Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-26 / 32. szám
Thursday, Aug. 26. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Nesze semmi-lógd meg iól Nixon elnök uj gazdasági politikájának egyik fázisa az uj adó törvény. Javasolja, hogy a kongresz- szus a lehető legrövidebb időn belül iktassa törvénybe: 1./ A szövetségi adómentesség 50 dolláros fölemelését; 2./ az autókra kivetett 7 százalékos fogyasztási adó visszavonását és 3./ tiz százalékos adóengedményt a vállalatoknak. Nixon e javaslata lényeges adóengedményt ad a nagy vállalatoknak és “nesze semmi, - fogd meg jól” engedményt a kiskeresetüeknek. A javaslat nem szolgálja a nép érdekét, nem hozza rendbe az összekuszált amerikai nemzetgazdaságot. Nixon javaslata helyett mi azt javasoljuk, hogy a 625 dolláros személyenkénti adómentességet emeljék fel a duplájára; 1,200 dollárra. Ez azt jelentené, hogy egy négytagú család ( szülők és két gyermek) nem fizetne közvetlen szövetségi adót a kenyérkereső keresetének első 4,800 dollárja után. A mai drágaság mellett a kereset minden cent jére szükség van a legminimálisabb életszínvonal fenntartásához. Az adótörvény eme módosítása lényeges könnyítést jelentene több millió kiskeresetű polgár részére. Ezen felül és kívül javasoljuk, hogy a szövetségi nyugdijat emeljék fel 100 százalékkal. Ez a törvény kiemelné a nyomorból a húsz millió nyugdíjas nagy többségét és ugyanakkor föllenditené a pangó nemze tgazdaságo t. A fent jelzett két javaslat törvényre emelése a nép érdekét és nem a kis bankárcsoport érdekét szolgálja. Reméljük, hogy a kongresszus a mi javaslatunkhoz hasonló törvényt iktat be és nem követi Nixon elnök javaslatát, mely a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbe tenné. Ezt persze csak úgy érhetjük el, ha a polgárok milliói összeköttetésbe jutnak képviselőikkel és szenátoraikkal és arra ösztönzik őket, hogy a nép érdekét szolgáló adótörvényt iktassanak be, amikor szeptemberben ismét megkezdik munkájukat. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MITCHELL-MÓDRA John Mitchell igazságügyminiszter elhatározta, hogy nem tesz több lépést az ohioi Nemzeti Gárda tagjai ellen, akik a múlt esztendőben a Kent Egyetem négy diákját megölték és jónéhányat megsebesítettek. Annak ellenére tette ezt Mitchell, hogy pártatlan egyének bizonyitékot szolgáltattak részére, mely feltárta, hogy a Nemzeti Gárda több tagja a tüntetés előtt egyöntetűen elhatározta, hogy sortúzet ad a tüntető dia*kokra. Jellemző Mitchell igazságszolgáltatására, hogy ugyanakkor, amikor befejezettnek tekinti a Nemzeti Gárda elleni eljárást, nem menti fel a diákokat és tanárokat az ellenük hozott koholt vád alól és nem hajlandó az ügyet befejezettnek tekinteni. Az ilyen “igazságszolgáltatás” eredménye nemcsak az, hogy a gyilkosságot elkövetők büntetlenek maradnak, de ösztönzés ez hasonló gyilkosságok elkövetésére a jövőben. A Tonkin Öbölnél állomásozó amerikai hadihajók ágyütüz alá veszik az Észak- és Dél-Vietnámot kettéválasztó “semleges” zónát. ★ SAIGON, Az amerikai hadvezetöség bevallotta, hogy amerikai B-52 -es bombázókról időről időre bombákat zúdítanak az Eszak-és Dél-Vietnam közt elterülő demilitari- zált,semleges térségre, annak ellenére, hogy az 1954-es szerződés értelmében ez a zóna “harc- mentes”. Julius elsejen az Ideiglenes r orradalmi Kormány i pontos bekejavaslatot terjesztett a párizsi konteren - cia elé. Az amerikai kormány válasza e javaslatra, hogy a demilitarizált zónát fokozottabban bombázzák ooooooooooooooooooooBno—6»oo—Xaoc Katonai puccs Bolíviában Hugo Banzer Suarez Juan Jose Torres Államosította az idegenek tulajdonában lévő üzemeket, kitiltotta az országból az amerikai “Peace Corps ” tagjait és szorgalmazta a kapcsolatot a szocialista országokkal. Mielőtt a Torrest támogató fegyveres bányaszokat leverték, a hivatalos rádió az amerikai kémszolgálatot /CIA/ vádolta az ellenforradalom megszerveze- sével. ^ TEL AVIV, Pinhas Sapir pénzügyminiszter bejelentette, hogy 20 százalékkal devalválják az izraeli fontot a dollárhoz viszonyitva. Abban a hitben teszik ezt, hogy előmozdítja a hazai gyártmányok kivitelét és megnehezíti a külföldi áruk behozatalát. Kit bocsátanak szabadon? Az amerikai büntető törvény rendszere magaba foglalja többek közt azt, hogy mely szervnek a feladata az eliteltek helyzetének idorol-idore való felülvizsgálata. Ezt a funkciót a “Parole Board” tölti be. Ha a Bizottság tagjai a bebörtönzött magatartásából arra a következtetésre jutnak, hogy az elitéit becsületszavat adva, nem szokik meg, ha feltételesen szabadlábra helyezik, akkor az ítéletben meg- hataVozott idő kitöltésé előtt kiengedik a börtönből. Ez történt például William J. Ferreira eseteben. 1955-ben elitélték Ferreirat 15 évi fegyhazra, miután bűnösnek találták számos nemi erőszak elkove- teseben. A tizenöt évből csak ot evet toltott börtönben, mert a “Parole Board” szabadlábra helyezte. 1971-ben ismét letartóztattak Ferreirat. Ezúttal 87 esetben elkövetett nemi erőszak, hét fiatal leány elrablása és Patricia Reilly, 20 eves titkárnő meggyilkolásával vádolták. Ferreira bevallotta, hogy o a fiatal no gyilkosa. A Berrigan fivéreket azért vetettek börtönbe, mert ellenzik a vietnami háborút es cselekedeteikkel próbálták megnehezíteni a fiatalok besorozásat. Büntetésük egyharmadat mar letoltöttek es igy ügyük a “Parole Board” ele került. A Bizottság azonban megtagadta mindkét katolikus pap szabadlábra helyezeset. Ismételten bebizonyult: a mai rendszer a csalókat, kabitoszercsempeszeket, rablókat, nemi erőszakot elkövetőket, gyilkosokat, a mafia tagokat nem tartja veszélyeseknek, csupán csak azokat, akik a bekere törekszenek, akik a szegények ügyet istapoljak, akik az amerikai nép elé taiják az igazságot; azt, hogy kik felelősek az inflációért, a munkanélküliségért, a háborúért, a nagyvarosok lezul- léséért, az idősek elegtelen nyugdijáért, a milliók nyomorban létéért. Hugo Banzer Suarez ezredes vezetésével katonai puccs eltávolította tisztségéből Juan Jose Torres Gonzales kormányát. Torres tavaly októberben vette át az ország vezetései. Az ipari és mezőgazdasági munkások, az egyetemi hallgatók támogatásával több,nép érdekét szolgáló törvényt iktatott be.
