Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-30 / 50. szám
AMERIKAI ARA 20 CENT Ént. as 2nd Class M áttér Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. ofN.Y., N.Y. Vol. XXV. No. 50. Thursday, Doe. 30. 1971. AMERIKÁN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4 0397 Ez évben ünnepeljük lapunk 70. évfordulóját. Bar minden viszonylagos, hét évtized egy újság eletében lényeges idő. Lapunk olvasói büszkén tekinthetnek vissza a lap történetére. Nincs miért szégyenkezni: a hét évtized alatt mindig, szüntelenül és törhetetlenül az amerikai magyarság hű érdekét szolgáltuk. Ez a magyarázata annak, hogy ma, hetvenedik évünkben, amikor egyik napilap, heti lap és folyóirat a másik után szűnik meg, a mi lapunk, az Amerikai Magyar Szó új köntösben, szebb formában és nivósabb tartalommal, megfiatalodva, értesíti olvasóit az ország és a világ eseményeiről, az óhazában történtekről, az amerikai nép gazdasági, politikai és kul- turéletéröl, az amerikai magyarság gondjairól, óhajairól, álmairól. Lapunk 70. évében ifjúságát, életképességet tanúsítja, mert az utolsó pár hónapban gyorsabb tempóban csatlakoznak sorainkhoz uj olvasók, mint az elmúlt években. Lapunk olvasói úgy ünnepelhetik legjobban a haladó magyarság egyetlen lapjának 70 éves fennállását, ha ezt a tempót meggyorsítják üj előfizetők szerzésével, olvasótáborunk kiszélesítésével, lapunk anyagi bázisának megerösitésével. A hét évtized folyamán szükség volt egy sajtó- orgánumra, mely segítette az amerikai magyarokat problémáik megoldásában. Lapunk segített küzdeni az éhbérek ellen, a nyílt üzemek tűrhetetlen munka- viszonyai ellen, harcolt a munkanélküli biztosításért, a szövetségi nyugdíjért, vagyis mindenért, ami jó, előnyös, hasznos a nép részére. Büszkén és némi megelégedéssel tekinthetünk vissza az elmúlt 7 évtizedre. De hibát követnénk el, ha csak visszatekintenénk és ugyanakkor figyelmen kívül hagynánk a jelen nagy problémáit, a jövő lehetőségeit. Ez a veszély azonban szerencsére nem áll fenn. Tudatában vagyunk a jelen helyzetben fennálló problémáknak és a reánk háruló feladatoknak. Lapunk 70 éves fennállását azzal ünnepeljük, hogy fogadalmat teszünk: továbbra is, múltúnkhoz híven, csupán az amerikai magyarság hú érdekét szolgáljuk. Feladatunkat azonban nem teljesíthetjük olvasóink és barátaink aktív támogatása nélkül. Mi azonban hisszük és tudjuk, hogy olvasótáborunk a helyzet magaslatára emelkedik es vállt vállhoz vetve felépíti az Amerikai Magyar Szót, mint az amerikai magyarság legfontosabb szócsövet. AZ ÜJ EV KÜSZÖBÉN Minden jel arra mutat, hogy 1972 sűlyos megpróbáltatások, de egyben fényes uj lehetőségek, üj veszélyek,üj előrehaladások esztendeje lesz Amerika népe és az egész emberiség számára. Az Egyesült Államok népére a monopolista érdekeltségeket képviselő Nixon kormány okozta gazdasági kutyaszorítóban virradt az üj esztendő hajnala. A világ gazdasági javainak 60 százalékát felhasználó és élvező amerikai tökésrendszer a háború utáni korszak egyik legsúlyosabb pénzügyi s gazdasági válságában találja magát, amelyből egyrészt tőkés konkurrenseinek rovására, de még inkább sajat dolgozó népe fokozottabb kizsákmányolása révén igyekszik magát kiszabadítani. E törekvésük nemcsak a haladószellemű amerikaiak viszonylag még mindig csekély táborának, hanem a szervezett munkásság és az osztályöntudat egyre magasabb színvonalára emelkedő fekete és kizsákmányolt fehér dolgozók aktív ellenállásába ütközik. E küzdelem, melynek egy része az 1972-ben lezajló elnökválasztási harc keretében fog lefolyni, fogja, minden bizonnyal megadni az év kiemelkedő jellegzetességét. Amerika néger lakossága az elmúlt évek folyamán egyre félreerthetetlenebb módon lép fel politikai és társadalmi életünk szinpadán, mint korunk történelmének egyik döntő tényezője. Harcuk mindenütt a haladást képviselő erők javára esik latba a mérlegen, legyen az a választójogért, a nagyobb társadalmi biztosításért, segélyért, egészségügyi biztosításért vagy a békéért folyó küzdelem. A világbéke ügyét továbbra is súlyosan veszélyezteti a vietnámi háború, amelyet Nixonék, hamis, csalárd, félrevezető propagandájuk ellenére, nemcsak, hogy nem szűkítettek le (csupán, ahogy az egyik kommentátor megjegyezte, a harcban elesett katonák színét változtatták fehérről, barnára), hanem kiterjesztettek két más országra, Laoszra és Kambodzsára. Nixon ma sokkal több bombát dobat e nagyreszt parasztok által lakott szerencsétlen országokra, mint rosszemlékű elődje, Johnson. Az arab-izraeli konfliktus továbbra is egyik gyújtópontja a nemzetközi feszültségnek az izraeli kormány konok vonakodása következtében s az elfoglalt arab területek kiürítése kérdésében. E veszélyt igen nagy mértékben fokozza az a felelőtlen, provokatív kampány, amelyet az izraeli kormány és a hidegháború más szervei által is kétségkívül támogatott szervezetek, mint a Jewish Defense League folytat a nemzetközi helyzet további elmérgesítése céljából. Mintha mindez nem lenne elég, az utóbbi hetekben a nagy indiai alkontínensen is fellángoltak a háború tüzei. Itt is bebizonyosodott, hogy a vezető hatalmak ellentéteinek megoldása, nemzetközi politikájuk összehangolása nélkül az Egyesült Nemzetek továbbra is képtelen marad uj nemzetközi konfliktusok megakadályozasára, amelyek viszont mindig magukban hordozzák a legsúlyosabb nemzetközi komplikációk lehetőséget. Az Egyesült Államok roppant arányú katonai és politikai támogatása nélkül Pakisztán nem kezdeményezte volna azt a véres, pusztító hadjáratot, saját népe, Bangla Desh ellen, melynek folyamán kb. fél millió embert mészároltak le és közel tiz millió embert hajszoltak át menekültkent India hatarán. Ezen uj fejlemények közepette Kina sajnos nem mint pozitív tényező lépett a nemzetközi élet porondjára, akár a UN-ben, akár az india-pakisztáni konfliktus terepén. De még itt is van alapunk mérsékelt optimizmusra: egy a szocializmus gazdasági, erkölcsi és politikai alapján működő nemzet, különösen egy olyan óriás, mint Kina, nem fogja sokáig tűrni a külpolitikája terén megnyilvánuló rendellenes, a szocializmus elveivel homlokegyenest ellenkező jelenségeket. A kínai nép egészséges teste ki fogja ezeket a kórokozó tényezőket vetni magából. A meggyőződésre, hogy a fent körvonalazott sűlyos megpróbáltatásokat és veszélyeket mégis képes lesz az emberiség leküzdeni, arra a világ népeinek egyre fokozódó békeakarata, nagyobb öntudata, a haladás erőinek szüntelen előretörése és, nem legcsekélyebb mértékben, a szocialista államok egyre növekvő gazdasági, politikai ereje, nemzetközi súlya jogosít fel bennünket. Hisszük, hogy elegendőnek fognak bizonyulni az emberiség előrehaladását, békéjét és jólétét fenyegető erők kordában tartására és idővel, ártalmatlanná tételére. Lapunk olvasótábora ebben az esztendőben, 1972-ben ünnepli sajtónk fennállásának 70-ik évfordulóját. folyt, a 16. oldalon