Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-02 / 33. szám
1 SOBEL OVERSEAS CORP. §- 1 IKKAFŐÜGYNÖKSÉG I I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I <@> d> SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS tá [jj LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK Jgj || IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába || 12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 2. 1971 Egyszer mindenki megöregszik L ehet, hogy olvasóink közül valaki már ismeri ezt a mesét- Nem árt azonban, ha még egyszer elolvassa. Aki pedig még nem hallotta, az jól jegyezze meg. mert igen tanulságos. íme a történet: Egy idős ember lányához költözött. Amikor az asztalhoz ült, keze remegni kezdett, olyannyira, hogy nem bírta tartani rendesen a kanalat. Bepiszkolta az asztalterítőt, mert a kanálból kilöttyent a leves. Lánya mérges volt, örökké szidta, ez azonban nem használt. A terítő nap nap után foltos lett. Egyszer aztán a bácsi elejtette a tányért, s az összetört. Ekkor a lánya már nagyon-nagyon megharagudott. Fatányért vett neki, és megparancsolta, hogy ezentúl a konyhában egyen. Minden a legnagyobb rendben volt: a terítő nem piszkolódott be, a bácsi sem szólt, mert végre nyugton maradhatott. A fiatal házasok egyszercsak arra lették figyelmesek, hogy kisfiúk szorgalmasan farag egy darab fát. Nézték-nézték, mit csinál a gyerek, de sehogyan sem tudtak rájönni. Megkérdezték hát tőle. A fiúcska abbahagyta a faragást, és ártatlanul a szüleire nézett: »NEKTEK KÉSZÍTEM A FATÁNYÉRT. MIRE MEGÖREGEDTEK, ELKÉSZÜLÖK VELE-« — mondta. Anyja és édesapja egymásra nézett. Az anya kiment a konyhába, és bevezette a szobába idős édesapját. A bácsi azóta megint velük eszik, s ha valamit bepiszkít, lánya és ve- je úgy tesz, mintha nem vette volna észre... Ugye tanulságos történet? Megérte a fáradságot, hogy az ember ismét elolvassa. Manapság ugyan nemigen adnak fatányért az idős embereknek, de azért azoknak sok-sok problémájuk van. Még akkor is, ha az aggok házában élnek. Álljunk csak meg egy forgalmasabb utcában, és figyeljük meg, hogyan halad át az úttesten egy idős nő vagy férfi. Rendszerint nem a gyalogosoknak kijelölt helyen megy át, noha alig néhány lépésnyire van tőle, és nem várja meg, hogy a szemafor szabad utat jelezzen, hanem mindenáron az autók között akar átjutni. A gépkocsivezetők persze szidják. Nemrég a németországi Kölnben az egyik aggok háza előtt egy villanyrendőrt állítottak föl. Az idős embereknek csupán meg kell nyomniok egy gombot, s a forgalom máris leáll. Azt várták, hogy a szemafort gyakran fogják használni, de tévedtek: az otthon lakói továbbra is ott mentek át az úttesten, ahol nekik tetszett, s egyáltalán nem törődtek a forgalommal. A fiatalabbak keményfejűeknek nevezték őket de azok nem törődtek velük Nem önfejűség, nem is csökönyösség jele ez. Egészen más oka van: az idegrendszer ö- regedése. Idősebb korban az idegingerek 10 százalékkal lasabban haladnak, mint fiatalkorban. Ez . más szóval azt jelenti, hogy sokkal több idő alatt jutnak el rendeltetési helyükre. Emiatt az idős ember később reagál a veszélyre, mint a fiatal. Azonkívül sókkal nehezebben tanul meg valami újat. Idővel beáll az állapot, amikor semmi sem marad meg benne, amikor az új benyomások egyre inkább hátérbe szorulnak. Ugyanakkor a régi emlékek egyre erősebbé válnak. Az idős ember a múlban él, számára a jelennek nincs különösebb jelentősége. Nem törődik vele, nem gondol rá. Az idős embernek gyöngül a hallása és Iá- | tása is. Ezért történik meg, hogy nekimegy az üvegajtónak, hogy eltöri a tükröt, nem hallja a csöngőt. Különben kezdetben a magas hangokat nem érzékeli. Mindennek tudatában van. S mivel tudja, j hogy csökkentek képességei^ nyomott hangulat vesz erőt rajta. Lelki válsága csak fokozódik, ha környezete is tudtára adja, hogy nincs belőle haszon. Csökken az ereje, nincs étvágya, lefogy, álmatlanság gyötri. Kortársai egy- ! más után meghalnak, a fiatalok nem értik j meg, mint ahcgy ő sem érti meg a fiatalokat Egyedül marad, magánahagyatottan élEzért egyre inkább magába fordul, magával törődik. A legkisebb rendellenességet is halálosan komolyan veszi. Egyre figyeli a testét. Gyakran és örömmel megy orvoshoz, mert a rendelőben mindig talál valakit, aki meghallgatja, és rokonszenvet fejez ki iránta. Idősebb korban könnyen válik az ember hipo- chonderré, azaz képzelt beteggé. Boldog az az ember, aki időben fölkészül az öregségre: nemcsak munkája iránt érdeklődik, hanem más iránt is, s erről az érdeklődéséről a későbbiek folyamán sem mond le. Egyesek hamarabb és gyorsabban, mások később és lassabban öregszenek meg. Sokan előrehaladott koruk ellenére is testileg, szellemileg frissek. Senki sem tudja azonban előre, hogyan fog egy nap megöregedni, milyen gyorsan csökken reagálási képessége. Ezt az a fiatal sofőr sem tudja, aki szidja az útkereszteződésnél lassan, botorkálva áthaladó öregembert vagy öregasszonyt. Végül arra kérünk, hogy jusson eszedbe a cikkünk elején említett mese, ha találkozol egy ilyen botorkáló öreggel. Fékezz le és barátságos mosollyal mutasd meg neki, hogy szabad az út. Lehet, hogy éppen így fog valaki veled tenni húsz-harminc-negyven év múlva. Hajhullás A haj védi a fejbőrt a hidegtől és a melegtől. Ezenkívül esztétikai szempontból is fontos, hiszen előnyösebb külsőt biztosít. (Természetesen csak akkor, ha gondozott és nem úgy fest, mint az oroszlán sörénye.) Férfiak és nők — függetlenül attól, hogy hány évesek — igyekeznek megőrizni a hajzatukat, és küzdenek a hajhullás és a kopaszodás ellen. A hajhullásnak számos oka lehet. Ezek az okok még nem eléggé ismertek, sőt olyan esetek is előfordulnak, amikor egyáltalán nem állapítható meg a hajhullás oka. Viszont az tu- dött dolog, hogy egyes fertőző betegségek, amilyen az influenza, hastífusz és egyéb, magas lázzal járó betegség, hajhullást okoznak. U- gyanilyen hatásuk van egyes mérgeknek is. Gyakori eset, hogy szülés után megritkul a nők haja, sőt olykor bekövetkezhet a teljes kopaszodás is. Az ilyen hajhullás vagy hajritkulás azonban általában csak átmeneti állapot, úgyhogy idővel újból kinő a hajzat. Az említett okokon kívül az idegrendszerben beálló zavarok is előidézhetnek kopaszodást. Számos olyan esetet ismerünk, amikor valaki idegösszeroppanás, hirtelen öröm vagy nagy lelki megrázkódtatás hatására néhány óra alatt megőszült, vagy megkopaszodott. A hajhullást kiváltó okok között szerepelnek a gombás megbetegedések is, amelyek teljes vagy részleges kopaszodást okoznak. A hajzat állapota nagymértékben függ a belső elválasztású mirigyek működésétől is. Ezek közül is különösen a nemi hormonokat termelő mirigyek játszanak nagy szerepet. Érdekes megállapítani, hogy a civilizáció is beleszól a hajzat állapotába, amit az is bizonyít, hogy amíg a fehér bőrűek között egyre terjed a kopaszság, addig a primitív környezetben élő négerek között majdnem ismeretlen ez a jelenség. Ez az érdekes probléma még nincsen kellőképpen kivizsgálva. Egyre gyakoribb betegség a foltos hajhullás, az alopecia areata. Ez a hajzatnak és testszőrzetnek kerek foltokban való hirtelen kihullása. Ezek a kerek foltok a koponyán és az arcon jelentkezhetnek, s a férfiaknál ezekben a kerek foltokban nem nő szakáll. Ez a haj -, illetve szakállbetegség nem jár fájdalommal, és a megkopaszodott hely nem is viszket. Előfordul, hogy a megkopaszodott helyen újból kinő a haj, illetve szakáll, ez azonban a ritkább esetek közé tartozik. Gyakori jelenség, hogy több ilyen folt keletkezik egymás közelében, s ezek később összefolynak, és esetenként teljes kopaszodáshoz vezetnek. Enyhébb formája a megbetegedésnek az alopecia benigna. Manapság egyre több a kopasz ember, s közöttük sok a fiatalabb korú is. Ez aggasztó jelenség. Ha a hajzat hónapok múlva sem nő ki újból, a betegség rosszindulatú változatával állunk szemben, amelyet alopecia areata maligna néven ismer az orvostudomány. Ez ellen a végleges kopaszodás ellen mindmáig nem sikerült hatásos gyógyszert találni. Feltételezik, hogy a betegséget vírus okozza, ez a feltevés azonban még nincs igazolva. Azt sem sikerült ez ideig megállapítani, hogy hogyan keletkezik. Kiváltó oka nem egészen tisztázott, az azonban bizonyos, hogy gennyes gócok, amilyenek a tá- lyogos fogak, gyulladásos mandulák az idült vakbélgyulladás stb., szerepet játszanak a keletkezésében. Ha ezeket a gennyes gócokat kigyógyítjuk, a haj rendszerint újból fejlődni kezd. Miután nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy mi okozza a hajhullást, nehéz a gyógyítás is. Általában bőrizgató kezelést szokás alkalmazni, például alkohollal vagy kenőccsel való bedörzsölést. Alkalmazzák a sugárzást is, amely élénkíti a vérkeringést, és elősegíti a haj újbóli kinövését. A gyógykezelés eredménye ugyan eléggé bizonytalan, mindamellett azonban nem szabad elveszíteni a reményt. Különösen a fiatalabbak ne mondjanak le a gyógyításról, amelyet minél előbb, már a hajhullás kezdeti állapotában meg kell kezdeni, mielőtt a betegség még elhatalmasodna.