Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Thursday, Jan. 6, 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD £ Cy/lkOl ZAJ Múlt év tavaszán a General Motors Co. La Grange, Ill.-i üzemében új nagy gépet szerelt be a magasfe- szültségi osztályon. A gép tervezése során nem for­dítottak figyelmet a gép által okozott zajra, és a GM semmit sem tett ennek a zajnak az elfojtására. Mikor a műhelyben dolgozók ismételt panasza eredménytelen maradt, julius végén sztrájkba lép­tek, mire GM hamarosan intézkedett, Hogy a gé­pet hangszigetelő fallal zárják körül. Az amerikai iparnak szinte minden ágában tanul­hatnának az ott dolgozók a GM munkásainak pél­dájából, mert minden üzemben szenvednek nem­csak az üzemi zajok kellemetlenségétől, hanem az általuk okozott hallószervi sérelmektől is. Bár más országokban általánosan elismerik, hogy ipari zajok halláscsökkenést okoznak, az Egyesült Államok­ban, eddig úgyszólván nincs törvénykezés, amely korlátozná a munkaadókat abban, hogy munkásai­kat ilyen károsodásnak kitegyék. A Szövetségi Fő­orvos becslése szerint 6-tól 16 millióig terjed azok­nak a munkásoknak a száma, akik maradandó hal­lásveszteséget szenvedtek foglalkozásukkal kapcso­latos zaj következtében. Dr. Joseph Anticaglia, fülspecialista úgy véli, hogy a nehéziparban hasz­nált gépeknek fele ártalmas a hallásra. A U.S. Egész- ségügyi Szolgálat felmérése szerint a chicagói gyá­rak 90%-aban a zaj veszedelmes a hallásra. Miért káros a zaj ? Könnyű megmagyarázni, miért okoz kárt a zaj a hallásban. A hanghullámokat, melyek a levegőn át érkeznek a fülbe, a külső és a középfül nyomásrez­gésekké alakítja át a folyadékkal teli belső fülben. Ez a rezgés ingerli az idegekkel kapcsolatos csilló- szőröket. A csillószörök a különböző hangrezgések­re reagálnak és az idegek utján igy jutnak el a hang érzetek az agyba. Hangos zajok kifárasztják a csilló- szőröket, ezt kipihenhetik, ha megszűnik a zaj, de a hosszantartó, vagy kitartóan ismételt zaj megsérti, és meg is ölheti ezeket a csillószőröket, süketséget idézve elő. Ezt semmiféle gyógyszer vagy kezeles többé nem tudja helyreállítani. Fontos megállapí­tani mi a határa annak a zajnak, amely nem okoz kárt. A zaj hangosságának mérésére megállapított mértékegység a decibel, rövidítése: dB. Két decibel szám közötti különbség azt jelzi, hogy a hangosabb az előzőnél hányszorosan hangosabb, még pedig olymódon, hogy minden 10 dB különbség tízszere­sen erősebb zajt jelent. Szakemberek egyetértenek abban, hogy 80 dB-en alul a zaj nem ártalmas, tehát ezt ne haladja meg az a zaj, amelynek az ember na­ponta 8 órán át ki van téve. Az iparnak úgyszólván nincs olyan ága, amelyben a munkások nem dolgoz­nak a megengedhetőnél nagyobb zajban, es nem kétséges, hogy ezek a munkások fokozatosan elve­szítik hallásukat. A normális fül meg tud hallani 5 dB erősségű hangokat, tanulmányok viszont azt mutatják, hogy a legtöbb gyári munkás 45 éves ko­rában már csak 50 dB erősségű, tehát 30,000- szeresen erősebb hangokat képes érzékelni. Bizo­nyos foglalkozásokban, mint vasöntők, textilszövök, kazánkovácsok, a munkások már ennek a tízszere­séig süketek, 20 évi munka után csak 60 dB-nél erősebb hangokat hallanak meg. Egy hallas-specia­lista (audiológus) említi kutatásai alapján, hogy pl. egy huszonegynéhány éves bányász csak azért megy moziba, hogy barátnőjével a hátsó sorban üljön. Dr. Jerry Northern, a Walter Reed kórház audio­lógusa jelenti, hogy az évente 500,000 harci kikép­zésben részesülő katonának több mint a fele mara­dandó hallási sérelmet szenved. Dr. Sámuel Rosen, a New York-i Mount Sinai kórház fülsebésze jelen­ti, hogy a Dél-Szudán-i Mabaan törzs tagjainak, akik sohasem hallanak 35 dB-nél hangosabb zajokat, még 70 éves korukban is nagyon éles a hallásuk, de akik közülük elköltöznek Khartum városába, hallas- veszteséget szenvednek. Nemcsak a hallószerveket érinti károsan a zaj. A zaj megszűkiti a vérereket is és ez súlyosbítja az olyan bajokat, mint az arteriosclerosis, magas vér­nyomás és a szívbaj. Károsan hat terhes anyákra is, amennyiben csökkenti a vér folyását a méhbe, ez pedig születési rendellenességekre vezethet. De le­hetnek a zajnak még káros pszihológiai hatásai is, mint kimerültség, ingerlékenység, vagy a figyelem koncentrálásának nehézsége. Az emberek nem ké­pesek a zajhoz hozzászokni. A Légi Erők nemré­gen végzett kutatása mutatja, hogy egyének, akik hosszabb ideig voltak repülőgép zajnak kitéve, ke­vésbé tűrik azt. pedig csak teljes süketségért nyújtja ezt a járulékot Mint sok más munkásvédelmi kérdésben, úgy ebben is az Egyesült Államok messze mögötte marad más államoknak. A Szovjetunió már 1929-ben felismer­te a zaj okozta sérelmet és törvényileg gondosko­dott a védelemről. Ezt rövidesen követte a többi szocialista és a legtöbb iparilag fejlett kapitalista ország és Brazília is előbbre van az Egyesült Álla­moknál ipari zajok korlátozását illető rendelkezé­sekben. Frank Kirschner, a Brooklyn-i Soundcoat Com­pany főmérnöke szerint: “Gépeket lehet úgy ter­vezni, hogy ne legyenek zajosak. Gyakran nem kell ehhez más, mint a géphez szükséges anyagok gon­dos megválasztása.” Gyakran, csendes eljárásokkal lehet zajos eljárásokat pótolni, mint például a he­gesztés szögecselés helyett. Zajos eljárásokat hang­szigetelt helyiségekben lehet elvégezni, zajos gépe­ket lehet zajszigetelö alapra helyezni. Megfelelő karbantartás is hozzájárulhat a zaj csökkentéséhez; ez például nagyban hozzájárulhat a földalatti vonat zajtalanitásához. A munkaadó gondoskodhat arról,, hogy munkásait megfelelő fülvédökkel lássák el. Határozottabb cselekvésre van szükség, ha meg akarjuk őrizni a munkások hallóképességét. Dr.Aram Glorig, Amerika egyik kimagasló hallási szakértője azt mondja, hogy hallás-védelmi akcióra van szük­ség valahányszor személyek (1) nehéznek találják, hogy egymással beszéljenek zaj közepette, (2) zajo­kat hallanak fejükben, vagy zúg a fülük néhány órán át zajban végzett munka után, (3) időlegesen elvesz­tik hallásukat úgy, hogy beszéd és hangok elmo­sódnak miután több órán át zajos helyen tartózkod­tak. Annak ellenére,hogy az ilyen zajvédelmi beren­dezések aránylag nem nagyon költségesek, munka­adók nem mutattak nagy hajlandóságot azok beve­zetésére, mert úgy vélik, hogy a zaj és az abból ere­dő károsodás nem csökkenti jelentősen munkásaik eredményességét, hatásfokát. Hogy munkásaik egész­sége és személyes biztonsaga van veszelyeztetve, az nem okoz nekik nagy gondot. Munkaadók csak ak­kor mozdulnak meg, há nyomják őket. O.J.V. NE MULASSZA EL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁST Sok háztartásbeli alkalmazott, főleg nők, elveszt­hetik társadalombiztosítási jogosultságukat. Az al­kalmazók sok esetben nem tudják, hogy be kell kül­deni a negyedévi jelentést és hozzájárulást az Internal Revenue Service- hez, ha negyedévenként 50 dollárt vagy többet fizetnek egy háztartási alkal­mazottnak. A törvények Nagyon kevés hatékony törvény védi a munká­sokat a zaj ellen. A Walsh-Healy törvény megtilt­ja állami szerződések kiadását olyan vállalatoknak, ahol a munkások káros munkaviszonyok között dolgoznak. Ezt a törvényt 1935-ben hozták, de a Munkaügyi Minisztérium csak 1969-ben állapította meg, milyen zajszint tekintendő károsnak, és ezt 90 dB-ben jelezte napi 8 órai munkaidő folyamán. Az Amerikai Iparhigéniai Konferencia 1968 évi ja­vaslata azt állítja, hogy “magasabb szintű zajt ké­pes az egyén elviselni, mint azt más szakcsoportok eddig ajánlották”, de a Munkaügyi Minisztérium úgy vélekedett, hogy ez a javaslat áthágja az eddig károsnak Ítélt szint határait. Mégis, később elfogad­ták ezt a javaslatot, mert, Dr. Floyd Van Atta, a Munkaügyi Szabványok Hivatala Foglalkozásbeli Biztonsági osztályának igazgatója szerint, szabvá­nyok megállapítása mindig engedmény a közösség nagy részének és az üzleti befektetés védelme kö­zött. Ha valóban a nagyközönség védelmét óhajta­nánk, akkor a zaj határát 80 dB-nél magasabbra nem állapítanánk meg, de ebben az esetben a nagy­ipar re’széröl hallható zaj erősen meghaladná ezt a határt, mondta Van Atta. Állami törvények még kevesebb védelmet nyújta­nak az ipari zaj ellen. Kalifornia egyike azon néhány államnak, amelynek ilyen szabályai vannak; 95 dB- ben szabja meg a napi 8 óra folyamán megengedhe­tő szintet. 1963-ban 19 állam nem nyújtott zajból eredő sérülésért munkaügyi balesetbiztosítási (“workmen’s compensation”) járulékot, hét állam 3IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIE I SOBEL OVERSEAS CORP. J = 11/1/H F/íilAVIIXIrOpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = = llVlVA rOUuí nOIVoEu - telefon: 12121535-6490 - = 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | = SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába = .. IMI lllllllllll IIIIIIIIIHIMII I llllllllllllll llllllllllllllllll IIIIIIII

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents