Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-19 / 31. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 19, 1971 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Schafer Emil es Vilma: LiTOGlTiDm 4BÉV UIÍH Több, mint 100 utas között mi is résztvettünk a MIAMI KULTUR CLUB idei magyarországi utazásában és mint már mások tették, mi is szeretnénk beszámolni az óhazáról, az ott eltöltött felejthetetlen hat hét tapasztalatairól. Legelőször is a MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK akarunk itt köszönetét mondani azért a bensőséges fogadtatásért, amiben minket részesítettek. Szinte kitárták elénk az ország egy részét, autóbusszal kirándulásra vittek a Balatonra, másnap Bugac pusztára. Ezeken a kirándulásokon csoportunk 46 tagja vett részt. Elgyönyörkódtünk a dunántúli tájak pompájában, élveztük az értékes magyarázatot Veszprém, Tihany, Kecskemét, stb. nevezetességeiről és nem utolsó sorban, élveztük a remek ebédeket, amikkel vendégül láttak. Külön köszönet Varga Imrénének, a bájos Jolikának, e kirándulások fáradtságot nem ismerő vezetőjének. E kétnapos kirándulás után a csoport tagjai szétszéledtek az ország különböző vidékeire. Sokfelé barangoltunk az országban, olyan helyeken, ahol azelőtt sose jártunk, Mélyen meghatódva léptünk a kőszegi, egri várak köveire, ahonnan a dicső múlt szólt hozzánk. A kőszegi Jurisics varban egy tábla örökíti Hunyadi János ottlétének emlékét, a múzeummá alakított termek tele szebbnél-szebb látnivalókkal, egyik terme őrzi a műsor - apot, amit Liszt Ferencz zongorázott ott. Az 1919- js időből őriz emléket az egyik szekrény, egy másik az 1944-ben deportáltakról. Óriási munka és költség lehetett a várat ilyen állapotba hozni. A várban nemcsak a múlt kapott helyei, modern étke- sőhely is várja a látogatókat. Az egri vár múzeuma tele ertekes festményekkel, régiségekkel, különösen nagy a fegyvergyűjtemény. Egy különösen érdekes helyisége a várnak Dobó István es négy hadnagyának, valamint az egri nők szimbólumaként egy női alak modern kiviteli, hatalmas szobrával. A helyiség közepén lévő szarkofág nem tartalmazza Dobó István csontjait, - izok másutt pihennek, - csak a tetején fekvő szobor az ö mása. Az egyik falban négy oszlopsornyi lév van bevésve, a vár védelmében elesett hősök levei, amiket eddig a püspöki archívumok őriztek. Két nagy láda egészíti ki a helyiség darabjait, ezek •lesett hősök csontjait tartalmazzák, amik ásatások ólyamán kerültek elő. Eger máskülönben is nagyon szép es érdekes vá- os. Tele szép templomokkal és sok-sok barokk mii- mlék-házzal. De szép a rengeteg modern, uj lako- láz, az uj Gárdonyi színház, stb. A pincéket is meg .ell említenünk, melyek főként templomok alatt, zinte labirintusszerüen vannak jó mélyen a földien. 55 lépcső vezetett le, amelyikbe lementünk, ogy a hires Egri Bikavért megkóstoljuk. A diósgyőri vár, “ a királynék vára ” vár-rom , mit régi rajzok alapján, szintén nagy munkával, .öltséggel igyekeznek részben visszaállítani, a leliul- olt, mállóit köveket cementtel erősítve. A négy oronvból már három ismét torony, nem rom. liósgyőr, ami most már Miskolc egyik kerülete, eljes újjáépítés alatt van. A szép fekvés, a hegyoldalban a vár, az építészeknek nagy segítséget jelentett, hogy az ósdi faluból harmonikusan szép, modern lakóhelyet teremtsenek. A tervezők ezt az adottságot nagyon jól ki is használták. A városnak a várral ellenkező oldalán húszemeletes toronyházakat emeltek, mig a vár alatt elterülő helyeken földszintes, egycsaládos házak tömegét építették. E- zekről a családi házakról később még Írunk, most egyelőre elég ennyi. Az épülő Budapest 1970-ben Hazalátogató honfitársaim közül bizonyára nemcsak én vagyok egyedül, aki előtt mély titoknak látszik, hogy kis szülőhazánk, mely pár évtizeddel ezelőtt a földdel egyenlővé volt lerombolva és majdnem mindenéből kifosztva, honnan veszi azt a rengeteg anyagot, mely a rendkívül sok modern építkezéshez szükséges, amit a fővárosban és az ország területén lépten-nyomon mindenütt láthatunk.Hi - szén tudvalevő, hogy a világ leggazdagabb és technikailag legfejlettebb országában, fogadott hazánkban is megesik gyakran, hogy valamilyen anyagra, vagy árura az építkezésnél várakozni kell. Ennek tudatában szinte érthetetlen, miként képes a kicsiny, iparilag fejletlen és természeti kincsekben szegény szülőhazánk, ahol a szó szoros értelmében ' mindent az elmúlt 25 év alatt kellett létrehozni és rendbehozni, ennyit építeni ily zökkenőmentesen. Na jó, vegyük úgy, mintha ezt mind megértenénk, de még mindig megmarad annak titka, honnan veszik azt a rendkívül sok szakképzett embert, ami ilyen óriási, országos építkezéshez szükséges, azok után is, hogy az elmúlt évtizedekben jónéhány magas kiképzésű szakember elhagyta sok nehézséggel küzdő szülőhazáját? Valóban lehet azon gondolkodni, hogy honnan kerülnek elő a mi szegény kis szülőhazánkban azok a drága, szorgalmas, jóakara- tu, magas képesítésű szakemberek, akik azt a sok szépet és nemeset alkotják, amit hazalátogató magyar testvéreim és több millió odalátogató külföldi turista lát? Most itt ezen Írásomban bevallom a kedves olvasóknak, hogy én gondolkodtam a fentirt titkok megfejtésén és elárulom a titok kulcsát. Az nem más, mint az, hogy a magyar népi demokrácia az utóbbi 25 év alatt minden polgárának alkalmat a- dott arra, hogy iskolába mehessen és szellemi képességei szerint kiképezze magat olyan magas fokra, aminöre egyénileg képes volt és igv mindenki tanult valamit és tud valamit. Még a legtávolabbi puszták, tanyák gyermekei is kijárják a kötelező nyolc osztályt és ezek már alkotókepesek a modern építésnél. Nem úgy, mint az én időmben, - ezelőtt 45-55 éve, a “régi jó úri világban”, amikor csak, 1, 2, 4, vagy 6 osztályt jártak a magyar gyerekek, vagy semmit és a falu öregei, meg fiataljai olyan gyámoltalanok voltak, hogy még egy gereblyefogat, vagy kocsilöcsöt is alig tudtak megcsinálni. Most egyik villanyszerelő, a másik kőműves, a harmadik ács, a negyedik csőszerelő, van asztalos lakatos és mérnök, meg sok minden más. így összeállnak ahogy ok mondjak: a “haverok” és együttesen építik fel házaikat, mindennapi gyári munkájuk mellett, munkaidőn kivid. Hát ez a titok kulcsa! ( Igaz, hogy a rossz nyelvek azt is mondják, hogy ezek a srácok sok anyagot “elcsennek” innen is, onnan is. De úgy látszik, hogy a népi demokráciában jut is, marad is. ) A “régi jő világban” a dolgozó munkások nem tudtak munkaadójuktól és az állami szolgálatuk színhelyéről ellopni, “elcsenni” egy hatszobás, tükörablakos, fürdőszobás, villany- es vizvezetékes modern házra valót és gulyás meg a kanász annyi pénzt, hogy gyermekeit orvosnak, mérnöknek, papnak, vagy üzletvezetőnek tudja kitanittatni, stb. Ennek ellenére ezért — hála Istennek, az ország is, mint kedves hazalátogató olvasóim látják, épül es szépül, es nem éheznek benne annyian, mint a “régi jó világban”. ( Hátha meg azok a cudar muszkák az utolsó falat kenyérig és tégláig mindent ki nem hordanának Magyarországról, — amint azt mondják, — akkor milyen jó világ lenne! Hej, haj, hol is van az a régi jó világ, amikor még a muszkák nem voltak ott! Volt is ott minden a földi javakból bőven. Már akinek! — Nekem nem volt és kijöttem Amerikába.) Engedjék meg azonban kedves olvasóim, hogy a sok jó mellett egy kis nem jót is írjak. Ez pedig az, hogy Budapesten igen könnyen hozzá lehet jutni mindenféle szeszes italhoz és édes vízhez, mint Pepsi Cola és Coca Cola, csak éppen vízhez nem. Pedig Budapestnek finom városi vize van és a több évszázados egy méter és vastagabb házfalakba beépített vízvezetékekből szinte hihetetlen finom hús vizet lehet inni. Azonban az illetékesek felületessége, vagy hanyagsága miatt a város utcáinak minden blokkjában az ut mindkét felén nincsenek ivóviz- csapok kivezetve, hogy a néptömeg, mely a járdákon, a nagy hőségben jár, tudjon inni! Ez lenne az egyik leghatásosabb harci mód az alkoholizmus ellen is, mert ha vízcsapok volnának, nem kellene a kínzó szomjúságban sört, bort és pálinkát inni. Vagy ebben nincs haszon? Szerintem az alkoholban még annyi sincs. Ha már az ivásnál és a folyadéknál tartunk, itt megemlítek egy érdekes budapesti viccet, amit az Operettszinház színpadán mondott el a konferáns a Magyarországon levő nagy kávéhasználatról. Castro Kubából egy moszkvai ünnepségen, ahol Kádár János is jelen volt, felkószöntötte a 235 milliós szovjet népet és a 100 milliós Magyarországot. Egy jelen volt jo*l informált vendég felvilágosította Castrot, hogy Magyarországnak csak 10 millió lakosa van. Mire ő fölényesen monda: Te mondod nekem? En szállítom Magyarországnak a kávét! Az alábbi esetem a Felszabadulás-tér 5.szam alatti IBUSZ főiroda épület melletti újságárusnál történt. Ott állt egy' revorverrel felszerelt, 30-35 évesnek látszó jóvágásu rendőrnő, zubbonyán jó sok kitüntetéssel, nagyon barátságos huncutkás mosollyal az ajkán. Nem tudtam ellentállni a kisértésnek, hogy - még feleségem tiltakozása ellenére is - oda ne menjek hozzá és megkérdezzem nagy komolyan: “ Ha szabadna kérdeznem a kedves generalis elvtársnót, rendőr tetszik lenni? ” Mire igv válaszolt: “Igen kérem, nappal rendőr, éjjel tűzoltó vagvok!” Azután valahányszor arra jártamban találkoztunk, mindig mosolyogva valamilyen vicces . , f ’ . / / tt megjegyzést telt, es a szemtanú újságárus no is. Feleségem mindig korholt, hogy mit hülyéskedem es miért nem viselkedem koromhoz illően. Az en érvem erre mindig az volt, hogy akkor igen öregesen kellene viselkednem. Sparing Károly
