Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-08-26 / 32. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 26. 1971 G amma-globulin Szívidegesség T' öbb mint húsz éven át alig-alig beszéltek a * szívidegességről. Újabban azonban ismét £C-k szó csík róla. Mivel újból időszerű lett, a belgyógyászok wiesbaderti kongresszusán is fog- lalkozíai: vele. Richter professzor részletesen beszámolt a szívi.dcgesség tüneteiről és elmondotta, hogy a betegeket két fő csoportra osztja. Mindkét cso­port betegeit másfeleképpen kell kezelni. Az A típusú páciensek állandó rettegésben élnek szívműködési nehézségeik miatt. A be­tegség a kezelés elején rohamszerűen jelentke­zik. A beteg kezdetben úgy viselkedik, mint egy riadt kisgyerek, és mindjárt orvoshoz for­dul, hogy biztonságban érezze magát. Erre a- zonban nem kerül olyan könnyen sor, mivel a rendelik rendszerint mindig tele vannak. A- zonkívül aggodalma túlzott. Mégis hálás dolog az ilyen embert gyógyítani, mert amikor az orvos bizalmába férkőzött, akkor már nem for­dul hozzá olyan gyakran, és nem siránkozik. Az ilyen ember hasonlít ahhoz a gyenge úszó­hoz, aki csak akkor hajlandó vízbe menni, ha valaki van a közelében, aki a segítségére siet, ha szükség mutatkozik rá. Hasznos idegcsilla­pító szereket adni neki, mert így nagyobb biz­M int ahogy egy fiatal leány fél a szülési fáj­dalmaktól, ugyanúgy retteg az érett nő a változás korától, mert sokat hallott arról, mi­lyen nehézségekkel jár. Nem állítjuk, hogy a klimaktérium kelle­mes tünet. Csakugyan okoz nehézséget, néha pedig elég súlyos következményei vannak. Van azonban valami igazság a régi közmondásban, hogy minden nő olyan klimaktériumon esik át, amilyent megérdemel. Mindenekelőtt egy figyelmeztetés: Ne gon­dold, hogy családod tekintettel lesz rád! A fel­nőtt gyerekeknek megvannak a maguk gondjai, nem várható el tőlük, hogy a mi gondjainkkal is törődienek. A férjnek is megvannak a maga bajai: fáradt, fél az öregségtől, nyomott hangu­lat vesz rajta erőt. Más szóval: ritkán történik meg, hogy a változás korában levő nőn valaki segít. Önmagának kell segítenie önmagán. A legegyszerűbb és egyúttal legjobb tanács az, hogy az enubernek nem szabad elhagynia magát. Továbbra is normálisan éljünk. Kerül­jük a változást, az izgalmakat. A változás korá­nak beállta után az ember semmivel sem öreg­szik gyorsabban, mint addig. Reméljük, hogy az alábbi néhány jó tanács megkönnyíti a válság átvészelését. Lehetőleg sportoljunk. Ha van rá lehetősé­günk, ússzunk minél többet. Ily módon eddzük a testünket, javítjuk lélegzési technikánkat. Ha fiatal korunkban sportoltunk, sportoljunk to­vábbra is. Ha nemi, akkor sétáljunk egy-két órát friss levegőn, dolgozzunk a kertben, de kerül­jünk minden megerőltető munkát. A napi torna kevésbé terheli meg vérkeringésünket, mint az, ha megerőltetjük magunkat, csakhogy elsőnek érjünk a célba, ha hegyre mászunk vagy sokáig gyalogolunk, vagy ha a kertet egy nap alatt akarjuk fölásni. A könnyű tornagyakorlatok tonságban érzi magát: a tabletta vigyáz rá az orvos helyett. Másképpen áll a dolog a B típusú betegek­kel. Ezek sokkal aktívabbak és önállóbbak, mint az A típusúak. Ha azonban alaposan meg­figyeljük őket, észrevesszük, mennyi erőfeszí­tésükbe kerül, hogy leplezzék félelmüket. Te­vékenységüket nem szabad gyógyszerekkel csökkenteni. Olykor-olykor azonban szükséges föloldani feszültségüket. Legjobb megprobamat gyógyszereket adni nekik, mert csökkentik fo­kozott tevékenységüket és fáradságérzetüket. A szakorvosok hangsúlyozták, hogy a szív idegességben szenvedő betegeknek nem szab digitálist vagy más hasonló gyógyszert adi mert nemcsak, hogy hatástalan, hanem ráadó sül még fokozza az illető hipochondrikus féléi mét. Azt is megállapították, hogy a vérkeringési zavarok voltaképpen nem jelentenek megbete­gedést a szó legszorosabb értelmében, hanem lelki tünetcsoportba tartoznak. Más szóval, kü­lönböző testi és lelki zavarok következményei. Az orvosnak — mondották a wiesbadeni kongresszuson — elég bátornak kell lennie ah­hoz, hogy nevén nevezze a dolgokat, mert csak­is így gyógyíthat sikeresen. érettkorban különösen jótékony hatásúak. Azon legyünk, hogy eltűnjön hasunkról és csípőnkről a hájréteg, mozgassuk vállízületeinket, ügyel­jünk hátunk és nyakszirtünk rugalmasságára. Ügyeljünk étrendünkre is. Sem az erősen sült, erős és zsíros hús, sem pedig a túlságosan hideg étel nem használ a gyomornak. A nyers élelmiszer egészséges, de nehezen emészthető. Ezért törjük át, vágjuk vékony szeletekre, a gyümölcsöt pedig hámozzuk meg. Az évek múlásával csökken kalóriaszükség­letünk. Mihelyt kinőttünk a serdülőkorból, egy­re kevesebb »üzemanyag-« kell a szervezetünk­nek. Mérsékelten táplálkozzunk tehát. Félévenként menjünk el egy fog- és egy szemorvoshoz. Gyakran vizsgáltassuk meg a szí­vünket és a vérnyomásunkat. Harcoljunk a re­uma ellen. Mindennél fontosabb azonban az, hogy lel­kileg is fölkészüljünk a változás korára. Ne gon­doljuk, hogy csak a tizenhat-tizennyolc éves lányok a szépek. Létezik második, sőt harmadik fiatalkor is! A vonzó magatartás és az elegencia elfeledteti a ráncokat. Az időnkénti nyomott hangulatot olyannak fogjuk föl, amilyen volta­képpen: múló tünetnek, amely ugyanúgy elmú­lik majd. mint a fájdalom a jobb vagy a bal térdben, vagy valamelyik vállizületben. Ne akarj mindenáron túltenni máson! Sohasem lehetsz többé tizenegynéhány éves kislány, sohasemi le­szel olyan erős és rugalmas, mint amilyen har­mincéves korodban voltál. Ezzel szemben vi­szont kitágul látóköröd, új kapcsolatokat léte­sítesz, szellemileg fejlődsz, elgondolkodsz az élet értelméről, s élvezed az érettkor többi szép­ségét. V érsavónk fehérjeoldatának egyik rész­lete a gamma-globidin. A vérfehérje ugyanis az albuminon kívül globulinokat is tartalmaz, amelveket alfa, béta és gamma cso­portokba osztanak. A gamma-globulin 8^12 százalékát kénezi a vérsavó fehériefa.rta'má- nelc. Ez a menmnsée azonban egyénenként változhat. Az egvik embernél több. a másik­nál kevesebb van belőle. Az a t’daídonsága, hog'r hordozóin az ellenanv*»«oVnak, azaz elő­segíti azoknak az ellenteteknek a tevékeny­ségét, ameb-ek a szervezetünket megvédik a betegségek kórokozóitól. A gamma-g'obuün óMávosan alkalmazható az emberi remc^c^rr védelmében. A vérből vagy méhlenénvMl készült k:vcnafát a fertőző be­tegségek elleni védelemben hasznosítja az or- vostudománv. Leggyakrabban olvan emberek vér.savóiáhól állítják elő. akik már átvészelték a fertőző betegséget Elrő^urb^n olvan felnőt­tek iönnek számításba, ak'k már régebben át­estek a betegségen, de szérum készíthető olya­nok véréből is. akik nem voltak ugvan bete­gek. de védőoltást kaptak valamely betegség ellen. Gamma-globul:n védőoltást adnak az orvo­sok olvan egyéneknek, akik ki vannak téve a fertőző betegség veszélyének. Különösen ered­ményes védelmet nvújt a védőoltás a gyerme­keknél kanvaró ellen, valammt a rózsahimlő ellen, amelv a terhes asszonyoknál okoz ko­moly megbetegedést és odavezethet, hogy a beteg vagy elvetéli a magzatot, vagy torz, illet­ve beteg gyermeket szül. Jó hatásfokkal alkal­mazható fertőző sárgaság és fültőmirigy-gyul- ladás ellen, továbbá gyermekparalízis elleni védelemre, ha a gyermek nem kapott más vé­dőoltást. Ugyanígy megvéd a himlő és kiüté­ses tífusz ellen is. A gamma-globulint azonban nemcsak védő­oltásként alkamazzák, hanem sok betegség esetén gyógyszerként is, hozzáadva más gyógy­szerekhez, elsősorban antibiotikumokhoz. Gyönge fejlődésű gyerekeknél igen hatásos A gamma-globulin védőhatása igen rövid — legfeljebb egy-két hét —, ha járványos be­tegségek idején védőoltásként alkalmazzák. Mind gyakrabban fordul elő az utóbbi idő­ben, hogy egyes szülők, akiknek tévesek az értesülései a gamma-globulinról, olyan kérés­sel fordulnak az orvoshoz, hogy írja elő ezt a gyógyszert a gyermeküknek étvágygerjesztő­ként, vagy a testsúly gyarapítása céljából. Az ilyen kérelem tájékozatlanságra vall. Meg kell mondani, hogy a gamma-globulin nem ezt a célt szolgálja, hanem arra való, hogy védelmet nyújtson a fertőző betegségek ellen. Tehát megelőzésre, amelyre a védőoltások általában szolgálnak. Ezen túlmenően arra is jó, hogy az orvosok felhasználják olyan betegségek le­küzdésére is, amelyek ellen az orvostudomány­nak ez ideig nem sikerült megtalálnia a meg­felelő oltóanyagot. ARCFÁJDALOM A fogfájás az arcra, szemre és az orra is át­terjedhet, mint ahogyan az arcfájdalom kisugá­rozhat a foghúsba és a fogakba is. Gyakran elő­fordul, hogy a fájdalom vándorol. A hosszan tar­tó fogfájás görcsöt idézhet elő az alsó állkapocs izmaiban és a fogakban is. Az orvos tehát csak azután kezelheti a bajt, ha megállapította, mi idézte elő a fájdalmat. SZÍVSZABÁLYOZÓ A tudósok azzal kísérleteznek, hogy egy plu­tónium 238-at tartalmazó atomelemmel szabá­lyozzák a beteg szív működését. Az elemet tíz évig nem kellene tölteni. Ez nagy fejlődést je­lentene, mert a merkurielem két-három évig tart. Az TJSA-ban ötvenezer szívbeteg bőre alá építettek be ilyen szerkezetet. Évente több mint ötezren kapnak első ízben szív szabályozót. TERJESSZE LAPUNKAT! c/J'e fjéLfriitik cl kiimakléciumtói

Next

/
Thumbnails
Contents