Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-08-05 / 29. szám

Thursday, Aug. 5. 1971 Subaszőnyeg-készítés Az igazi suba az irhabunda. Ezt utá­nozza a szórcsomók felhasználásával készült guba, s voltaképpen a falusi gubának az utánzata a kézzel csomó­zott subaszőnyeg. Mind népszerűbb azonban a kongré alapra varrott vagy horgolótűvel hurkolt „suba” is, hiszen ez otthon egyszerűbben, olcsóbban ál­lítható elő. Sokfajtáját készen lehet kapni, de akinek ideje és kedve van, maga is elkészíthet egy kisebb-nagyobb szőnyeget., falvédőt, párnát, amihez ép­pen kedve, amire éppen szüksége van. Az „igazi” subapárna vagy kisszőnyeg rámán, csomózott technikával készül. A 'rámán mindenekelőtt megjelöljük a kö­zéppontot s ennek megfelelően ettől jobbra és balra a kívánt szélességet. A bal oldalon rögzítjük a felvetőszálat és jól kifeszítve készítjük el a láncot (a felvetett szálak együttesének elnevezé­se) egyenletesen nyolcas alakban ve­zetve. Munkakezdés előtt még szükség van a rendezőre is. Ugyancsak a felvetőszál­ból készül. A ráma oldalán megkötjük, átvezetjük a nyolcasok hurokképződé­sén (segítségével lehúzzuk ezeket a hur­kokat) és miután a ráma másik szélén megfeszítettük, visszafelé az ellenkező szálakat szedjük fel (mint stoppolás- kor!), így rögzítjük. Villával leverjük ezt a két sort, hogy vízszintes legyen, és a felvetett szálakat eligazítjuk, hogy egymástól egyenletes távolságban fe­küdjenek. A munkát 3—5 centiméteres vászonszö­véssel (mint a stoppolóöltések) kezdjük, villával leverve a sorokat, hogy egyen­letes legyen a szövés és olyan sűrű, hogy a lánc ne látszódjék. Ezt követi egy sor csomó. Minden csomó két szálat fog át. A fonalat átvezetjük, meghurkoljuk, majd megfelelő hosszúságiira vágjuk. Ezt isméi 2—3 cm leszövés követi. \ A csomók szálának hossza tetszés sza­rinti lehet. Felvetéshez kifejezetten er­re a célra készülő erős fonál alkalmas, leszövéshez vékonyabb, csomózáshoz vastagabb gyapjúfonál. Ha a munkát rojttal kívánjuk befejezni, ne kezdjük nagyon alacsonyan. Ügyelni kell arra is, hogy a keretnek csak körülbelül a két­harmada használható ki, feljebb cso­mózni, szőni már nem lehet. A keret­ről levágott munkát laza csomóval fe­jezzük be. A subát lehet „hamisítani" is. Ezt egy­szerűbb készíteni és mindenféle fonál felhasználható hozzá. Alapja kongré, anyaga vastag fonal. Lehet mintás (mintakönyv ez idő sze­rint nem kapható hozzá), ele mivel a mintatervezés nem .mindenkinek szak­mája, még egyszerűbb, ha két vagy több egymáshoz közel álló színű szál­lal vagy több összefogott szállal ké­szül. A hozzá kiválasztott fonalak együttese kellemes, egységes és mégis játékos felületet ad. Sűrűsége tetszés szerinti lehet, fontos, hogy az alap se­hol se látszódjék ki. A horgolótűvel hurkolt technikához előre le kell szabni a szálakat. S szá­mítani kell arra, hogy a kívánt fonal- magasság eléréséhez valamennyit rá kell hagyni, hiszen hosszúságából a cs omó Í£ fel vesz. A felébe hajtott szálat egy soron át kell húzni, majd a horgolótűvel visszanyúlva kell áthúzni a dupla szálat a hurkon. Hurkok kerülhetnek minden sorba, minden második sorba vagy minden második lyukba soronként elcsúsztatva. A varrott technikához a megfelelő méretű tű mellett segédeszköz egy szé­lesebb vagy keskenyebb vonalzó (vagy helyette egy vastag kartonpapír csík). A munka soronként készül, a száröl­tésnek megfelelő öltésekkel, csakhogy a szálat nem húzzuk szorosra minden egyes öltés után, hanetn minden másodikkal körülfog­juk a vonalzót. Befejezéskor, aki akarja, fel is vág­hatja a hurkokat. Más-más a felületi hatás, ha hurkok vagy ha szálak al­kotják. KAPROS TOJÁS: Sós, ecetes vizet formálunk, és amikor lassan forr, be­leütünk fejenként 2—2 tojást úgy, hogy egészben maradjanak. Letakar­va 7—8 percig lassan forraljuk, majd szűrőkanállal kiszedve, kivajazott tűz­álló tálra egymás mellé fektetjük. Közben elkészítjük a mártást: 8 to­jásra számítva, összevágunk 2 csokor zöldkaprot, és annyi sós vízben, hogy ellepje, felforraljuk. 2 deci tejfölt si­mára keverünk 2 evőkanálnyi liszt­tel, besűrítjük vele a kapros vizet és kevés ecettel ízesítve, pár percig for­raljuk. A tojásokra öntjük, és azon frissiben adjuk asztalra, sós vízben főtt burgonyával. RÁCKRUMPLI (körítés): 10 . deka kolozsvári szalonnát kis kockákra vá­gunk, és ropogósra kiolvasztunk. Be­levetünk egy kiló, meghámozott, koc­kára vágott burgonyát, közé vágunk felszeletelve 5—6 paradicsomot és ugyanannyi zöldpaprikát, és kevés vi­zet aláöntve, időnként megkeverve, puhára megpároljuk. Ha a szalonna nem túl sós, enyhén sózzuk is a bur­gonyát* Tálalás előtt zsírjára lesüt­jük, egy deci tejföllel gazdagítjuk, ezzel már csak átmelegítjük, de nem forraljuk fel. Csak frissen jó. ŐSZIBARACK VANflLIAKRÉMBEN: Egy tojás felvert habjába beleadjuk a sárgáját, egy csésze cukrot, és egy csésze durvára vágott diót. Ujjnyi vastagon kizsirozott tepsibe terítjük, és szép pirosra megsütjük. Ha kihűlt, a tésztát nagy morzsákra tördeljük, és felét 6 krémes pohár, vagy üveg­tányér aljára egyenletesen elosztjuk. Míg a tészta sül, elkészíthetjük a kré­met: a vanília ízű pudingport az előírt recept szerint összeállítjuk, de valamivel több tejet és még egy cso­mag vanüiás cukrot adunk hozzá, hogy ízesebb legyen. (Ha gazdagon akarjuk adni, keverhetünk közé 1—2 deci kemény tejszínhabot is, de anél­kül is finom.) Ugyanakkor meghá­mozunk és darabokra vágunk 6 őszi­barackot, és megöntözzük egy citrom levével. A poharak alján levő tészta- törmelékre egy réteg krémet öntünk, erre egy sor barack kerül, majd is­mét krémet öntünk rá, és a tetejére halmozzuk a maradék tésztát, körül- rakva^ ^^^^j^^^bka barackkal. SOMOGYI GAÍ.ÜSKA . ‘(levesbe): Egy nyers tojást csipet ^sóval ízesí­tünk, és villával habosra Jfelverünk. Beleöntünk, fele rész lisátel/^ele rész búzadarát, annyit, hogy a szokásos galuska keménységű tésztát kapjuk, majd fél órai pihentetés után kiska- nállal apró galuskákat szaggatunk levesbe. Soká kell főzni, hogy a luskák legalább duplájukra nőjénekr és jó könnyűvé váljanak. TERJESSZE LAPUNKAT • T*TÍT»T»T»T|T*T«T*^ AMERIKAI MAGYAR SZÓ — hUi GARIAM 7«K5 R E C E P T E K

Next

/
Thumbnails
Contents