Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-13 / 2. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Jan. 13, 1972 mjfMik A FARM kOHGlOMRÁJtMOk Az Egyesült Államok farm vidékein a marhate- nyésztéstöl a gabona, a főzelék és gyümölcstermelésig, egyre határozottabb mértékben nagyvállalatok veszik át a'termelést. Nagy részvénytársaságok, konglomerátumok veszik kézbe a valamikor családi tulajdonban lévő birtokokat. Az új földművelésügyi miniszter, Dr. Earl Butz maga is két óriási vállalat, a Ralston Purina és a Stökély- Van Camp igazgatóságainak tagja, a nagyvállalati gazdálkodás hive és nem várható, hogy az egyéni, családi termelők érdekeit fogja képviselni. De nemcsak mezőgazdasági óriások, hanem ipari, kereskedelmi, pénzügyi nagyvállalatok is behatolnak az élelemtermelésbe. Az International Telephone and Telegraph ma már nem csak tranzisztorokat gyárt, hanem a Smithfield sonka előállítását is átvette. A John Hancock Biztositó Vállalat működését a szójabab termelésére is kiterjesztette és nemcsak busz-hálózatokat járat a Greyhound Hus Co., hanem pulyka feldolgozó telepeket is üzemeltet. Az Agribusiness Accountability Project, egy washingtoni független tanulmányi csoport jelentésében a következőket mondja: “Általában a nagyvállalatok lettek a legfontosabb tényezők Amerika termőföldjein. . . Az amerikai mezőgazdaság irányítását áthelyezték a földekről New York, Kansas City, Los Angeles és más nagyvárosok igazgatósági irodáiba.” Hasonló vélemény t nyilvánított Gaylord Nelson szenátor, aki korlátozni szeretné a nagyvállalatok behatolását a mezőgazdaságba és erre vonatkozó törvényjavaslatot tervez. A nagyvállalati, sokezer akemyi farmok óriási területeket foglalnak el. Erre a célra a legjobb földet vásárolják meg, nagy tökével rendelkeznek és változatos gazdálkodással nagyon sok adókedvezményben részesülnek. Ezzel szemben az átlagos, egyéni tulajdonban lévő amerikai farmok nem nagyobbak 400 akemel. A tulajdonosnak többnyire nincs sok tőkéje, gyakran súlyos adósságokkal küzd és adókedvezményben ritkán részesül. Elöbb- utóbb az a sors vár rá, hogy el kell adnia a farmot egy versenyképesebb nagyvállalatnak. Ez a folyamat megy végbe most mindenütt az Egyesült Államokban. A mezőgazdasági minisztérium szerint hetenként 2000 farm cserél gazdát. Nem minden nagy farm vállalatnak van saját földje, egyesek bérlik a földet és ezekről nincs kimutatás. A Tenneco Oil vállalatnak például dél-Kalifomia legjobb termövidékén 35,000 aker földje van, de ezenkívül még 100,000 akert bérel és egyéni termelőkkel is dolgoztat. Ebből kifolyólag a Tenneco az egyik leghatalmasabb mezőgazdasági termelő lett, olyan területen, ahol az országban fogyasztott főzelékfélék egyharmadát termelik. Egyes vállalatok valóságos monopóliumot szereznek maguknak bizonyos termékekben. A Purex, a United Brands és Búd Antié termelik az országban fogyasztott saláta legnagyobb részét, a Federal Trade Commission tröszt-ellenes vizsgálatot indított ellenük egy Ízben. A CSIRKE-PIAC IS A KEZÜKBEN VAN A broiler-csirke termelés egy másik ága a mezőgazdaságnak, ami nagyvállalatok kezében van. Körülbelül 20 vallalat végzi a keltetést, gyártja a baromfi takarmányt és dolgozza fel, csomagolja a nyersen, vagy elkészítve árusított egész, vagy feldarabolt csirkét. Ma már a házi termelésű csirkének nincs piaca, a farmer csupán szerződéssel termel csirkét valamelyik “agró-óriás”-nak. Tipikusan olyan körülmények között, hogy a csirkeólban, amit a vállalat kölcsönéből épített, eteti a vállalat által gyártott eledellel a vállalat inkubátoraiban keltett csibéket. Amikor azok kellő súlyban vannak, a vállalat elszállítja, saját feldolgozó üzemében levágja, feldolgozza, csomagolja és gyakran még saját szupermarketjeiben is árúsitja a csirkéket. A farmer minden 1000 csirkéért kb. 50 dollárt kap, de ha szorul a helyzet, a vállalat a termelési dijat sokszor felére csökkenti. Ha a farmer nem hajlandó ilyen körülmények között új szerződést kötni, megteheti, ha tudja fizetni a részletet, amit a vállalattól a csirkeól építésére kapott. Előfordul, hogy sztrájkba lépnek a farmerok, vagy bírósági utón próbálják kényszeríteni a vállalatot a kialkudott dij megfizetésére. De kevés esélyük van a győzelemre a nagyhatalmú részvénytársaságokkal szemben. Egy ízben Alabama-i termelők fölháborodásuk- ban, hogy kevesebb termelési dijat ígértek, egységesen elutasították az új szerződés aláírását és pike- telték a broiler-csirke feldolgozók irodáját. A vállalat azonban nem volt hajlandó tárgyalni, a farmerok kénytelenek voltak feladni a harcot és olcsóbban termelni. A sikertelen harc után az egyik farmer keserűen megjegyezte: “Mi, csirketermelők vagyunk az egyetlen rabszolgák az országban. ” A szövetségi adókimutatás szerint minden négy 100,000 dollár jövedelmű személy közül legalább három, valamilyen módon mezőgazdaságból szerzi a jövedelmet. Legtöbbjük ezzel kapcsolatban bizonyosfajta veszteségeket jelent, amelyeket más, nem farm-jövedelem adójából le lehet vonni. Nemcsak adókedvezmény terén vannak nagy előnyben a nagy- vállalatok az egyéni termelővel szemben; a legnagyobb farmok, amelyek a leggazdagabb tulajdonosok kezében vannak, kapják a legnagyobb termelési szubvenciókat és ezeknek jut a kormány által finanszírozott legtöbb öntöző csatornázás. A kongresszus valamennyire korlátozni próbálja a szubvenciókat és a bíróság az öntözési kedvezményeket, különösen azokkal szemben, akik nem maguk művelik a földet. De közben a különbség a kis es nagy mezőgazdaság között, a szegény és gazdag farmerok között egyre növekszik. FELÜLVIZSGÁLJÁK A GYÓGYSZEREK GYÓGYÍTÓ hatását A szövetségi kormány Food and Drug Administration közege elhatározta, hogy felülvizsgálja a recept nélkül kapható gyógyszerek gyógyhatásút. Több, mint 100,000 ilyen “gyógyszer” van forgalomban. Eddig a szövetségi hatóságok csupán azt ellenőrizték, hogy ezek a gyógyszerek ártalmasak-e vagy sem. Jelenleg a vásárló teljesen ki van szolgáltatva a gyáros propagandájának és nincs módja meghatározni a gyógyszer hathatóságát. Számtalan orvosság van a hülés ellen, fájdalomcsillapítására, hajhullás ellen, amelyeknek nincsen gyógyító hatása. ' Dr. Charles C. Edwards, a Food and Drug Administration szószólója úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi kormány ily nagyszabású vizsgálatot eddig még nem folytatott. Félhivatalos számítások szerint e “gyógyszerek” száma 100 és 500 ezer között mozog. Pár évvel ezelőtt a szövetségi hatóságok megvizsgáltak 400 ilyen “gyógyszert” és csak 25 százalékát tartották hathatósnak. Először a hashajtókat, a gyomorsav elleni orvosságokat, fogkrémet, izzadtság és napsütés elleni szereket vizsgálják felül. Különös figyelmet fordítanak majd a fájdalomcsillapító és az idegrendszerre kiható orvosságok felülvizsgálására. Ha a vizsgálat azt eredményezi, hogy a gyártmány hatástalan, a gyáros részére két kiút vár: 1./ megváltoztatni a gyártmányt és hathatóssá tenni azt; 2./ visszavonni a piacról. “ORVOSSÁGOT” ÁRUL A KURUZSLÓ Évszázadokon keresztül kuruzslók “kigyó-olajat” es pirulákat árúsitottak, melyek hivatva voltak minden betegséget meggyógyítani. Mo-sí a huszadik század vége felé, még mindig több ezer olyan “gyógyszer” van forgalomban, melyeknek semmiféle gyógyító hatásuk nincs. Ezért-a szövetségi kormány határozata: felülvizsgálni a sok százezer gyártmányt, melyeket a gyárosok készítenek. terIesslelapűnkat
