Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-05 / 29. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 5 1971 MIÉRT ÉL KÖZEL 1 MILLIÓ AMERIKAI KÜLFÖLDÖN A külföldön állomásozó amerikai katonáktól, kormány-alkalmazottaktól és családjaiktól függetlenül, kb. 950,000 amerikai él külföldön. Számuk az 1960. évi népszámlálás óta 750 ezerrel emelkedett. Mi az oka az amerikaiak nagy számú külföldre való vándorlásának? Szociológusok, újságírók és más megfigyelők többféle okot sorolnak fel. Az egyik az, hogy amerikai nagyvállalatok egyre jobban kiterjesztik külföldi fiókjaik hálózatát és betársulnak európai, dél-amerikai vagy más világrészen lévő vállalatokba. Közel 70 milliárd dollárt tesz ki a külföldi befektetések összege és ez az ösz- szeg évente növekszik. Ezeknél a fiókvállalatoknál és amerikai érdekeltségű cégeknél az amerikai vezetők, technikusok, üzletemberek nagy számát alkalmazzák. A magas megélhetési költségek is arra késztetnek sok amerikait, hogy külföldön telepedjen le, ahol a kényelmi berendezések talán nem tartanak lépést az amerikaival, de az életmód mégis sokkal jobb az itteninél. A külföldön élők nagy százaléka kis jövedelmű, nyugdíjas, idős ember. Sokan azért hagyják el végleg az Egyesült Államokat, mert megelégelték az u.n. “amerikai élet- mód”-ot. Elmenekülnek a bűnözés, az egyre gyakoribb zavargások, a környezet-szennyeződés, az egyetemi zendülések, a magas adók, a rohanó élet elöl és nyugodtabb, biztonságosabb életet keresnek. Nagyon sokan öreg napjaikat szülőhazájukban akarják leélni. A külföldi utazások elterjedésével egyre több amerikai ismerkedett meg más országok életével, szokásaival, kultúrájával és az otthoni élethez viszonyítva, ennek a javára dőlt el a mérleg. Egy amerikai repülővállalat magasabb hivatalnoka,Rómában él feleségével és gyermekeivel. Nagyon szeretik az amerikaihoz képest sokkal világpolgáriasabb életet és habár már ott is meggyorsult az élet tempója, a hajsza távolról sem olyan nagy, mint az U.S.-ban. Néha honvágy fogja el őket és másfél evvel ezelőtt arra gondoltak, hogy talán visszaköltöznek, de amikor ez az üzletember látogatást tett szülővárosában, San Franciscóban, megdöbbenve tapasztalta, hogy a régi helyek, ahol azelőtt úgy szeretett sétálni, ma veszedelmes környék lett. Néhány kellemetlen tapasztalat után úgy döntöttek, hogy honvágyuk ellenére Rómában maradnak. Sok amerikai Németországban telepedett le, mert ott kevesebb költséggel jobban élhetnek, az iskolák jobbak, nem bomlott meg a fegyelem a tanárokkal, tanítókkal szemben. Mikor azt hallják, hogy az amerikai iskolákban kábítószereket használnak, s hogy nincs elég pénz az iskolák szükségleteire, nem is gondolnak arra, hogy visszajöjjenek. Vannak, akik üzleti összeköttetések révén, vagy küldetésben kerültek Kanadába, Párizsba, Olaszországba, Tokióba, Svájcba vagy Rio de Janeiroba, de annyira megszerették, az amerikai életnél annyival kívánatosabbnak találták az ottani életet, hogy véglegesen odaköltöztek, vagy ott házasodtak meg és telepedtek le. Azt mondják, hogy kisebb jövedelemmel sokkal szebben, emberibb - körülmények között élnék, mint Amerikában és késő éjjel nyugodtan sétálhatnak az alig kivilágított parkokban. Még azok is, akiket a véletlen sodort külföldre azt mondják, ha újból kezdenék, most is ugyanezt tennék. Úgy gondolják, nem az a legfontosabb, hogy kocsi legyen és a háztartás a legmodernebb gépekkel legyen felszerelve. A nyugodtabb, kulturáltabb élet, a jobb és olcsóbb egészségügyi szolgáltatások, az emberibb méretű városok bőségesen kárpótolnak az apróbb kényelmek hiányáért. Azelőtt szinte hazaárulónak tekintették,ha amerikai otthagyta a hazáját és külföldön telepedett íe. Ma már az amerikai élet valóságát tekintetbe véve és a külföldöt jobban megismerve, senki sem szégyenkezik emiatt. SAIGON. Del-vietnami csapatok újból betörtek Kambodia teriiletere. Ez immár a negyedik behatolás az utolso hónap folyamán. A gyalogos csapatok behatolását megelőzően amerikai bombázók a bombák ezreit zúdították azokra a tersegekre, melyeken ellenséges csapatokat veitek felfedezni. LEPJE MEG MAGYARORSZAGI ISMERŐSEIT ! Megbízásait teljesiti, ajándék és virágküldeményeit Ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGÁLAT Cim: Bp. VI., Bajcsy Zsilinszky u. 20. Tel.: 123 - 523, 290 - 290 ; Published weekly, except 2nd ft 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 139 East 16th Street, New York, N. Y. 19993. Telephone: AL 4-9397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, aa Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $19.99, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12., félévre $6.59. EGYRE NEHEZEBB HARCBA VINNI A KATONÁKAT VIETNAMBAN Rokonokhoz, barátokhoz irt levelekből, a szolgálatukat kitöltött, visszatért katonáktól egyre gyakrabban hallani, hogy Dél-Vietnámban az amerikai katonák nem hajlandók harcba menni. Ha őrjáratra, az “ellenség” felkutatására küldték ki őket, sok esetben csak kis távolságra mentek, megbújtak valami sűrűségben, dohányoztak, beszélgettek,vagy aludtak. Múlt év novemberében Fred Gardner irta a N.Y. Times-ban:“Az utóbbi két év folyamán az amerikai katonák százezrei folyamodtak ehhez a taktikához. A hadműveletekben való részvétel megtagadása annyira elteijedt, hogy ezt nem is tartják szükségesnek többe titkolni.” Gardner azt is irta, hogy a katonák minden bántódás nélkül hagyták el az állásaikat, mert a parancsnokok attól féltek, ha hadbíróság elé viszik őket, az a többieket még nagyobb ellenállásra készteti. Sokszor kellemetlen meglepetések érték azokat a parancsnokokat, akik ragaszkodtak a parancs teljesitéséhez. Gránát robbant fel a sátruk alatt, amit valahonnan odaguritottak. A fajgyűlölő tisztekkel is már megtanultak elbánni a fekete katonák. Sokan nyíltan szívtak marijuana! a hadseregben, nem féltek a tisztektől, mert mint mondták, ha a “pothead”-eket mind le akarták fülelni, azzal gyorsabban lehetett leépíteni a katonaságot, mint bármi mással. A Pentagon megérti mindezeknek a jelentőséget. Ott most már az önkéntes hadsereg felállításáról beszélnek és egyre nagyobb szerepet szánnak a légierőknek. Az amerikai népnek mindeddig nem volt módjában megtudni, hogy saját fiainak fellépése és nem : Nixon elnöki jóindulata az oközoja az amerikai csapatok kivonásának Vietnámból. Egy katona, a dél-vietnámi Cu-Chi-ból többek között a következőket irta haza egyik barátjának: “Külön századokat állítottak fel azokból, akik nem hajlandók harcba menni. Nem nagy dolog itt többé megtagadni a parancsot. Ha az egyik ember utasítást kap, hogy menjen ide vagy oda, még csak azzal sem bajlódik, hogy megtagadja; egyszerűen összepakolja az ingét és elmegy egy másik bázisra valamelyik bajtársát meglátogatni. Minden leromlik, a járművek a javítás hiánya miatt elromlanák, a helikopterek lezuhannak, a repülőterek tönkre mennek Sok pasas még az egyenruháját sem veszi fel többé.. Volt, amikor még egy-két hónapi teljesítményt várhattak az újoncoktól, de ez nincs többé. Amikor az újak megérkeznek a századba, mi kézbevesszük és felvilágosítjuk őket. Utóbb már elkülönítik az újakat, akiket “űj hus”-nak neveznek. Az ő állomásuk számunkra tiltott hely, drótsövény- nyel és őrökkel körülvéve. Az újonnan érkezőket egy tiszt személyesen kiséri. Gyorsan keresztülhajtják őket a formalitásokon, megtöltik őket hazugsággal teli propagandával, azután gyorsan kiküldik őket a terepre...” Nixon elnök azt mondja, fokozatosan leépíti a háborút. A kongresszusban megvitatják majd a csapat kivonások időrendjét, de a valóság az, hogy az amerikai közkatonák, saját akaratukból maguk vetnek véget a vietnami háborúnak. TERJESSZE LAPUNKAT Virus pusztítja Texas, Oklahoma, Arkansas es Lousiana államokban a lóállomanyt. Csak Texasban több, mint 1000 ló életét oltotta ki a járvány, mely eredetileg Mexikóból hatolt át a határon. A mezögazdasagi minisztérium több százezer adag szérű mot küldött az államokba, de azokat még nem osztottak ki mindenütt. j\ hadsereg több repülőgepe'- ról port hintenek le a térképen feketen jelzett területre és igy próbálják megakadályozni a járvány terjedését.
