Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-02 / 33. szám
Thursday, Sep. 2. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZO — HUNGARIAN WORD li Schalk Gyula A SZOJUZ 11- SZALJÜT RENDSZER AZ ELSŐ ORDITÁLIS ŰRÁLLOMÁS Az áprilisban felbocsátott Szaljut űrhajó és a június 6-án indított Szojuz - lljunius 7-én történt összekapcsolásával létrehozták az űrhajózás történetének első valódi űrállomását. Az űrállomások az űrkutatás első éveinek szakirodaimában előkelő helyet foglaltak el. Számos kutató úgy gondolta, hogy ezek az állandóan a Fold körül keringő, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas laboratóriumok már az űrkutatás kezdetén megvalósulnak. Időközben az űrkutatás más irányt vett. Rohamos léptekkel felderítette a Holdat, számos szondát indított a Mars és a Vénusz bolygó irányába, nagyszámú mesterséges égitestet helyezett föld körüli pályára. Az űrállomások létesítésével kapcsolatos elgondolások későbbre halasztódtak. Az amerikai kutatók nem titkoltan csak az Apollo program végén 1972-73 körűi kívánják megvalósítani űrállomásuk felbocsátását SKYLAB néven amint erről e hasábokon néhány hónappal korábban már beszámoltunk. Ennek létrehozására a hatalmas Satum rakéta kintmaradt harmadik fokozatait kívánják felhasználni. A szovjet űrkutatás program kevésbé nyilvánosan, kevésbé' látványosan sokkal kevesebb propaganda felhasználásával, de határozott lépésekkel halad a maga előre megtervezett utján. Az első űrállomás hatalmas méretei: hűsz méter hosszúság négy méter átmérő és huszonöt tonnás tömeg ismét bizonyítják azt a budapesti szovjet űrkutatási kiállításon is látott és megállapított tényt, hogy a szovjet űreszközök rendkívüli súlyukkal tömegükkel nagymértékben megalapozzák a további tervek végrehajtását. /Ezt bizonyítja egyébként a két Mars szonda is amelyek példátlanul nagy súlyúak itt a Földön 4.5 tonnát nyomtak./ Mi az űrállomás? Miben különbözik az űrhajótól? A magyar műszaki terminológia szerint űrállomás alatt olyan ember- lakta berendezést kell érteni, amely hosszan tartó emberi tartózkodásra alkalmas Föld körűi keringő mesterséges hold. Lényegesebb vonása tehát az, hogy huzamos, többhónapos emberi tartózkodásra alkalmas mesterséges holdról van sző. Ez azonban méreteiben és felszereltségében természetszerűen sokban különbözik a hagyományos értelemben vett mesterséges holdaktól és űrhajóktól. Légtere és műszerezettsége huzamos ideig képes biztosítani az ember és rendszerint több ember állandó együttműködését, munkáját és életfeltételeit. Gyakorlatilag keringő obszervatóriumnak fogható fel. Sok szó esett mostanában arról vajon az ember vagy az automaták szerepe nagyobb az űrkutatásban? Ezúttal látható, hogy az ember és az automaták együttes összehangolt működése az a két feltétel ami az űrállomások létrehozását lehetővé teszi. Az űrállomás lehetővé teszi, hogy a Föld légkörén kívül a Föld felszínéig le nem hatoló sugárzás tartományokban csillagászati megfigyeléseket végezzenek közvetlenül. A Szojuz-Szaljut űrállomáson elhelyezett ORION csillagászati obszervatórium révén máris megkezdődött a kiválasztott csillagok ultraibolya színképeinek tanulmányozása, a távoli extragalaxisok fényképezése, és további csillagászati megfigyelések is tervbe vannak véve. A számos lehetőség és feladat közül csak néhányat emhtsünk még meg: a magasból felismerhetők a hegységek szerkezeti elemei, nyomonkővethetók a felhórendSZOVJET TUDÓSOK VIZSGÁLJÁK A SZERKEZETET szerek, a sarkvidéki jégtömegek, a vulkáni kitörések, az erdőtüzek és igy tovább. Jelenleg azonban természetesen az űrállomásnak mint rendszernek a kipróbálásán van a fő hangsúly. Nem utolsósorban fontosak az orvosi megfigyelések. Először kerül sor arra, hogy esetleg több hónapos sulytalansági állapotban való tartózkodás alatt és után figyeljék meg az emberi szervezet e szokatlan körülményekhez való alkalmazkodását, és visszatérésük után pedig az újra alkalmazkodást a földi körülményekhez. Az ember számára biológiai kötöttségei miatt természetellenes körülmény az űrállomás nyújtotta fizikai körülmény és sok minden eldőlhet a huzamos kinttartózkodások jövőbeni tervezése tekintetében a mostani kísérlettől. Még ma korai lenne bármilyen következtetés levonása. A kísérlet folyik és tudományos eredményeinek feldolgozása a jövő hónapok feladata lesz. FOLYNAK A MUNKÁLATOK AZ OLAICSÖVEK LERAKÁSÁNÁL A Szovjetunió Japán közreműködésével 2.600 mérföldes csőhálózatot fektet le, mely Irkutsk-ból Nakhodkába viszi 48 incses átmérőjű csöveken a szovjet olajat, főleg Japán részére. A japánok szolgáltatják a csöveket, melynek összsúlya 1.700.000 tonna, költsége pedig 350 millió dollár. A tároló és továbbitó állomások 150 millió, egyéb készülékek 150 millió dollárba kerülnek. Japán olajszükségletének 90 %-át külföldről hozza be.
