Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-30 / 50. szám
Thursday, Dec. 30. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Dr.'Lörineze Lajos: ^ ^ ^ Miért ”edes” anyanyelvűnk Azt hiszem, legtöbbünknek nem okoz gondot egy pillanatra sem, ha valamilyen hivatalos helyen erre a kérdésre kell válaszolnunk: mi az anyanyelve? Sőt, nyilván nagyon sokan egyáltalán nem is tudják elképzelni, hogy olyan ember is akad, akinek ez a kérdés gondot okoz. Pedig bizonyosan igen sok van ilyen; én is találkoztam eggyel, ha nem is személyesen. Azt kérdezték tőlem egy hivatalból, mit kell Írnia a bejelentőlapra egyik kartársunknak: angol vagy pedig magyar-e az anyanyelve? Mind a két nyelven jól beszél, az anyja angol, az apja pedig magyar. Mi a hivatalos álláspont ilyen esetben? “Hivatalos” állásfoglalásról én nem tudtam, bevallom, ma sem tudok. Csak azt felelhettem, hogy sem az Akadémia Nyelvművelő Bizottsága, sem más nyelvtudományi intézmény nem illetékes ennek a kérdésnek az eldöntésében. Valószínű azonban, hogy ilyen esetre nincs is kötelező érvényű szabály; ki-ki maga dönti el — értelmi vagy érzelmi alapon — nyelvi hovatartozását. De hát nem döntö-e maga az anyanyelv szó? — tették fel a kérdést. Ez világosan mutatja, hogy az anyanyelv: az anya nyelve, tehát az a nyelv, amelyen az anya beszél vagy beszélt. Való igaz, hogy az anyanyelv szavunkat igy magyarázzuk. Czuczor— Fogarasi szótára — több mint száz évvel ezelőtt — ugyancsak igy értelmezi: “Azon nyelv, amelyet, mint mondani szokás, anyánk tejével szoptunk, anyánktól tanultunk”. Ez természetes is, hiszen a legtöbb esetben valóban az anya az, akitől a gyermek az első szavakat elsajátítja, akitől beszélni tanul. Ebből a tényből azonban aligha lehet szigorú jogi következményeket levonni. Mert például néha — ilyen vagy olyan okból — az apa neveli a gyermeket kicsiny korától kezdve, esetleg valamelyik rokon, vagy pedig — igen gyakran — a nagyszülők. Természetes hát, hogy beszélni is tőlük tanul, tőlük sajátítja el az “anyanyelvet”. Furcsa volna, ha valakit — mondjuk — német anyanyelvűnek kellene tartanunk, holott esetleg egy szót se tud németül, de édesanyja német volt, tudott, beszélt is németül. ügy gondoljuk hát, hogy Értelmező Szótárunk meghatározását kell irányadónak tartanunk az anyanyelv-re vonatkozólag: “Az a nyelv, amelyet az ember legjobban és legszívesebben beszél, s rendszerint az, amelyet gyermekkorában, főként anyjától tanult.” Ezzel a “rendszerint”-tel és “föként”-tel persze nem akarjuk egy pillanatig sem lazítani az anyák és az anyanyelv között lévő hagyományos kapcso-, latot. Sőt inkább egy további, eddig nem nagyon ismert összefüggésre széretnénk ráirányítani a figyelmet. Anyanyelvűnk gyakori jelzője az édes. A szere- tetet, gyöngédséget fejezzük ki ezzel a szóval, úgy, mint az édes fiam, édes szivem, édes hazánk szó- kapcsolatokban is. így használja már Arany János is ezekben a soraiban: “Lessz-e költő, ki az édes anyanyelven Rólatok korának csudát énekeljen?” Ma tehát semmi kétségünk sincs afelől, hogyan értelmezzük az édes anyanyelv kifejezést. Nem ilyen egyszerű azonban a dolog a régebbi nyelv- használatban. Régen ugyanis főként igy írták ezt a kifejezést: édes anyai nyelv. S nagyon valószinü, hogy ezt a három szóból álló kifejezést nem igy kell érteni és tagolni: édes anyai nyelv, hanem igy: édesanyai nyelv: tehát az édesanya nyelve. Az édes anyai nyelv kifejezésben az édesanyai tartozik szorosan egybe. Az édes tehát nem az anyai nyelv kifejezés jelzője; valószinüsiti ezt az is, hogy az egykori honi nyelv, hazai nyelv, nemzeti nyelv sohasem fordulnak elő az édes jelzővel együtt, csak az anyai nyelv. Üdvözöljük hát az édesanyákat, akiknek, ime, kétszeresen is közük van anyanyelvűnkhöz. Nemzeti emlékünk-. f\ \J6.\ Restaurálják és eredeti formájában helyreállítják a sárospataki hires Rákóczi-várat. A Budapesttől mintegy 250 kilóméternyire, a Bodrog folyó partján fekvő, történelmi múltú emléket idéző Sárospatakot napjainkban is sok hazai és külföldi turista látogatja. A várat még IV. Béla király kezdte el építtetni. Innen irta 1250-ben, a szörnyű tatárdulás után, levelét IV. Ince pápához, amelyben bejelentette: Magyarország és Európa védelmére várakkal kívánja a Duna vonalát megerősíteni. A kővárak egész sorát emelte az ország különböző vidékein, köztük Patak várát is. A teljes erődítés végül 1541-re készült el. Az akkori tulajdonos Perényi Péter szolgálatában dolgozó olasz kőműves, a Milánó melletti Vedano falucskából származó Alessandro nem kis büszkeséggel Írja: Ami szép és erős Patakon, ő alkotta. Ezt követően a vár többször gazdát cserélt. 1573-ban a Dobó család birtokába került. 1608-tól pedig a Lórántffyak lakhelye volt. S mikor a leány, Zsuzsanna, 1616-ban feleségül ment Rákóczi Györgyhöz, a várkastély keleti szárnyára újabb emeletet húztak. Az 1640-es évek elején a Vörös- tornyot körülvevő nagy bástya elé emeltek újabb falat. II. Rákóczi Ferenc, Charlotte Amália hesseni hercegnővel kötött házassága után, 1694-ben Patakra költözött. 1708 őszén itt Ítélte halálra az or- szággyülés az áruló Bezerédy brigadérost, s a nagyságos fejedelem 1710 őszén Patakról indult örökös száműzetésbe. A Habsburgok a várkastélyt 1875- ben Windischgrátz hercegnek juttatták és 1945-ig a család birtokában is maradt. A második világháború után teljesült Lórántffy Zsuzsanna végakarata, aki testamentumában úgy rendelkezett, hogy a Rá- kócziak kihalása után Patakot a magyar nemzetre hagyja. A várkastély ma a Rákóczi-muzeum otthona. 50 éves a szeaedi eqvetem Garat Gábor: MAGYARUL Miféle beszéd ez? Idegen meg nem érti. S aki csak ezt beszéli mindenütt idegen. Vízözön örvényében elárvult égi fészek, hogy tudtál megmaradni, keselyük őrületében, lomb-szőtte gerle-szállás, testvértelen magányban? Ki hoz neked naponként olaj ágat? Ki nógat a partra: megtérhetsz szárazon?! Hisz vérhabos sziklák közt érbél^yjyfctófllflSiiiíg^ mint pontot a pörgő tér, a bezárult kör közepében . „. Nap. Ég. Hal. Kő. Szél. Viz , Szeretsz ? / Szeretlek! Viszlek magammal, anyámjsUtötte kenyérkét. Megáztatlak idegen tengerekben, s tisztán kiemellek a hullám-törte hínárból. Mint testté lett csoda. - létem a rendjeled: százszor kiirtott néped ki tudja, hogy? — élve maradt! No lám, a boldogabbak bámulva körülállnak - s agy árva szót sem értenek az egészből. De mint élő vizet Ízlellek én: hitvallásom vagy, s álorcám, ha kell; lég-gyökerem, megtartóm messzi-földön, s haza- vezérlő pásztor-csilla gom, f a bloomingtoni egyetem ural-altaji tanszékének vezetője, Bacsich Pál professzor a Glasgow-i egyetem anatómiai intézetének vezetője, Otto Mayrhofer professzor a bécsi egyetem anaesthesiológiai intézetének vezetője. Alapításának félévszázados évfordulóját ünnepelte a szegedi egyetem. A jubileumra számos külföldi vendég is érkezett, és ebből az alkalomból 13 külföldi tudóst fogadott az egyetem diszdoktorrá. Az uj diszdoktorok közül három magyar származású. Sinor Dénes professzor az USA, Indiana államában
