Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-05 / 29. szám
Thursday, Aug. 5. 1971 5 LKét kis vietnámi árva a sok ezer közül, akiknek [apja visszatért az Egyesült Államokba, nem töröd- [ve gyermekükkel. AZ AMERIKAI KATONÁK színésznők a békéért VIETNAMI GYERMEKEIVEL SENKI SEM TÖRŐDIK Vannak, akik sok tízezerre, de egyesek sok százezerre becsülik azoknak a vietnámi törvénytelen gyermekeknek a számát, akiket amerikai katonák, vagy civil amerikaiak hagytak maguk után. Mindenütt lehet látni ezeket a világosbőrü és világos haj- szinű gyermekeket, amint az utcán cipőt pucolnak kéregetnek, vagy valahol tengődnek. Sok félfehér elhagyott gyermek kerül az árvahazakba, a szerencsésebbek anyjukkal, vagy valamelyik rokonnál laknak. A legtöbbnek kevés esélye van iskoláztatásra, más kilátás nem vár rá, mint tricikli-fuvaros, szolgáló, prostituált vagy katona legyen. Amellett még nagy megvetésben részesülnek a vietnámiak részéről, mert kerek szemük, széles válluk a gyűlölt amerikai katonákra emlékeztetik őket. A fél-amerikai gyermekek közül néhányat privát jótékony intézetek segítenek, de a legtöbben elhagyatva tengetik életüket.Sem a dél-vietnámi,sem az amerikai kormánytól nem kapnak segítséget, mindegyik a másikra hárítja a felelősséget a gyermekek gondozásáért. Nina Dang 4 éves kislány aránylag szerencsésnek tekinthető. Még emlékszik arra, amikor az apja, egy amerikai tengerész elbúcsúzott és visszament amerikai feleségéhez. Anyja az ajtóig vitte a karjaiban a kislányt, ahol könnyes szemmel intettek búcsút az apának. Egy jelenkori Pillangókisasszony esetével állunk szemben. Az apa megcsókolta őket és megígérte, hogy minden héten írni fog. “0 is sirt, de nagyon könnyen elfelejtett bennünket,” —mondotta a kislány anyja. “Már két éve elment és soha nem irt és pénzt sem küldött többé.” Nina Dang anyjának van egy kis pénze. Az apa lakást vett ki “pótfeleségé”-nek, be is bútorozta és sokmindennel ellátta. Most az anya részidőben dolgozik,ebből fizeti a hásbért és az óvodát a kislánynak. Reméli, hogy középiskolába küldheti majd gyermekét. ‘‘Ha felnő, Amerikába küldöm, hogy megkeresse az apját,” —mondotta az újságírónak. Sok fiatal vietnámi nő bárban, mulatóhelyen dolgozik, ahol amerikai katonákkal ismerkednek meg és gyakran pótfelesegnek mennek. Don Luce iró, vietnámi “szakertö”-nek az a véleménye, hogy legkevesebb 200,000 fél-amerikai gyciinek él Vietnámban. "ham Thi Ly 6 éves kislányt mindkét szülő elhagyta. 3 éves volt, amikor apja visszatért a U.S.- ba anélkül, hogy címet hagyott volna. Az anyja örökbe adta egy vietnámi házaspárnak. A nevelőanyja azt mondta, sok baja van a kislánynak, mert sokan gyötrik, bosszantják fél-amerikai kinézése miatt. A nevelőanya már arra gondolt, hogy befesteti feketére a lány barna haját, de a férje ellenezte, mert az úgy sem segítene. Egy 11 éves fiú cipöpucoló gyermekek otthonában van. Csak halványan emlékszik vissza vietnámi anyjára és amerikai apjára, vezetéknevét sem tudja, csak azt, hogy nagyon kicsi volt, amikor az árvaházba került. O és sok ezer gyermek minden szülői szeretet nélkül, saját származásukat nem ismerve nőnek fel és a kormány semmit sem törődik velük. Meg a saigoni- amerikai fökonzul, Robert Lewis is beismeri: “Kizárólag csak jogi alapon közelítjük meg ezt a problémát, a társadalmi kérdést félrevetve. Dyen érzékeny társadalmi problémát nem lenne szabad a bürokraták kezébe adni. De ami azt illeti, az Egyesült Államok kormánya népjóléti kérdésben az Egyesült Államokon belül sem Gwen Verdon és Alexis Smith hires Broadway- szinésznök a Lexington Ave. és az 59. utca sarkán tiltakoznak az árak emelkedése es a vietnámi háború folytatása ellen, mely az áremelkedéseket okozza. “Az év leghosszabb napján (jun.21.) tiltakozunk a leghosszabb háború ellen!” A Women Strike for Peace szervezet háboru-el- lenes tüntetést rendezett országszerte. Bostonban, Philadelphiában, Detroitban, Clevelandon. Chicagóban, Milwaukeeban, San Franciscóban, Los Angelesben és sok kisebb-nagyobb városban,hires színészek, ügyvédek, tanárok, irók különböző módokon adták Nixon elnök tudomására, hogy véget kell vetni ezen erkölcstelen háborúnak. Brooklynban pld. a közép-és felső iskolai diákok, a környék szervezeteinek tagjai, szakszervezeti tagok, feketék és fehérek egyaránt közös gyűlést tartottak. Az összejövetel szónoka, Bella Abzug, a következőket mondta:“Ha a nép egységes megmozdulását kiterjesztjük az e- gész országra, győzelmünk elkerülhetetlen.” Szavait nagy tapsvihar fogadta. végez jó munkát.” A főkonzulnak igaza van. A vietnámi törvénytelen gyermekek között a fekete amerikaiak gyermekeinek van a legrosszabb sorsa. Senki sem akarja megtartani ezeket a göndör- hajú, fekete gyermekeket és legtöbben az árvaházba kerülnek. Az árvaházak vezetői úgy gondolják, az Egyesült Államokba kellene ezeket a gyermekeket küldeni, hogy az amerikai kormány gondoskodjon róluk. Néhány vietnámi árvaházban még vannak itt-ott francia apáktól származó törvénytelen gyermekek. Ezek nem ugv, mint az amerikaiak, kaphatnak francia állampolgárságot, ha egy vietnámi tribün úgy dönt, hogy az apa francia volt, vagy ha az apa magáénak vallotta a gyermeket. Ez nem kötelezi az apát arra, hogy az anyát feleségül vegye. 1954 óta, amikor Vietnám győzelmes harcok után független lett Franciaországtól, 10,000 francia apától származó gyermeket küldtek Franciaországba, vagy pedig abban az esetben, ha az anya nem akarta a gyermeket elküldeni, francia kormányköltségen Vietnámban iskoláztatják. Az amerikai kormány pedig úgy tesz, mintha az egész probléma nem létezne. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MÁS IS TANULHAT BELŐLE! SOBEL OVERSEAS CORP. ||/|/J| rÄiiAVkIÄVCpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 IhIVR rOUuf NOIlgEu - telefon: (2121535-6490 - UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HL^Gí-ííVN \*'7RD
