Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-08-05 / 29. szám

Thursday, Aug. 5. 1971 5 LKét kis vietnámi árva a sok ezer közül, akiknek [apja visszatért az Egyesült Államokba, nem töröd- [ve gyermekükkel. AZ AMERIKAI KATONÁK színésznők a békéért VIETNAMI GYERMEKEIVEL SENKI SEM TÖRŐDIK Vannak, akik sok tízezerre, de egyesek sok száz­ezerre becsülik azoknak a vietnámi törvénytelen gyermekeknek a számát, akiket amerikai katonák, vagy civil amerikaiak hagytak maguk után. Minde­nütt lehet látni ezeket a világosbőrü és világos haj- szinű gyermekeket, amint az utcán cipőt pucolnak kéregetnek, vagy valahol tengődnek. Sok félfehér elhagyott gyermek kerül az árvahazakba, a szeren­csésebbek anyjukkal, vagy valamelyik rokonnál lak­nak. A legtöbbnek kevés esélye van iskoláztatásra, más kilátás nem vár rá, mint tricikli-fuvaros, szol­gáló, prostituált vagy katona legyen. Amellett még nagy megvetésben részesülnek a vietnámiak részé­ről, mert kerek szemük, széles válluk a gyűlölt ame­rikai katonákra emlékeztetik őket. A fél-amerikai gyermekek közül néhányat privát jótékony intézetek segítenek, de a legtöbben elha­gyatva tengetik életüket.Sem a dél-vietnámi,sem az amerikai kormánytól nem kapnak segítséget, mind­egyik a másikra hárítja a felelősséget a gyermekek gondozásáért. Nina Dang 4 éves kislány aránylag szerencsésnek tekinthető. Még emlékszik arra, amikor az apja, egy amerikai tengerész elbúcsúzott és visszament amerikai feleségéhez. Anyja az ajtóig vitte a karjai­ban a kislányt, ahol könnyes szemmel intettek bú­csút az apának. Egy jelenkori Pillangókisasszony esetével állunk szemben. Az apa megcsókolta őket és megígérte, hogy minden héten írni fog. “0 is sirt, de nagyon könnyen elfelejtett bennünket,” —mondotta a kislány anyja. “Már két éve elment és soha nem irt és pénzt sem küldött többé.” Nina Dang anyjának van egy kis pénze. Az apa lakást vett ki “pótfeleségé”-nek, be is bútorozta és sok­mindennel ellátta. Most az anya részidőben dolgo­zik,ebből fizeti a hásbért és az óvodát a kislánynak. Reméli, hogy középiskolába küldheti majd gyerme­két. ‘‘Ha felnő, Amerikába küldöm, hogy megke­resse az apját,” —mondotta az újságírónak. Sok fiatal vietnámi nő bárban, mulatóhelyen dol­gozik, ahol amerikai katonákkal ismerkednek meg és gyakran pótfelesegnek mennek. Don Luce iró, vietnámi “szakertö”-nek az a vé­leménye, hogy legkevesebb 200,000 fél-amerikai gyciinek él Vietnámban. "ham Thi Ly 6 éves kislányt mindkét szülő el­hagyta. 3 éves volt, amikor apja visszatért a U.S.- ba anélkül, hogy címet hagyott volna. Az anyja örökbe adta egy vietnámi házaspárnak. A nevelő­anyja azt mondta, sok baja van a kislánynak, mert sokan gyötrik, bosszantják fél-amerikai kinézése miatt. A nevelőanya már arra gondolt, hogy befes­teti feketére a lány barna haját, de a férje ellenezte, mert az úgy sem segítene. Egy 11 éves fiú cipöpucoló gyermekek otthoná­ban van. Csak halványan emlékszik vissza vietnámi anyjára és amerikai apjára, vezetéknevét sem tudja, csak azt, hogy nagyon kicsi volt, amikor az árvaházba került. O és sok ezer gyermek minden szülői szeretet nélkül, saját származásukat nem is­merve nőnek fel és a kormány semmit sem törődik velük. Meg a saigoni- amerikai fökonzul, Robert Lewis is beismeri: “Kizárólag csak jogi alapon kö­zelítjük meg ezt a problémát, a társadalmi kérdést félrevetve. Dyen érzékeny társadalmi problémát nem lenne szabad a bürokraták kezébe adni. De ami azt illeti, az Egyesült Államok kormánya nép­jóléti kérdésben az Egyesült Államokon belül sem Gwen Verdon és Alexis Smith hires Broadway- szinésznök a Lexington Ave. és az 59. utca sarkán tiltakoznak az árak emelkedése es a vietnámi hábo­rú folytatása ellen, mely az áremelkedéseket okoz­za. “Az év leghosszabb napján (jun.21.) tiltakozunk a leghosszabb háború ellen!” A Women Strike for Peace szervezet háboru-el- lenes tüntetést rendezett országszerte. Bostonban, Philadelphiában, Detroitban, Clevelandon. Chicagó­ban, Milwaukeeban, San Franciscóban, Los Ange­lesben és sok kisebb-nagyobb városban,hires színé­szek, ügyvédek, tanárok, irók különböző módokon adták Nixon elnök tudomására, hogy véget kell vet­ni ezen erkölcstelen háborúnak. Brooklynban pld. a közép-és felső iskolai diákok, a környék szervezete­inek tagjai, szakszervezeti tagok, feketék és fehérek egyaránt közös gyűlést tartottak. Az összejövetel szónoka, Bella Abzug, a következőket mondta:“Ha a nép egységes megmozdulását kiterjesztjük az e- gész országra, győzelmünk elkerülhetetlen.” Szavait nagy tapsvihar fogadta. végez jó munkát.” A főkonzulnak igaza van. A vietnámi törvénytelen gyermekek között a fe­kete amerikaiak gyermekeinek van a legrosszabb sorsa. Senki sem akarja megtartani ezeket a göndör- hajú, fekete gyermekeket és legtöbben az árvaház­ba kerülnek. Az árvaházak vezetői úgy gondolják, az Egyesült Államokba kellene ezeket a gyermeke­ket küldeni, hogy az amerikai kormány gondoskod­jon róluk. Néhány vietnámi árvaházban még vannak itt-ott francia apáktól származó törvénytelen gyermekek. Ezek nem ugv, mint az amerikaiak, kaphatnak fran­cia állampolgárságot, ha egy vietnámi tribün úgy dönt, hogy az apa francia volt, vagy ha az apa ma­gáénak vallotta a gyermeket. Ez nem kötelezi az apát arra, hogy az anyát feleségül vegye. 1954 óta, amikor Vietnám győzelmes harcok után független lett Franciaországtól, 10,000 francia apától származó gyermeket küldtek Franciaország­ba, vagy pedig abban az esetben, ha az anya nem akarta a gyermeket elküldeni, francia kormánykölt­ségen Vietnámban iskoláztatják. Az amerikai kormány pedig úgy tesz, mintha az egész probléma nem létezne. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MÁS IS TANULHAT BELŐLE! SOBEL OVERSEAS CORP. ||/|/J| rÄiiAVkIÄVCpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 IhIVR rOUuf NOIlgEu - telefon: (2121535-6490 - UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HL^Gí-ííVN \*'7RD

Next

/
Thumbnails
Contents