Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-23 / 12. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March, 23. 1972 0 UfíDfíUOTOK Egy Kaliforniában élő házaspár az állatszelidites egészen újszem formájának szenteli életet. A Santa Ynez völgyben lévő 300 akeres farmjukon különböző vadállatokat gondoznak, amelyek közül egyesek televízió és film programokban világszerte közismertek lettek. Ted és Pat Derby nem tekintik magukat allatszeliditoknek, mert mint mondjak, nem tanítanak az állatoknak természetükkel ellenkező trükköket es nem kívánjak az állatok termeszetet megváltoztatni. Nem parancsolnak nekik, hanem, mint Ted Derby mondja “megosztjuk életünket az állatokkal.” A házaspár egy interjú kereteben elmagyarázta; úgy fejlesztenek vonzalmat maguk es az állatok között, hogy igyekeznek megérteni természetüket es aszerint igazodnak. Egy idő múlva az állatok a házaspárt sajat maguk közül valónak tekintik, szinte szüleiknek, akiket szeretnek, akikkel játszanak es akiknek engedelmeskednek. Ez a nyitja annak a nagy. sikernek, amit az állatokkal elérnek. Mint a módszert követő színész, aki emlékeket felidézve fejez ki érzelmeket a felvevő filmgépek előtt, Derbyék is filmezésnél olyan helyzetet teremtenek az állatoknak, amelyben normálisan viselkedhetnek. Nagyon komolyan veszik munkájukat és az a megértő odaadás, amivel az állatokat kezelik, a legnagyobb elismerést vívta ki részükre mind a filmigazgatók, mind a természetvédők és állatvédő egyesületek részéről. Derbyék hires állatai között vannak: Rijo, a 700 fontos szibériai tigris, amely a Lassie programon szerepelt és amelynek képe az egesz országban látható egy nagy autóbenzin vallalat “Tiger in Your Tank” hirdetésében; a 600 fontos Sweet William nevű amerikai medve, amely két hires filmben szerepelt és Nehani, a szeliditett farkas, a Lassie és Gunsmoke televizio-sorozatok szereplője. Derbyek annyira fontosnak tartják az őstermészet védelmét, hogy semmi szin alatt nem fogadnak el es nem vásárolnák a vadonból elfogott állatokat. “Ha ezt tennénk, ezzel csak elősegítenénk az egzotikus fajták további kereskedelmi kihasználását,” — mondotta Ted Derby. Jelenlegi legfontosabb munkájuk a “Vadon Árvái” nevű program, amelyben cirkuszok, vagy allat- szeliditók által “árván” hagyott állatokat fogadnak be. Ezekkel az állatokkal a volt tulajdonosok többnyire oly rosszul bántak (kiéheztették, bántalmazták okét), hogy az állatok idővel hasznavehetetlenek lettek. Ezek az agyongyötört állatok most jó otthonra leltek Derbyék farmján. Az első befogadott állatuk a Sweet William nevű medve volt. Ezt a medvét egy cirkuszból szereztek, ahol olyan kegyetlen bánásmódban részesült, hogy egy nap nekitámadt szeliditójének. “Meghallottuk, hogy Willy-t örökre el akarjak altatni,” mondotta Mr. Derby, “igy hat elkértük tőlük.” Egy évig Willy mast sem csinált, mint a ketreceben mogorván maga elé nézve ült. Úgy barátkoztatták meg, hogy minden nap kézből etették. “ A jég akkor tört meg, amikor egy nap bemásztam a ketrecébe és hagytam, hogy megöleljen, aztán egy darabig játszvabirkóztunk. Azóta Willy a legszelídebb, legszeretetreméltóbb medve lett, amivel valaha dolgunk volt. Olyan jo természetű lett, hogy több alkalommal még kis gyerekekkel is szerepeltettük.” Az Orphans of the Wild programot haszonmentes alapítvány formájában szervezték meg, amelynek bárki tagja lehet. A program keretében Derbyék sok fontos kutató és felvilágosító munkát végeznek, vadállatok életéről szóló könyveket adnak ki es filmeket készítenek. A vadállatokkal váló kereskedelem elleni törvényeket is aktivan pártolják. Vadászat helyett más izgalmas sportolást ajánlanak. Az állatok társadalmi életét Derbyék rendkívül érdekesnek találják. “Gyakran több józan eszük van, mint nekünk, embereknek,” — mondjak. Az Orphans of the Wild munkájukkal remélik, hogy jobb megértest tudnak majd teremteni az ember és a Föld más élőlényéi között. “Ha ezeknek a fennmaradását nem tudjuk megvédeni, úgy a sajat fennmaradásunkat is lehetetlen lesz biztosítani,” — mondják Derbyék. UBORKATERMELÉS FÓLIA ALATT A Szovjet Zöldségtermelési Kutató Intézet újszerű földsáncok hordják. Egy különleges gép huzza a eljárást dolgozott ki uborkatermelésre, kiteregetett földsáncokat, veti a sáncok mindkét oldalán a ma- polietilénfólia alatt. A fóliát kis, 25-30 cm magas gokat, kiteregeti és a talajon megerősíti a fóliákat. A SÜGÉR ÉS KROKODIL VÉDELME AUSZTRÁLIÁBAN Az ausztráliai Északi Tartományok Darwin-ban lévő kormányhivatala, a Sydney-i egyetemmel együttműködve bonyolult tudományos feladat megoldásán dolgozik, melynek célja, hogy a kiveszőben lévő óriási sügér halat, a barramundit megmentse. A sporthalászok és az Ínyencek által kedvelt barra- mundi egyre kisebb számban van jelen Észak Ausztrália folyóiban, de megmentéséhez elsősorban a sósvizi krokodil megmentése szükséges. A szelidebb, édesvízi krokodilt annyira vadászták, hogy már majdnem teljesen kiveszett és ekkor a veszedelmesebb, sósvizi krokodil vadászatára került sor; végül ennek a fennmaradása is kétséges lett, — mondotta Harry Messel professzor, a Sydney-i egyetem fizikai osztályának vezetője. A Congo-i és Nigéria-i háborúk miatt egyre nehezebb lett afrikai krokodil-bőröket beszerezni, amelyekből drága táskákat, cipőket és más bőrdíszmű tárgyakat készítenek. Ennek következtében az ausztráliai krokodilban nagy a kereslet. Az árak felmentek és a krokodil-vadászat ott is megindult. Ót év előtt az Északi Tartományok bármely foly ójában naponta 15-20 krokodilt lehetett látni, manapság hetekig sem lehet látni egyetlen példányt. Észrevették, hogy a krokodilok fogyatkozásával a barramundik száma is megcsappant. A tudósok egy hasonló esetet már megfigyeltek Egyiptomban, ahol a nílusi süger, a barramundi rokona is nagyban megfogyatkozott, mikor a nílusi krokodilokból a vadászok túl sokat kiirtottak. A tudósok megfigyelték, hogy a nílusi krokodil szükséges volt a nílusi sügér fennmaradásához, mert a krokodil olyan halakkal táplálkozik, amelyek a sügérre vadásznak. Ugyanez a helyzet áll fenn most Észak Ausztráliában és ennek a felbomlott természeti egyensúlynak a visszaállításán dolgoznak a Sydney-i egyetem es az ausztráliai kormány tudósai. I Park a Jeges-tengerben A Fehér-tenger gyöngyének, a Jeges-tenger kertjének szoktak nevezni a sziklás Szoloveckij-sziget- csoportot. A közeli sarkvidék jeges lehellete ellenére a szigeteken olyan erdők pompáznak, akár Kö- zép-vagy Dél-Oroszországban, almafák, meggyfák, rózsák virágzanak. A fák között szarvas, nyúl, róka, fájd tanyázik, előfordul a hód is. Az egyik szigeten áll a XV.—XVIII. századi orosz építészet nevezetes műemléke, a Szoloveckij kolostor. A csoport hét legnagyobb szigetét most parkká alakítják. Az erdömérnökök-kertépitők húsz hektárnyi területet rendeznek át. Helyreállítják a régi csatornákat, fasorokat, tisztásokat, virágágyakat alakítanak ki, a turistáknak pavilonokat, szállót építenek es nyári színházat létesítenek. „RÁDIÓS” ORRSZARVÚ A vadon élő állatok vándorlási szokásainak, körülményeinek vizsgálatára elterjedt módszerré vált a miniatűr rádióadók használata. Az egyik dél-afrikai rezervátumban most két orrszarvút “szereltek fél” parányi adókészülékkel, amelyet az elaltatott állat hátsó szarvába fúrt mélyedésbe helyeztek el. A rádióadók jelei két kilométeres körzetben jól vehetők.
