Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-26 / 32. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 26. 1971 A “WILLIAM PENN” VEZÉRKARÁBAN: Az utolsó egyleti . basa Il.cikk 1971 szeptember 13.-an kezdődik a William Penn Fraternális Egyesület 27-ik Országos Konvenciója. A magyar testvériség nemes gondolatán épült William Penn össztagságát egyetlen, alapvető kérdés érdekelheti: az Egyesült Államokban és világszerte dúló, ezer sikon felbukkanó, roppant társadalmi .küzdelmek tűzében fennmaradhal-e az Egyesület? Lényegében erre kell válaszolni, a tagság nevében és érdekében, a múltat vizsgáló, a jövő útját egyengető Nagygyűlésnek, mint az Egyesület legfőbb fórumának. A William Penn a legnagyobb amerikai magyar intézmény, de mindössze egy kis pohárka viz az amerikai biztosítási és fraternális intézmények hatalmas tengerében. Az arany érzékeltetése kedvéért iktatjuk ide: az amerikai életbiztositási és fraternális intézmények összesen egy trillió dollár (vagyis milliószor millió dollár) névértékű életbiztositási kötvényt mutattak ki 1969 év végén. Ebből a William Penn része (a hivatalos Actuary 1971 március 23.-i jelentése szerint) 98 millió, 945 ezer és 503 dollár névértékű biztosítási kötvény. A biztosítási kötvények számát illetőleg, sajnos, csak két adat áll e sorok Írója rendelkezésére. Ugyancsak a hivatalos Actuary szerint 1971-ben 66 ezer 709 életbiztositási kötvénye van az Egyesületnek, mig egy esztendővel előtte a kötvények száma (tehát 1970 márciusában) 67 ezer 838 volt. Vagyis tagságunk egy esztendő alatt több mint ezer taggal csökkent. Csak a vakon elfogult rosszakarat nem látja azt a listát, amit negyedevenként “szomorodott szívvel” közöl a központi hivatal. Évente, átlagban, 900, nagyrészében, öreg tag hull ki az élők sorából. A bevándorlás megszűnése, a gazdasági válság, a Hold fele közeledő infláció, a munkanélküliek egyre növekvő tábora nehezíti az utánpótlást az elmúlt pár esztendőben és napjainkban. (Mikor, miért kezdődött és folytatódik a tagveszteség; mindezt a Nagygyűlés joga és kötelessége kivizsgálni.) E sorok írójának semmi joga kételkedni a hivatalos Acturay (Harley N. Bruce & Associates) jelentésében. (Az Actuary lényegében biztosítási szakértő, aki a Pennsylvania állami biztosítási osztály által elismert hivatalos táblázat alapján számítja ki a biztosítási rizikót, tagdijat, ellenőrzi a befektetést, megállapítja az Egyesület fizetésképességi erejét stb. stb.) Leegyszerűsítve az Actuary által használt táblázat szerint minden 100 dollár vállalt kötelezettséggel szemben az Egyesület 110 dollár és 50 cent könywagyonnal rendelkezik. Itt sietek leszögezni: a William Penn mindig eleget tett fizetési kötelességének! A CÁPA KONKURRENCIA Aggodalomra, a tagcsökkenés mellett, az is okot adhat, ugyancsak az Actuary jelentése szerint, hogy pl. sok esztendős próbálkozás, munka után az Egyesület mindössze nyolcezerötszáz (kerekszámban az Actuary szerint) betegség, baleset és korházi kötvénnyel rendelkezik. De itt és mindig szem előtt kell tartanunk a kis pohárka viz és a tenger arányát. íme egy példa. A betegség, baleset és kórházi biztosítók ( nem is beszélve a 70-80 millió egyéni és csoport kötvénnyel rendelkező Blue Cross-Blue Shield intézményről) ügynökeinek száma (és az életbiztositási tarsásagoké) a US. Census Hivatal 1969-i számítása szerint 270 ezer! Ez a hatalmas ügynök-hadsereg, hacsak naponta, házon kívül, egy szendvicset és egy csésze kávét fogyaszt el a sarki “drug store” - ban, miközben központjától, kerületétől, irodájától kapott, avagy önmaga fejlesztett lehetőségi listáját tanulmányozza, egy esztendőben csupán erre többet költ, mint amennyi a William Penn összes, tényleges vagyona! Ez az ügynök ármádia, a modern technológia minden vívmányának birtokában, statisztikával és analízissel felszerelve, hóban és sárban,égető napmelegben, lóháton, avagy gyalog, hegyekben és völgyekben, városokban és kisfalukban, autón, avagy repülőgépen, televízión, avagy rádión, telefonon, avagy posta utján keríti körül, bombázza, támadja, leszereli és győzi meg a jelöltet. Mert tudat alatt, ébren vagy álmában, füle mögött, agyában szüntelenül hallja feljebbvalója intését, kérdését, fenyegetését: "termelj, vagy lemaradsz, termelj vagy menthetetlenül elbuksz!! Termelj, hozzad be az eredményt, mert mi vagyunk a legjava, mert kollektiv fedezetként hátad mögött billió és billió dollar messzeágazó befektetés, vagyon adja kezeidbe a döntő okot, a végső érvelést!” A KOMPUTER MENTALITÁS Érthető, hogy e kibirhatatlannak tetsző, mindent elnyeléssel fenyegető cápakonkurrenciával szemben azt réméivé nyilván, hogy a “modernizálás” tán megoldja az alapvető problémát, az Egyesület vezetői 1966-ban computert (elektronikus számológép) vásároltak. Nem tudhatjuk, csak sejthetjük, hogy ki lehetett a keresztapa, amikor a William SOBEL OVERSEAS CORP. IKRA FoiiCVNöKSÉG AS— TELEFON: (212) 535-649C) — UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába Penn belépett a “computer-rendszer korszakába.” Valószínűleg Szabó János volt központi ellenőr lehetett, aki hattyúdalában a hivatalos lap 1969 szeptemberi számában (két hónapra rá, 1969 novemberében lemondott tisztségéről és a központi hivatalos bejelentés szerint Chicago városában uj, felelős állast vállalt egy biztosi tó társulatnál) angolnyelvű cikket irt: “The computer-a blessed event” címmel, magyarul: “ A komputer - az áldott esemény!” Csak egy rövid mondatot idézek ebből a cikkből, ami élesen megvilágítja Szabó János és minden bizonnyal a vezérkar egy részének mentalitását. “A komputer — irta Szabó János — és azok a férfiak és nők, akik értik es irányítják, a világmindenség királyai!” Ez a Szabó Jánosok által felkent király ott trónol a William Penn főhadiszállásán és körötte e- gyéb királyok és királynők szorgoskodnak. A föki- rály a jelek szerint az elektronikus számológép, aki (mert a király nem tárgy, hanem személy, sőt fő- személy) ma még koronázatlan fővel szorgoskodik alattvalói jólétén. Talán csak nem ez vezette a főkirály legfőbb miniszterét, az Egyesület központi elnökét, hogy az amerikai külügyi hivatalnál tiltakozzon a magyar nemzet, a magyar nép jogos tulajdona, Szent István koronája visszaadása ellen? (Nem! Ez meg viccnek is rossz. Szülőhazánk és népe elleni szunyogcsipésnek más a forrása, más az oka.) Maradjunk csak a tárgynál. A KOMPUTERNEK NINCS SZIVE A tudomány és technológia fejlődését, eredményeit lebecsülni és alkalmazását az emberiség (ebben az esetben az össztagsag) érdekében ellenezni badarság, maradiság. Ez nem is célunk. A komputer sok mindenre képes választ adni, de kérdezzék meg tőle a “világ mindenség királyai”, hogy mi volt az álma, az eredeti célja a 13 amerikai magyar bányásznak, amikor a testvérsegitő egyesületet megalakították? Kérdezzék meg a “király” masinát, mi is volt az indító ok, ami vándorbotot adott kezeikbe? Ugye a masina hallgat, mint a dinnye a fűben. Talán kérdeznék meg a magyar költőt, a 13 magyar bányász édestestvérét. ...Sok urunk nem volt rest, se kába birtokát óvni ellenünk s kitantorgott Amerikába másfél millió emberünk. Szive szorult, rezgett a lába, ácsorgó habon tovatűnt, emlékezően és okádva, mint aki borba fojt be bűnt.... (József Attila: “Hazám” cimü verséből.) Nem, a komputer ezt nem érti, mert nincs szive. A komputer nem Ember, de az alapítók, a tagság, a második és harmadik generáció nevében jogunkban van követelni, hogy EMBER LEGYEN, AKIT MEGBÍZUNK A KOMPUTER VEZETÉSÉVEL, AZ EGYESÜLET ÜGYEINEK INTÉZÉSÉVEL! (Hogyan viselkedik az öreg tagokkal szemben, hogyan közelíti meg a második és harmadik generáció kérdését, milyen szemekkel néz a szülőhazára és a 10 milliós magyar népre a komputer mentalitás; van-e egyáltalán mód, hogy az Egyesület elkerülje a “Nagy Cápát”? Mindezekkel a befejező Írásban kíván e sorok írója foglalkozni.) Rákosi Sándor