Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-09-02 / 33. szám

Thursday, Sep. 2. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 VAKÁCIÓ AZ ÓKC6CKKCK New York város különböző környékeiről a nyár folyamán rendszeresen útra kelnek a 60 éven felüli polgárok, hogy két hetet New York állam északi részen, esetleg Long Islandon, vagy Connecticutban vagy New Jerseyben, egy kellemes üdülőtáborban töltsenek. Ez a “Vacations for the Aging” program 12 évvel ezelőtt született meg, egy bronxi öregkori otthonban, amelynek vezetői fájlalták, hogy az öre­gek legtöbbje úgyszólván soha sem kerül el a város­ból a meleg nyári hónapok alatt. Az öregkori otthon akkori vezetőségi elnöke, Mrs. Louis Tishman, Mrs. Arthur Hays Sulzberger, a N.Y. Times szerkesztője özvegyének segítségével és az akkori World Telegram lap közreműködésével pénzszerzési kampányt kezdett öregkori nyaraltatás- ra. “ Megnyílt az első lehetőség számunkra, amikor egy jótékony intézet a nyaralótáborát felajánlotta,” mondotta Gertrude Landau, az egyik vezetőségi tag, aki képzett társadalmi munkás. Az öregek kö­zül nagyon sokan megörültek a nyaralási lehetőség­nek és rövidesen egyik a másik után jelentkezett. A szervezet a nyaralásra jelentkezőknek bizo­nyos kívánalmakat támaszt: a jelentkezőnek elég egészségesnek kell lennie ahhoz, hogy utazhasson és önmagát az utazásnál és a nyaralóhelyen ellássa. Orvosi bizonyítvánnyal is kell igazolni, hogy meny­nyi fizikai tevékenységben vehet részt. Az évek folyamán a nyaraltatási program rend­kívül sikeresnek bizonyult. A különböző felekeze­tű jótékony intézmények segítségével több mint 45,000 idősebb személyt küldhették nyaralni. Na­gyon sok öreg számára ez a nyaralás tartós barát­ságot, új e'rdeklödési kört eredményezett. Az egyes nyaralótáborokban egy tipikus napi program pél­dául a következőkből áll; séta az erdőben, termé­szetrajzi útmutatással, utána a látottak megtárgya­lása, egy órai hobby kézi tevékenység, fürdés vagy úszás, csónakázás, vagy halászás, kellő felügyelet­tel; napi események vita-órája, pihenés-levéliras, vagy egy szomszédos tábor gyermekeivel való fog­lalkozás. Sokan olyan jól érzik magukat, hogy meg­újult reménnyel néznek a jövő elé, bajaikat is job­ban tudják elviselni és várják a jövő évi kétheti vaká­ciót. Az öreg nyaralókat kényelmes kabinokban he­lyezik el, kettőt egy szobában és a nyaralási dijat a vendég anyagi képessége szerint szabják meg. Ápolónő állandóan jelen van, orvos is van a közel­ben, a kórház elég kis távolságra. A nyaralási intézmény cime: VACATIONS FOR THE AGING, 225 Park Ave. South, New York, N.Y. 10003. Szervezkednek a háztartási alkalmazottak Első gyűlését tartotta Washingtonban a National Committee on Household Employment, a háztartá­si alkalmazottak képviselőiből álló szervezet. A gyű­lésen a háztartási alkalmazottak hosszú idők óta fennálló, súlyos panaszait sorolták fel és kiemel­ték annak a szükségességét, hogy szervezkedéssel munkájukért több fizetést, jobb munkakörülmé­nyeket, nagyobb tiszteletet vívjanak ki maguknak és hogy a minimális órabértörvény és munkanélkü­liségi javadalmazási törvény órájuk is vonatkozzon. A szervezkedés már több, mint 50 városban folyik és sok helyen jelentős eredményeket vívtak ki ma­guknak. Mrs. Edith B. Sloan, volt háztartási alkalmazott, a bizottság vezetője kifejtette a több mint 500 fő­nyi, főleg középkorú, fekete nőkből álló hallgató­ság előtt, hogy kormány statisztika szerint, habár egyre több háztartási segítségre van szükség, az u- tóbbi 10 év alatt, több mint 1 millió nő hagyta ott a háztartási munkát a rossz munkaviszonyok miatt. Hangosan megtapsolták, amikor azt mondta, hogy hacsak meg nem változik a helyzet, “őnagyságának magának kell majd főzni, takarítani és kiszolgálni, mert senki sem lesz kapható erre a munkára.” Nemcsak a kevés fizetés miatt panaszkodtak, ha­nem amiatt is, hogy háztartási munkások nem kap­nak fizetett szabadságot, vagy betegségi pótlékot, de ünnepeken, nagy vendégségek alkalmával még külön munkát rónak rájuk. Munkájukat lenézik, ők magukat keresztnéven szólítják a legtöbbször ma­guknál fiatalabb alkalmazók. Követelik, hogy a ház­tartási munkát is képzett, gyakorlatot igénylő és tisztelt munkának ismerjék el. Egyesek jelentették, hogy North Carolinában és Massachusettsben már jelentős sikereket értek el. Példaképpen említették, hogy a szemét beszedőket már köztisztasági alkal­mazottaknak hívják és szervezett munkájukban mindenféle javadalmazásban részesülnek. Ugyanezt kell elérni a háztartási alkalmazottak­nak is. LAKODALOM LENINGRÁDON Barnard Egyetemet vég­zett szép, amerikai lány az “oltár” ele lép Valery Krenniov ugyancsak 22 e- ves orvostanhallgatóval. Az oltárt azért tettük idé­zőjelbe, mert valójában nem templomi oltár élé, hanem a Szovjetunióban előirt és szokásos házassá­gi regisztráló elé mennek, hogy hazassagukat “szen­tesítsék. ” A Great Neck városból származó Debbie csere ta­nulóként folytatta orvosi tanulmányait a Szovjet­unióban. Ott ismerkedett meg Valery osztálytársával es a két fiatal egyre tóbb időt töltött együtt. Debbie megszerette Valeryt és Valery imádja Debbiet. Elhatározták, hogy életüket együtt töltik el Debbie szülei ellenezték leányuk lépeset. Minden lehetőt elkövettek, hogy meggyőzzek adja fel elha­tározását, abban a hitben, hogy a Szovjetunióban másodrendű polgárokként kezelik a zsidó vallásua- kat. Debbie azonban nem tágított. Amikor a szülök láttak, hogy minden igyekezetük hiábavaló, bele­egyeztek a házasságba. Thelma, Debbie anyja elment a Szovjetunióba és amit ott tapasztalt, meggyőzte arról, hogy a zsidó­kat épp oly bánásmódban részesítik, mint bárki mást. “Feleségem — mondja Mr. Brackman — a Szovjet­unióban több rabbival beszélt és elbeszélgetett zsi­dó nyelven több leningrádi és moszkvai lakossal. Noha nem zengtek ódákat helyzetükről, nem is pa­naszkodtak, hogy bárki bántalmazná őket." “Ha a fiatalok templomi esküvőt akartak volna, minden akadály nélkül meg lett volna erre a lehe­tőség. Ok azonban nem vallásosak és igy az a kíván­ságuk, hogy az ottani szokásokhoz híven, húszper­ces szertartás utján és két dollár regisztrálási dij lefizetésével pecsételjék meg elhatározásukat és egy­bekeljenek.” Az idill a Fekete Tenger partján levő üdülőben kezdődött és a leningrádi egyetemen folytatódott. Az uj házaspár Valery lakásába költözik, melyért havi 25 rubelt (27.50 dollárt) fizetnek. Valery 40 rubelt (44 dollárt) kap havonta, mint egyetemi diák. Debbie is hozzájárul a családi kiadások fedezésé­hez. Egyetemi diákokat tanít az angol nyelvre. Jöve­delmük elégséges a megélhetésükhöz. ORSZÁGH LÁSZLÓ Angol-magyar • magyar-angol ZSEBSZÓTÁR KÉT KÖTETBEN Ara kötetenként $3,50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 I T • I • f o n : AL 4-0397 ooeeeeeeeeooeeeeooooeeoeoeoeooooeoeee Debbie Brackman 22 evpc

Next

/
Thumbnails
Contents