Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-08-26 / 32. szám

Thursday, Aug. 26. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 1251 S. St. Andrews PI L. A. 19, Cal. Tel: 737 -9129 RÁKOSI SÁNDOR KULTURELOADASA Julius 20.-án a L.A. Munkás Otthonban megje­lenő tagtársak és barátok teljes megelégedéssel hall­gatták Rákosi Sándor szépen felépített beszédét, melyben úgy a külföldi, mint a belföldi problémá­kat érintette, kifejtve, hogy ezek egymástól elvá­laszthatatlanok. A “Pentagon Papírok” kérdésével kezdte, ami rávilágít arra, hogy elnökeink, politiku­saink, a Kongresszus nem riad vissza hazugságoktól sem és a nagytőke érdekeit előbbre helyezi az ame­rikai nép érdekeinél. Legkiemelkedőbb példa a Ton­kin Öböl-i mese, melynek ürügye alatt ( vagyis, hogy az a kis ország, melynek területe kisebb Californiáénál, megtámadta volna a hatalmas ame­rikai flottát ) végigpusztitották Észak-Vietnámot és még a mai napig is pusztitják. Visszapillantott Vietnam múltjára nagyon sok értékes információt adva, amit fel tudunk használni mások meggyőzésé­re. A franciák 1858-ban szállták meg és gyarmatuk­ká tették. Már a kezdettől fogva fel-feltört az el­nyomás elleni harc, de az utolsó 40 évben szünte­lenül harcoltak szabadságukért. Nemzedékek a há­borúban szvdetnek és háborúban halnak meg. A második világháború előtti 15 esztendőben a francia imperializmus ölt és pusztított, 1940-ben jöttek a japán fenevadak, 1945-ben a szövetséges hatalmak Angliát bízták meg Dél-Vietnamban a “rendfenntartással”. A II. Világháború végén a ja­pánok kitakarodtak és a lefegyverzett francia csa­patokat dél-vietnámi katonák őriztek. Úgy lát - szott, hogy a vietnami nép függetlensegi harcat si­ker koronázta, de ezt az imperialisták nem tűrhet­ték és az angolok megengedték az internált fran­cia katonák felfegyverzését. A francia csapatok an­gol és amerikai segítséggel újra kezdhették a vietná­mi nép és az ország pusztítását. Amerika, a negye­dik imperialista hatalom, több billió dollár értékű katonai es gazdasági segítséget nyújtott a franci­áknak. Ez sem segített. Vietnám népe 1954-ben térdre kényszeritette a franciákat. Aláírták a genfi egyezményt, mely véget vetett volna a háborúnak és általános választásokat helyezett kilátásba. Azután jött Dulles külügyminiszter “domino-te- óriaja” a “kommunizmus sakkban tartása” jelszava alatt összeszedni és megvásárolni a szétvert reakci­ós erőket, kalandorokat és újra vérbe fojtani a vi­etnámi nép szabadságtörekvéseit. Azóta eltelt 17 esztendő. Sem Ngo Dinh Diem, Nguyen Cao Ky, Nguyen Van Thieu kalandorpolitikusokkal, több mint félmillió amerikai hadsereggel, a világ legha­talmasabb légierejével, számokban mar ki sem fe­jezhető dollármilliók elköltésével nem tudják letör­ni Dél- és Eszak-Vietnám népének szabadságharcát. Mit könyvel el Amerika ezért a 17 évi kalandért? Feláldozta több, mint ötvenezer fiataljának életet; több mint kétszázezer fiataljának megsebesülését, megcsonkulásukat okozta, az ország gazdaságát tönkretéve, inflációt, munkanélküliséget, válságot okozva az egész kapitalista rendszerben, a dollár értekének lecsökkenésével. A világpiac leszűkülése, a többi imperialisták versenytárssá válása sem könnyíti az amerikai impe­rialisták helyzetét. Régebben egymásnak mentek és úgy intézték el a világpiac kérdését, de az ma, a ha­talmas szocialista tábor idejében (amely egyönte­tűbb lehetne), nem biztat kedvező eredménnyel. De az imperializmusnak külföldi piacra van szük­sége es arról sem feledkezik meg, hogy a szocialista tábor közötti szakadást ne próbálna kihasználni. Itt jön be Mr. Kissinger, majd Mr. Nixon Kínába va­ló látogatása. Az azonban egészen biztos, hogy Nixon elnök NEM az amerikai nép, HANEM az amerikai nagytőke érdekét fogja szolgálni kínai lá­togatásával. Kina nagy piac. Kína részéről az elszi­geteltség nem jó politika. Ennél tovább most ne menjünk. Hiba volna most jóslásokba bocsájtkozni. Azonban a fejlődést megállítani nem lehet és ezt érzi a Kongresszus jónehány tagja is, de arra még nem tudtak rászánni magukat, hogy a fő dolgot, a pénzt vonnák meg a háború tovább folytatására. Minden józan ember tudja, hogy minden nép, igy az amerikai nép boldogulása is csak BEKÉBEN le­hetséges. Rákosi munkástárs zárószavaiban bizalmát fejez­te ki, hogy az élet megtanítja az amerikai népet, a munkásosztály vezetésével, hogy a politikusaink által Ígért “Amerikai Álmot ” , “Amerikai Arany­kort”, “Csodás Társadalmat ” ne a tőkés politiku­soktól várja, hanem magát megszervezve, népierők­re támaszkodva teremtse meg azt az Amerikát, amelyre az egész világ gyűlölet helyett, szeretettel és megbecsüléssel fog nézni. A mi feladatunk, hogy dolgok megmagyarazásával, mindenkivel, aki­vel összekerülünk, felvilágosító munkát végezzünk. Cincár Gyula, tudósitó California! igaz­ságszolgáltatás Massachussetts allam kormányzója kiadja Daniel Ellsberget, a volt szövetségi kormánytisztviselőt California állam büntető bíróságainak. A vád Ellsberg ellen, amit ö büszkén bevall, hogy a birtokában lévő titkos iratokat, amelyeket a Pen­tagon és az amerikai kormány tartogatott, átenged­te közlés céljából a New York Timesnak és a Washington Postnak. Ezekből a titkos iratokból kiderült többek kö­zött az is, hogy a “Tonkini Incidens”-t öt hónap­pal az esemény előtt Washingtonban tervezték. Ennek a mesterségesen kidolgozott tervnek az alap­ján irtó hadjáratot indítottak Eszak-Vietnám ellen anélkül, hogy erre a lépésre a Kongresszus jóváha­gyását kérték volna. Ellsberg e precedens nélküli lépéssel olyan szol­gálatot akart tenni az amerikai népnek, mellyel egyszer és mindenkorra lehúzza a fátyolt a Penta­gon és a kormány titokban fabrikált hazugságairól és, hogy ennek eredményeként a törvénytelen há­ború folytatását lehetetlenné tegye. Az amerikai Legfelsőbb Biröság úgy döntött, hogy a szóban forgó újságoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük a közönséget informálni, ami természetesen érthető és a civilizált, igazságszerető közönség a legmesszebbmenő és legerélyesebb tilta­kozását fejezi ki a kiszolgáltatás ellen. Ennélfogva felmerül a kérdés: milyen jogon akar­ják California hatóságai és uszályhordozói Dániel Ellsberget büntetni? Frank Miklós Tiz ( fóleg déli és nyugati ) vasutvállalat 160.000 munkása 18 napig sztrájkolt. A sztrájk tartama alatt a californiai gyümölcs és zöldség ültetvényesek nem tudták termékeiket a pi­acra küldeni. Californiában termelik az ország gyümölcs- és zöldség-szükségletének 40 %-át. A munkások két heti fizetést vesztettek és igy nyomorúságos helyzetük még nehezebbé vált. E vándormunkásoknak a pár hétig tartó szezonban keresett pénzből kell megélniök egész éven át. A Salinas Völgy ültetvényesei a salátafejek ezreit hagyták a földeken elrothadni. Ventura megye narancsligeteinek tulajdonosai a termést a narancslé-kannázóknak adták el, ami­ért sokkal kevesebbet kapnak, mintha gyümölcs­ként értékesítenék a narancsot. ROTHADNAK A SÁRGADINNYÉK TÍZEZREI A legnagyobb kár Fresnótól 40 mérföldre lévő San Joaquin Völgy vidékén, a dinnyetermésben volt. Itt tízezrével rothadtak el a sárgadinnyék és olyan bűzt árasztottak, hogy azt mérföldekre szin­te “érinteni” lehetett. A dinnye a legromlandóbb termékek egyike. Éretten csak egy, vagy legfeljebb két napig ehető, azután nem más, mint — ahogy az egyik termelő mondta — szemét. Jess Teiles az egyik legnagyobb dinnyét termelő a Völgyben. 200.000 gyümölcsládára való sárga­dinnye maradt földjein. Egy ládáért 5 dollárt kap, illetve kapott volna és igy egy millió dollár veszte-' sége volt. A helyi üzleteket elárasztották sárgadinnyével. A sztrájk előtt 3 dinnyét adtak egy dollárért, a sztrájk alatt ötöt. 1971-ben Californiában nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is válságos helyzetbe került. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, ! szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejé­ben gondoskodni. Egy évre $ 10.— félévre $ 5.50. Megújításra: $ ................................................. Naptárra: ........ ......................................... Náv: ................................................................ Cím: ................................................................ Város: . ...............................Allam:................ Zip Code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 A LOS ANGELESI MAGYARSAG ROVATA

Next

/
Thumbnails
Contents