, a világ bármely sarkába is kerül, az ottani marhák marha-szeretettel veszik körül, akár fekete, sárga, vörös vagy fehér és mindjárt tudnak azon az okos marha világnyelven egymással társalogni. Még azt sem kérdezik egymástól: Mi a vallásod te marha?! Nekik csak egy vallásuk van, az egymás iránti önzetlen, igazi marha-szeretet. Es nem ölnek, nem kell nekik lelkipásztor, mert mindegyik marha maga őrködik a saját erényei felett. A marhák mind egy klubba tartoznak, nem alakítanak külön-külön klubot, országrészek vagy megyék szerinti elkülönítéssel. A marhák olyan okosak, hogy teljes öntudatukban van még marhaságuk mivolta is és az, hogy: “Egy akol, egy pásztor” egységben van az erő, a béke és boldogság. Ezt azzal is tanúsítják, hogy ebéd vagy vacsora után egy árnyékos fa alatt vagy másutt mind együvé telepszenek le. Csendesen kérödznek, örülnek egymásnak. A marhák nem olyan marhák, hogy cigarettával, vagy szivarral öljék önmagukat és borjaikat, marha társuk egészségét. Alkoholt sem isznak. Egy marhat sem láttám reszegen Németországban, Belgiumban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Magyarországon, Kanadában vagy az Egyesült Államokban, amerre csak jártam. Vajon, mikor fog az emberiség tanulni a marháktól erényt, mértékletességet, természetes életmódot, békés együttélést és egymás iránti szeretetet?! «- * * * * * * STAMFORD,Conn. Megrendelem a Magyar Naptárt Magyarországra, hogy legyen mit olvasni a télen, mert a nyugdíjas embernek igen unalmas, ha nincs mit olvasni. Én is megkaptam már a naptárt, s nagyon jó olvasnivalót találtam benne, ugyancsak szép képeket. Milyen nagy épületek vannak már Magyarországon is! Boldog uj évet kívánok. Czakó József né A Szülőföldünk rádióműsora Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára Keleti partvidéken: Nyugati partvidéken*. helyi Idő szerint: helyi idő szerint: 22.30—23.00-ig 19.30—20.00-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 48.1 méteres rövidhullámon A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint): 20.00—20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5 métere* rövidhullámon. RENDELJE MEG AZ 1972 ES AMERIKAI MAGYAR NAPTÁRT
