Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-05 / 29. szám
Thursday, Aug. 5. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 SINCSENEK EGYEDÜL Egyre hangosabban támadják és vádolják sokfelöl a Nixon-kormánynak és elődeinek délkeletázsiai politikáját, de azért ők nincsenek egyedül; nemcsak a született amerikaiak, hanem a bevándoroltak között is vannak, akik szeretik és tisztelik őket, azonosítják magukat céljaikkal és nem visszavonulást követelnek tőlük, hanem azt kiáltják feléjük: Győzelem ! Bátorság ! Kitartás ! Ez emigránsok között vezető szerepük van magyar politikusoknak, újságíróknak és mozgalmi embereknek. A magyarnyelvű emigráns sajtó nagyon kevés kivétellel Wallace kormányzó, a John Birch Társaság és a Kongresszus “Lunatic fringe”-e /holdkóros szárnya/ hangján irt kezdettől fogva az ázsiai háborúról és igy ir ma is. Ha véleményünk nem egyezett az U.S. kormányaiéval és legharciasabb tábornokaiéval, csak abban nem, hogy ők a háború további kiteijesztését, nagyobb harciasságot követeltek és óva intettek minden bfeketörekvés ellen. Nagy Ferenc v. miniszterelnök kezdettől fogva tiltakozott az ellen, hogy Délvietnámban koalíciós kormány alakuljon, amit pedig nemcsak U Thant, hanem az U.S. elnökei is kívánatosnak tartottak, mivel enélkül a Felszabadító Front és Észak-Vietnam nem köt fegyverszünetet. Eckhardt Tibor, a magyar jobboldal “great old man”- ja, amikor kárhoztatta, hogy McArthurl 1951-ben megakadályozták “döntő csapást mérni a kínai forradalomra”, követelte, hogy minden amerikai katonai erőt vessenek latba Észak-Vietnam ellen. Béki Zoltán ref. püspök, az Amerikai Magyar Szövetség elnöki székében imádkozott “Katona fiaink győzelméért a keresztény civilizáció legnagyobb ellensége, az emberiséget leigázni kivánó kommunizmus ellen”, amikor a kormány is beismerte, hogy győzelemre nem lehet számítani. Király Béla v. tábornok, akit az 1956-os budapesti felkelés vezérének igyekeztek feltűntetni, ennél tovább ment. Prófétai előrelátással már 1964- ben javasolta a háború titkos kiterjesztését Észak-Vietnámra, Laoszra és Kambodzsára. Senki önáluk nagyobb megvetéssel nem illette a pacifistákat, békeharcosokat. így az Amerikai Magyar Szövetség békemarsukat “kommunisták és anarchisták hazaárulö felvonulásának” becsmérelte, elsősorban “Kádár ügynökeit” téve ezért felelőssé. Százával idézhetnék igy, de helyszűke miatt még csak két emigráns lapra hivatkozom. Nem nyilas lapokra, amelyektől nem várható más, mint háborús uszítás, hanem olyanokra, amelyek szerkesztői magukat liberálisoknak tartják. így egy idős újságíró előbb Bethlehem-i, majd Wisconsin-i lapjában évek óta hétröl-hétre átkozza Észak-Vietnam- ot és a “Vietcong”-ot /ismetelem, ez egy rosszindulatú gúnynév/ mondván: “Johnson elnök sajnálattal szemléli a kommunisták makacsságát; nekik világuralom kell.” “Vörös - Kína és Pakisztán bekerítik az USA-t.” “Johnson célja elhervasztani az Északi és vietcong imperializmus vérmes reményeit, bármennyi amerikai és déli élet érán.” “Ádázul folyik Hanoi és a vietcong tömeggyilkos öldöklése a kommunizmus hitleri makacsságü tér- hóditö erőszakos törtetését európai szövetségeseitől magára hagyatva feltartóztatni igyekvő Ame - rika ellen.” / ! / A Toronto-i magyarnyelvű zsidó újság pedig évek óta, hétről-hétre ilyeneket irt: Kin NÉPJÓLÉTI PIOMlMJt BIZI0SI1JI MINNEN DOLGOZÓ MEGÉLHETÉSÉI **«»** A Kínába látogató amerikai újságírók egyike, Seymour Topping egyik cikkében a kínai népjóléti rendszerről irt, amely minden család részére minimális megélhetést biztosit. 1966 óta kormány támogatással egészítik ki a kiskeresetű ipari vagy mező- gazdasági munkások jövedelmét. Az amerikai újságírók az uj fizetési és népjóléti rendszer működését látták Peking, Sanghaj, Hangcsau és Kanton városokban és környékükön. Az újítás az egész országra kiteljed, habár egyes környékeken még nem fejezték be kivitelezését. Megszüntették, mint “revizionizmus”-t a régi túltermelési bonuszrendszert és a túlóra fizetését. Ehelyett egy fokozatos fizetési skálát vezettek be a gyárakban és egészen újszerű minősítéssel állapítják meg, hogy egy munkás melyik kategóriába tartozik. A gyárakban nyolc fizetési kategóriát állapítottak meg. A pekingi Kísérleti Vegyi Művek forradalmi bizottságának tagja, Csen Csang-ji mondotta Topping riporternek: “A munkás kategóriáját aszerint állapítjuk meg, hogy mennyivel járul hozzá az ország fejlődéséhez, beleértve szolgálatának éveit és képzettségét is.” A dolgozó ideológiai képességeit is tekintetbe veszik. Nők és férfiak egyenlő bért kapnak. A munkás magasabb fokozatba léphet, de senkit sem fokozhatnak le. Munkásbizottságok minden évben tartanak előmeneteli vizsgákat. Az ilyen rendszerben megeshet, hogy egy hosszú gyakorlattal rendelkező munkás többet keres, mint részlegének fiatalabb munkavezetője. Ha egy kiskeresetű munkásnak nagy családja van és keresete nem elég a család megélhetésére, állami szubvenció egészíti ki a fizetését. Az állami lakóházakban rendkívül olcsó a házbér. Személyes jövedelmi adó nincs Kínában. A kormány jövedelme a termelőszövetkezetek által fizetett évi 6 % föld- használati adóból és az állami üzemek hasznának hasonló adójából ered. Az ország minden részén minimális megélhetési színvonalat állapítottak meg és ha a családi jövedelem ezt nem éri el, a gyár fizeti a kiegészítő szubvenciót. Úgyszólván sehol sincs munkanélküliség Kínában. A Kulturális Forradalom óta a városokban nem alkalmazható munkások ezreit telepítették ki családostól a falvakba, ahol a termelőszövetkezetekben dolgoznak, ahol a fizetést a termelő brigád keresete szerint szabják meg. Ha egy dolgozó kis keresete, vagy egészségi állapota miatt nem kepes a megélhetéshez szükséges minimumot megkeresni es a háztájiból sincs elég jövedelme, a termelőszövetkezet a saját rezervájából fizeti a különbséget; erre az alapra a termelési jövedelem évi 2 %-át teszik félre. h ^ a- Az egészségügyi ellátás és közoktatás ingyenes. A pekingi 3-as számú szövődé 6000 munkásának 70 %-a nő. Az üzemben kitűnő óvódák és bölcsődék vannak a dolgozó anyák gyermekei részére. A nők két hónapi fizetett szülési szabadságot és más előnyöket kapnak. Az egymástól távol dolgozó házaspárok e'vente 2 fizetett hetet kapnak — a szabadságon kívül — egymás meglátogatására, a házasulandóknak 3 napi fizetett szabadságot adnak. A nők 50, a férfiak 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba és fizetésük 70 %-át kapják nyugdíjként, de ha gyáruknak szükség van a munkájukra, teljes fizetéssel tovább dolgozhatnak. “A vietcong gyalázatos kegyetlenséggel mészárolja a polgári lakosságot, Nixon minden tisztességes béketörekvése hajótörést szenvedett.” “Nem kell álbéke, a filiszteusokat meg kell semmisíteni. ” “A vietcong dzsungelekbÖl kitörő rongyosgárda, gyújtogat, rabol, gyilkol, hogy uralmát átadhassa a vörösöknek.” “A Laoszba bevetett 32 kommunista hadosztályból állítólag 12 teljesen megsemmisült.” /Délviet- nam ott szenvedte legnagyobb vereségét./ “A laoszi hadműveleteket szokás szerint újra elitélte a nyugati ‘haladó, liberális’ sajtó.” “Újra gyilkolják egymást az emberek ez a jövőben is igy lesz, ha a kommunisták a világ bolsevi- zálását fegyverrel igyekeznek elemi, mint Vietnamban. Csak naiv álmodozók beszélnek humánumról, mert ha a szabad világra fegyverrel támadnak, fegyverrel kell védekezni.” Ma már konzervatív politikusok is mind kevésbé mernek itt ilyen hangon beszélni; immigráns kisebbségek, mint ezt már Magyarországon is csinálták, újra igyekeznek tulkiabálni a született amerikaiak sovinizmusát és jingoizmusát. Peregrinus "LAPODAT S ÉG ÉTED, HA HIRDETŐINKET támogatod!" I