Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-23 / 49. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 23. 1971 A BENGÁL NÉP ELNYERTE FÜGGETLENSÉGÉT A KÍNAI KORMÁNY IS A SZOVJETET VÁDOLJA i Mind az Egyesült Államok, mind a kinai kormány a Szovjetuniót vádolja az India és Pakisztán közti háborúért. A kinai kormány hosszú lére nyújtott nyilatkozatában többek közt mondja: “A pakisztáni kormány megértést és kooperációt tanúsított és minden lehetőt elkövetett, hogy politikai megoldást találjon a kelet-pakisztáni problémára.” Ilyen vicces kijelentésre alapozza a kinai kormány azon vádját, hogy a Szovjetunió csupán azért támogatta az indiai kormányt, hogy háborút hozzon létre India és Pakisztán között és ezzel elérje célját, hogy “ázsiaiak, ázsiaiakat gyilkoljanak.” A kínaiak szerint India támadta meg Pakisztánt, India avatkozott be Pakisztán belügyeibe. “A győzelem minden bizonnyal a hő pakisztáni népet illeti meg, mely hősiesen harcol az agresszió ellen” mondta a kinai kormány nyilatkozat. • • • PNOMPENH, A kambodzsai és délvietnámi katonák és zsoldosok újabb vereséget szenvedtek Kambodzsa fővárosa körzetében. A helyzet oly válságos, hogy az amerikai hadi tanácsadók ( a kongresszusi határozat megszegésével) Pnompenhbe repültek, hogy tárgyaljanak a kambodzsai hadvezet’óséggel. A dél- vietnámiak visszavonták csapataikat a Chup mentén fekvő francia gumiültetvény területéről. Ml TÖRTÉNT WASHINGTONBAN? A Szenátus 70.5 milliárd dollárt irányzott elő hadikiadásokra. Ez egy milliárddal több, mint az elmúlt esztendőben, de 3 milliárddal kevesebb, mint ahogy a Pentagon remélte. • A szövetségi kormány megvonja a támogatást 12 New York államban lévő állami és magán-aggháztöl, mivel azokban nem tartják be a kormány által előirt és megkövetelt szabályokat. A Kongresszus 13 héttel meghosszabbította azon munkanélküliek biztosítási járulekát, akik az ország olyan vidékein élnék, ahol a munkanélküliség meghaladja a 6.5 százalékot. INDIRA GANDHI NIXONT OKOLJA A HÁBORÚ KITÖRÉSÉÉRT NEW DELHI, India. Indira Gandhi, India miniszterelnöke, Nixon elnökhöz intézett levelében Írja többek között: “Az lndia-Pakisztán közti háború elkerülhető lett volna, ha az Egyesült Államok felhasználja erejét, befolyását és tekintélyét a keletpakisztáni válság politikai megoldására.” A két ország közti viszony feszültté vált, amikor a Nixon kormány egyik ígéretét a másik után tette, de semmit sem tett, hogy rávegye Yahya Khant arra, hogy szabadon bocsássa az általa fogva tartott Sheik Mujibur Rahman-t, a bengál nép szabadságharcának vezérét és tárgyalást folytasson vele a kelet-pakisztáni helyzet politikai rendezésére. Gandhi asszony kihangsúlyozta Nixon elnökhöz intézett levelében, hogy India minden lehetőt elkövetett a két ország közti háború elkerülésére és India csupán akkor lépett harcba, miután Nyugat- Pakisztán légi ereje támadást intézett öt indiai haditámaszpont ellen. Biiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiis I Leértékelték a | I dollárt | E WASHINGTON, D. C. Az Egyesült Államok = — 1934 óta először leértékelte a dollárt: felemel- B B te az arany árát 35 dollárról 38 dollárra unci- B Bánként, ami 8.57 százalékos értékcsökkenést — B jelent. 21 B Ugyanakkor a német márka, francia frank, ™ “japan yen, angol font értéke emelkedett a 22 B dollárhoz viszonyítva. ZZ “ Egyidőben Nixon elnök visszavonta a kül- ZZ ;; földről behozott árukra augusztus 15.-én ki- ~ ZZ vetett 10 százalékos pótadót. ZZ E lépésekkel próbálják helyrebillenteni a B ZZ nemzetek közti kereskedelmet és megoldani B “az amerikai gazdasági és pénzügyi válságot. B ZZ Függőben van még az Egyesült Államok és B “ a többi ipari országok közti kereskedelmi szer- “ B*ődés létrejötte, mely nélkül a fent jelzett lé- “ Bpések kevessel mozdítják elő a probléma meg- “ — oldását. E EiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimimmiF= HAMILTON, Bermuda. Nixon elnök befejezte tárgyalásait Heath angol miniszterelnökkel. A közös nyilatkozatból kitűnik, hogy a két ország között számos súlyos nézeteltérés van, mind gazdasági, mind politikai kérdésekben. Heath miniszterelnök például kinyilvánította: “Úgy véljük, hogy az Egyesült Államok (Nixon elnök) túl szigorú magatartást tanúsított India iránt.” LEMONDÁSRA KÉNYSZERÍTIK YAHYA KHAN DIKTÁTORT I DACCA, Miután az indiai hadsereg megadásra kényszeritette a nyugat-pakisztáni seregeket, a bengál nép felszabadult Yahya Khan katonai diktatúrája alól és új önálló kormányt szervez. Noha a háború véget ért, a nyugat-pakisztáni katonák és a szolgálatukban álló Quizlingek a megadási egyezmény aláírása után, Dacca külvárosában kegyetlenül megkinoztak és kínzás után kivégeztek 250 orvost, irót, intellektuelt, azzal a kimondott céllal, hogy az új nemzet megszervezését ezzel is hátráltassák. A bengáli nép haragja a nyugat-pakisztániak ellen szintén áttöri a korlátokat és az indiai katonáknak kell megvédeni a nyugat-pakisztániakat a nép haragjától. LEMONDOTT YAHYA KHAN Nyugat-Pakisztán katonai diktátora lemondásra kényszerült, miután csúfos vereséget szenvedett bengáli népellenes politikája. Helyét Zulfikar Ali Bhutto, jelenlegi külügyminiszter vette át, aki — kijelentéseiből Ítélve — folytatni fogja ugyanazt a politikát, mint elődje. Bhutto állítása szerint Kelet-Pakisztán (Bengálföld) továbbra is szerves része Pakisztánnak. Állítása szerint Nixon elnök, — akivel a múlt vasárnap, mielőtt visszate'rt Pakisztánba, tárgyalást folytatott, — támogatást Ígért ezen álláspontjának érvényesítésére. Indira Gandhi asszony, India miniszterelnöke kinyilvánította, hogy Indiának nincs semmi szándéka bekebelezni pakisztáni területeket, de a csapatok visszavonása csupán a béketárgyalások befejeztével lehetséges. ÚJÉVI ÜNNEPÉLY LOS ANGELES-BEN 1972 JANUÁR 9 én, VASÁRNAP 1 ÓRAI KEZDETTEL, A MUNKÁS OTTHONBAN, 1251 SO. ST. ANDREWS PLACE Újévi ebéd után szórakoztató program. Szalka Ella szolgáltatja a zenét. Ebéd ára $ 1,50, adomány $ 1,00 MINDENKIT SZÍVESEN LAT A , V EZETOSEG
